Múltbanéző 2. (4)

VÁROSAINK ÉS AZ 1928. ÉVI

ZENEI KATASZTER – KECSKEMÉT

(Forrásközlés)

1928-ban a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumból körlevél kelt útra, amelyet az ország polgármestereinek címzett a hivatal. A rövid megkereséshez egy csaknem 400 oldalas kérdőívet és egy kitöltési útmutatót is csatoltak, amely alapján az adott városvezetésnek saját településén alapos zenei témájú felmérést kellett végeznie. A kérdésekre adott válaszok nyomán feltárul a város zenetörténete, a városban működő egyházak, tanintézmények, egyesületek, dalárdák és zenekarok zenei tevékenysége; bepillantást nyerhetünk a városi zeneoktatásba, hangversenyéletbe, a színházi évad eseményeibe; adatokat kaphatunk a mozik, szórakozóhelyek zenei szolgáltatásáról, a zenei kereskedelemről, a helyi zeneiparról...

Az országos felmérés apropója és eredménye, illetve kimenetele nem ismert, az így összegyűlt adatok értéke azonban vitán felül áll. A forrásközlést indokolja az a tényező is, hogy a Vallási és Közoktatási Minisztérium iratanyagának vonatkozó része az 1956-os események során, sajnos, megsemmisült, s így a válaszdokumentumok csak a helyi levéltárak közigazgatási iratanyagaiban maradtak fenn, ha fennmaradtak.

A két világháború között a mai Bács-Kiskun megye területén városi státuszban lévő településeknek (Baja, Kalocsa, Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas) levéltárunkban őrzött iratai között egytől egyig fellelhető a VKM említett körlevele, a kérdőív és az ahhoz szánt magyarázat, Kiskunfélegyháza kivételével pedig a válaszirományok is. Utóbbiak – bár hiányosak – rendkívül informatívak, és a zenével szorosan összefüggő, egyéb kulturális területekre is rálátást biztosítanak, tehát komoly segítséget nyújthatnak munkájukban helytörténet-kutatóknak és művelődéstörténettel foglalkozó szakembereknek egyaránt. A fenti megfontolásból, további felhasználás végett osztjuk meg tehát e dokumentumokat az érdeklődő olvasóközönséggel, hogy egyfajta adatbázisként használhassák a bennük foglaltakat.[1]

Jelen forrásközlés során a kecskeméti válaszirományon kívül a minisztérium által szétküldött dokumentumok közül a megkeresést és a magyarázatot is közzé tesszük. Utóbbi jól rávilágít a minisztérium elvárásaira, amely az összeállítóktól – a formai és módszertani keretek betartásán kívül – nagy mennyiségű és igen részletes adatokra számított. A zenei kérdőív eredeti, kitöltetlen állapotában is érdekes forrás, közlését a válaszirományok hiányossága még inkább indokolná, ezekben ugyanis – a minisztériumi utasítással ellentétben – vagy nem tüntették fel a kérdéseket (l. Kecskemét és Baja dokumentumait), vagy ha ezt meg is tették (pl. a kiskunhalasiak), bizonyos fejezeteket, amelyek városukra nézve nem voltak relevánsak, egyszerűen kihagytak. Fentiek ellenére– praktikus okok miatt – jelen esetben csak azokat a kérdéseket közöljük a kecskeméti válaszok előtt zárójelben, kurziválva, amelyekre a kecskemétiek feleletet adtak.

A kecskeméti válasziromány összeállítása M. Bodon Pál[2] nevéhez köthető egy, az iratcsomóban fellelhető utalás szerint.[3] Az eredeti dokumentum nehezen olvasható, sokszor javított, tintával és géppel írt piszkozati példány. Különösen értékes része az első fejezet, amelyben a város zenetörténetére: a zenetanítás kezdeteire, az első hangversenyekre, zenepártolókra vonatkozó adatokat – köztük a rengeteg nevet – olvashatjuk. Az egyházi zenére vonatkozó kérdéseket a város felekezetei külön-külön töltötték ki. A városi zeneiskola alapítási és működési adatain kívül részletes növendékhangverseny-műsorokat és a zeneiskola által szervezett, országos hírű zenészek közreműködésével (1926 és 1928 között) zajlott művészest-sorozat műsorát is megtalálhatjuk a dokumentumban. A dalárdákkal foglalkozó rész egyes bejegyzései azért érdekesek, mert az országos hangversenyügy jelentős problémáival foglalkoznak, a koncertrendezés magas költségeit és a teremhiányt nehezményezik. Sajnos, a válasziromány színházat, mozit tárgyaló részei rendkívül szűkszavúak, a zenei kereskedelemre és iparra vonatkozó utolsó fejezet pedig teljesen hiányzik az iratcsomóból. Ennek ellenére, a válaszirat alapján egy pezsgő, sokszínű, a város által is támogatott zenei élet képe körvonalazódik a két világháború közötti Kecskeméten.

M. Bodon Pál (Forrás: In memoriam Bodon Pál. Kecskemét, 1984.)

1. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium megkeresése, 1928. április 18.

M. Kir. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium

27 000/1928. szám

III.

Zenekultúránk mai állapotának megismerése céljából szükségét látom, hogy a vidéki városok zenei viszonyairól kimerítő tájékoztatást nyerjek. E célból az ide mellékelt kérdőíveket és a hozzácsatolt magyarázatot azzal küldöm meg Polgármester Úrnak, hogy az arra adandó kimerítő válaszokat folyó évi június hó 1-[jé]ig közvetlenül hozzám terjessze fel. Kívánatosnak tartanám, ha Polgármester Úr a kérdőívekre adandó válaszok kidolgozására a város zenei köreinek bevonásával egy szűkebb bizottságot alakítana, melyben zenei szakemberek közreműködése biztosítaná azt, hogy az adandó válaszok szakszerűség szempontjából is kimerítők legyenek. Ha a kérdőívek kidolgozásánál bárminő felvilágosításra lenne szükség, az erre vonatkozó kérdést a hivatalos út mellőzésével dr. Jeszenszky Sándor miniszteri osztálytanácsoshoz (Budapest, V. Hold utca 16) intézzék, ki arra postafordultával válaszolni fog.

Remélem úgy Polgármester Úr, mint a város e kérdésben érdekelt körei átérzik e nagy munkálat fontosságát, mely a magyar nemzeti műveltség egyik hatalmas és virágzó területéről akar egy kataszteri felvételt készíteni, és ebben engem lelkiismeretes munkájukkal támogatni fognak.

Budapest, 1928. évi április hó 18-án

[aláírás][4]

Polgármester Úrnak,

 [a város neve]

2. Kitöltési útmutató

27 000/1928. szám

Magyarázat a kérdőívek kitöltéséhez

Az I-X. fejezetbe csoportosított kérdések tisztán olvasható írással, lehetőleg géppel lemásolandók, különálló, sorszámozott lapoknak csupán egyik oldalára, mégpedig úgy, hogy minden kérdés után a kimerítően részletes válasz következzék. Ha a válasz adatai nem pontosak, csak hozzávetőlegesek, az a válasz végén megemlítendő. Minden oldal fenti bal sarkában feltüntetendő a város neve és a fejezet római száma. A kérdések minden fejezete új oldalon kezdődjék. Olyan esetben, ahol több intézmény ugyanazon kérdésekre válaszol, minden intézmény külön lapon sorolandó fel.

Az I. fejezet 13 kérdésének célja, hogy képet adjon a városnak zenei múltjáról. Sajnos ez a legtöbb magyar városnál hiányos lesz, épp ezért a jelentéktelen adatokat sem szabad mellőznünk, és minden elszigetelt adatot meg kell becsülni, mert ezek esetleg más városok adataival egybevetve összefüggő képet fognak adni. Valószínű, hogy mindenütt az egyházi zenére vonatkozó adatok fognak a legtávolabbi múltig nyúlni, és a legösszefüggőbb adatsort eredményezni. A zenei élet fejlődésének egyik első jelensége a zenei tanítás. Valószínűleg minden városban a művelt osztály legöregebbjei vagy talán levéltári adatok választ tudnak adni arra a kérdésre, hogy kik voltak annak idején az első zenetanítók a városban, mikor alakult az első, talán azóta már régen megszűnt zeneiskola, és kik voltak azok az első érdemes nők és férfiak, kik a XIX. század folyamán a város lakosságának zenei műveltségét adták. Nem lényegtelen tudnunk a város zenei műveltségének tradíció szempontjából azt, hogy mióta rendeznek ott rendszeresen művészi színvonalú hangversenyeket, vagyis mióta van ott művészi igényekkel bíró zeneértő közönség. - A régi hangversenyélet nevezetesebb eseményei p[éldának]. o[káért]. olyan, mint Liszt Ferenc soproni hangversenye, melyre az ott katonáskodó Petőfi Sándor engedély nélkül ment el, nem kerülheti figyelmünket, és Szekszárd sem feledkezhetik meg azokról a szép nyári estékről, mikor a város apraja-nagyja az Auguszt-kastély [sic!] előtt sétálgatva hallgatta Liszt Ferenc játékát.[5] Hoffmannsegg gróf[6] naplójában leírt pécsi kamarazene-esték is lényeges adatokká lesznek e felsorolásban, melyek nemcsak az akkori zenei, de általános kultúrviszonyainkra vetnek fényt. Végül mindazon adatok felsorolására, melyek a feltett kérdések során megemlíthetők nem voltak, az utolsó kérdés ad alkalmat.

A II. fejezetben az egyházi zenére vonatkozó kérdéseket foglalja magába. A feltett kérdésekre természetesen a különböző felekezetek eltérő válaszokat fognak adni, sőt egyes felekezetek bizonyos kérdésekre nem fognak tudni válaszolni, viszont hiányát fogják érezni több kérdésnek. Ez esetben az előbbi kérdésekre nemmel, a hiányzó kérdésekre pedig a 41. számú „Egyéb megjegyzéseknél” adnak felvilágosítást.

A zenekultúrában alapvető fontosságú az egyházi zene. A legszélesebb rétegekhez, a legnagyobb tömegekhez szól. Ezrek és ezrek számára ez az első, sőt nagy részben az egyetlen zenei megnyilatkozás, amellyel életükben találkoznak. A magyar zenei viszonyok mai állapotának felvételénél természetes az egyházi zenei szolgáltatás adatai nagyfontosságúak. Ezért azzal a gonddal kérjük a kérdésre adandó válaszokat összeállítani, hogy azok összefüggő képet adjanak úgy az egyházközség zenei igényeiről, mint a zenei előadások művészi színvonaláról. Olyan speciális szervezetekről, mint a szemináriumi énekkarok vagy p[éldának]. o[káért]. a debreceni ref. kántus[7], külön kimerítő leírást kérünk. Hasonlóképp arról is, ha az év bizonyos ünnepén, p[éldának]. o[káért]. nagyhét alatt különleges egyházzenei előadások divatosak.

A zeneoktatásra vonatkozó III. fejezet kérdései két csoportra oszlanak: a) zeneiskola-oktatásra és b) az iskolán kívüli oktatásra. Az első csoport adatai könnyen összeszedhetők, de a második csoporté, már ami az iskolán kívüli oktatásra vonatkozik, sokkal nehezebben. E kérdéseknél a rendőrségi nyilvántartás adhat adatokat elsősorban. Az adatok kikérésénél hangsúlyozandó, hogy ez az összeírás egyedül csak kulturális szempontból történik, és semmiféle adó célra nem szolgál. Nevek, mint általában, kivéve az I. fejezetet, és ahol a kérdés azt külön kívánja, nem említendők.

A IV. fejezet, mely a zenekarokra vonatkozó kérdéseket tartalmazza, három részre oszlik. Az első csoportba tartoznak a szimfonikus zenekarok, melyek kizárólagos céljuknak tartják a magasabb zenét művelni, hangversenyek útján, fejlettebb zenei igények kielégítésére. A második csoportba a katonazenekarok tartoznak, míg a harmadik csoport felöleli mindazon zenekarokat, melyek az előbbi két csoportba be nem oszthatók, tehát az összes fúvó és vonós zenekarokat. Azonban nem tartoznak ide a színházi, a mozgófénykép-színházi, mulatóhelyi, vendéglői és cigányzenekarok, melyekre vonatkozó kérdések a későbbi fejezetekben találhatók.

A zeneélet legfőbb reprezentánsa a zenekar, és a vonzereje is a legnagyobb. Ezért különös fontossággal bír az, hogy a válaszok részletesek, mindenre kiterjedők legyenek, mert csak így kaphatunk képet a zenekar művészi és anyagi életfeltételeiről.

Az V. fejezetben a dalárdák és énekkarokra vonatkozó kérdések következnek. Ezek a nagy tömeg zenei művelésére hivatottak, és miután működésük bizonyos testületi szellemet és egyesületi szervezetet kíván, társadalmi szempontból is nagy jelentőségük van. Súlyt helyezünk arra, hogy minden dalárda és énekkartól pontos válaszokat kapjunk és azok különleges viszonyairól, terveiről, fejlődési lehetőségeiről vagy az azt gátló körülményekről az „egyéb megjegyzések” kérdésénél részletes információt adjanak.

A színházakra vonatkozó VI. fejezetben levő kérdések összeállításánál nagyon különböző viszonyokra kellett gondolni, melyeknek igen sok változata lehetséges. Sok helyen épp a kérdések legfontosabbjára, speciálisan zenei kérdésekre amiatt nem fognak tudni választ adni, mert a legutóbb működött színtársulat nincs ott. Ez esetben kérjük a kérdéseket kitöltés végett a társulatnak megküldeni. Az egyéb kérdések rovata alkalmat ad a helybeli színházi viszonyok ismertetésére és összefüggő képet adhatna azokról a speciális körülményekről, mely a kérdések során nem volt kellően kidomborítható.

A hangversenyek nemcsak a város zenei életének élénkségét mutatják, hanem azt is, hogy mennyire van az elszigetelve, vagy bekapcsolva az egész ország zenei életébe. Fontos itt megállapítani, hogy milyen hangversenyek iránt a legnagyobb az érdeklődés, és milyen anyagi terhei vannak a hangversenyrendezésnek. A terem kérdés, valamint a hangversenyzongora szintén lényeges feltételei az országos hangversenyügy kifejlesztésének.

A VIII. fejezet a város zenei életét teszi kérdés tárgyává. Itt különösen a város felsőbb társadalmi rétegének zene iránti vonzalmáról eshetik szó. Valószínű, hogy a város zenészei révén egészen pontosan megállapítható lesz a kamarazenét művelő házak száma. A kamarazene művelése a legbensőségteljesebb [sic!] zenei kultúrát jelenti, és minden ilyen kamarazene-együttes maga körül egész kis társaságot alakít és táplál a legnemesebb zenével. Az se kerülje el a válaszadók figyelmét, hogy olyan családoknál, ahol akár a családfő, vagy a felesége magasabb zenei kiképzésben részesült, - zongora, hegedű, ének stb. - rendszerint ki szokott alakulni egy zenei szalon. Zenekulturális szempontból gyakran ezeknek a szalonoknak és kamarazene-együtteseknek állandóbb és mélyebb hatásuk van, mint a hangversenyeknek vagy más nyilvános zenei produkcióknak. A helyi sajtóviszonyok is igen fontosak, mert a sajtó az, mely a helyi jelentőségű zenei eseményeket kellően méltatva, érdeklődést ébreszthet és a vidéki zeneéletben beálló nagy pauzák alatt is ébren tudja azt tartani. Végül a városban levő zongorák és pianínók száma nagy jelentőségű adat lenne. Ha ez az adat nagyobb nehézség nélkül és a válaszok beküldésének határidején belül beszerezhető, akkor kérünk reá pontos választ. Összeírás esetén hangsúlyozandó, hogy az adatok zenekulturális célra szolgálnak és nem adócélra.

A IX. fejezetben levő kérdésre valószínűleg a legfontosabb adatokkal a rendőrhatóságok nyilvántartása fog szolgálni, míg a kereskedelmi és ipari érdekeltségek bevonása a X. fejezet kérdésénél nem mellőzhető. A kotta- és gramofonlemez-forgalomra vonatkozó kérdéseknél a kuplé alatt értendő a szentimentális vagy tréfás chansonok, dalok, kabarészámok, míg a lemezek forgalmában magyar nóták alatt, szemben a cigányzenével, a szólóénekesek (Balás Árpád[8], Blaháné[9], Fráter Lóránd[10]) lemezei értendők. Klasszikus zene vagy művészlemez összefoglaló cím alá tartoznak a műdalok, operák, operaáriák és -részletek, a művészi, illetve virtuóz hangszerzene és a szimfonikus zene.

3. A kecskeméti válasziromány[11]

Kecskemét

I. fejezet

I. A város zenei múltja[12]

[1. A város zenei múltjára vonatkozó adatok össze vannak-e gyűjtve és hol?]

Ad. 1. A város zenei múltjára vonatkozó adatok rendszeresen összegyűjtve nincsenek. A fontosabb mozzanataira azonban Szent-Gály Gyula, a kecskeméti zeneiskola volt igazgató[ja] „A kecskeméti városi zeneiskola keletkezése és működése” című füzetében rámutat.[13]

[2. Vannak-e a városi múzeumban vagy másutt a város zenei múltjára vonatkozó vagy általános zenei vonatkozású emlékek és mik azok?]

Ad. 2. A múzeumban csak néprajzi jellegű hangszerek (pásztortilinkók, duda, tekerő, citera stb.) vannak.

[3. A városi vagy egyéb helybeli levéltárban levő zenei vonatkozású adatokat gyűjtötték-e már, publikáltak-e belőle, ki és mikor?]

Ad. 3. Zenei vonatkozású adatokat a helyi levéltárakban eddig nem gyűjtöttek.

[4. A városi vagy egyéb helybeli nyilvános könyvtárban vannak-e zenei vonatkozású vagy zenei tárgyú régi könyvek és hangjegyek?]

Ad 4. A városi levéltárban Szomor Máté v[árosi]. főügyész (1755–1810) hagyatéki iratai között két latin nyelvű hegedűiskola bevezető oldalai „Fundamenta violini” (7 oldal), „Fundamentum pro fidibus” (3 old.) címen.[14]

[5. A város egyházi zenéjének múltjára vonatkozó adatok?]

Ad 5. A város egyházi zenéjének múltjára vonatkozó egyes adatok az illető egyházak ill. az ezek kebelébe tartozó iskolák (piarista gimnázium, ref. gimnázium) levél- és irattárában valószínűleg vannak, ezek azonban csak az ott levő egész anyag feldolgozása, rendezése közben kerülhetnének napvilágra.

[6. Mióta van zeneoktatás a városban és annak kiemelkedőbb mozzanatai és személyei?]

Ad 6. Valószínű, hogy a zenetanulás iránti érdeklődés Kecskeméten a múlt század '50-es éveiben kezdett ébredezni. E feltevést igazolja az a tény, hogy Zimay László[15] zeneszerző, budapesti konzervatóriumi tanár középiskolai tanulmányait Kecskeméten 1854-ben végezte, s már diákkorában tanított itt zongorázni. Messzebbre visszanyúló adatok nem állnak rendelkezésre.

Az 1850–90-es évek között a zeneoktatásban kiemelkedőbb szerepet vittek: id. Baktay Mihály tanított (kb. 1850-től) hegedűt, cimbalmot, fuvolát, klarinétot, s tanította, vezette 54 éven át a ref. gimnázium ifjúsági zenekarát, s karmesterkedett más zenekaroknál is. Baumgartner János a piarista gimnázium zenetanára, hangszereket és éneket tanított 1876-ig. (Hogy mikor alkalmaztatott, nem lehet megállapítani. Az első nyomtatott évkönyvben – ami 1865-ben jelent meg – már mint tanár szerepel.) Predics László – a szabadságharc előtt ügyvéd; 1886-ban pedig egykorú feljegyzések szerint már a m. kir. dalműszínház[16] ”kitűnő hegedűse” is tanított itt hegedűt hosszabb időn át, úgyszintén leánya, Predics Jolán zongorát. Magánúton tanítottak Zimay László atyjának, Zima Vencel karmesternek a vezetése alatt működött Eszterházy huszárezred zenekarának a fent említett Baumgartner Jánoson kívül itt maradt tagjai: Vlaszák (hegedű), Resch János (zong[ora].) 1870–80 között. A '80-as évektől [c]ca 35 éven át tanított magánúton zongorát, éneket, kamarazenét: Barta Henrik törvényszéki szertáros, a millenáris évek közkedvelt „Casinó csárdás”-ának szerzője.

Az iskolaszerű zenetanítást 4 osztállyal Szotyori Nagy Károly előbb itteni, majd debreceni ref. kántor kezdette meg 1876-ban. Távozása után 1883-ban alapította Szabados Géza[17] zenetanár a „Kecskeméti Zenedé”-t, mely 1895-ben szűnt meg. Tanárai voltak: Nemesszeghy István[18], Bordeaux Géza,[19] Szent-Gály Gyula, Chiovini Lajos. Az 1894-ben megalapított „Kecskeméti városi zeneiskola” első igazgatója Szent-Gály Gyula volt, Bordeaux Géza pedig egyik zongoratanára. 1909-ig a városi zeneiskolánál működött Koller Ferenc hegedűtanár, a miskolci városi zeneiskola jelenlegi igazgatója. 1910 óta a v[árosi]. zeneiskola igazgatója M. Bodon Pál zeneszerző. A zeneiskolának ma is működő régi érdemes tanárai: özv. Dávid Nándorné sz. Veress Klára, özv. Bereczky Jenőné sz. Kádár Emese. A városi zeneiskolánál tanárkodott 1912–1919-ig Moór Károly zongoraművész[20], 1913–15-ig Linz Jenő zongoraművész, jelenleg a genfi conzervatorium kiművelési tanára.

[7. Mikor tartottak a városban első ízben hangversenyt és a régi hangverseny-élet nevezetesebb mozzanatai?]

Ad 7. Az első hangverseny dátuma megállapíthatatlan. Említik, hogy Sárközy Júlia úrnőtől hallották a hírét, miszerint 1837-ben tartott Kecskeméten hangversenyt egy budapesti énekművésznő, kinek nagy hatású éneklését még matróna korában sem tudta elfelejteni. Lehet, hogy ez volt az első komoly hangverseny-vállalkozás Kecskeméten. Az első helyi hetilap megindulása[21] óta az alábbi fontosabb hangversenyekről vannak pontosabb adatok: 1870. máj. 11.: Reményi Ede[22] első hangversenye szép számú közönség előtt.

1870. jún. 5.: a „Városi dalárda” zászlóavatási ünnepe a „Pesti nemzeti dalkör”, budai, ceglédi és szolnoki dalárdák közreműködésével. Díszhangverseny a színházban: id. Ábrányi Cornél[23], Szerdahelyi és Szerdahelyiné Prielle Cornélia[24], Sipos Antal[25]közreműködésével.

1871. máj. 25.: Reményi Ede III-ik hangversenye.

1872. aug. 28.: Saphier József 13 éves áll. ösztöndíjas zongorázó, Székely Imre[26] tanítványa klasszikus és magyar hangversenye 45 főnyi hallgatóság előtt.

1878. márc. 17.: Színházi zenekar hangversenye Konti József[27] karmester vezénylésével.

1880. ápr.: Blaháné színházi vendégszereplése.

1880. máj. 16.: Horváth Attila 17 éves vak zongoraművész hangv[ersenye]. (60 főnyi hallgatóság)

1880. aug. 22.: Moór Emánuel[28] zong. hangv[ersenye]. nagy számú közönség előtt.

1886. aug. 8.: Predics László a m. kir. dalműszínház hegedűse és Predics Irén zong. hangversenye.

1888. jan. 24.: Gr. Zichy Géza[29] hangversenye.

1892. ápr. 24.: Hubay Jenő[30] hegedűestje.

1892. jún. 16.: Káldy Gyula[31] történeti hangversenye nagy sikerrel.

1894-ben volt az első nyilvános kamarazene-előadás: Barta Henrik, dr. Szeless József[32], Bordeaux Géza. Szent-Gály Gyula, Horváth György[33] közreműködésével. Közben és azután nagy számban voltak műkedvelői előadások zeneszámokkal a 8. és 11. pont alatt felsoroltak közreműködésével.

[8. A város zenei múltjában jelentős szerepet játszó zenészek, zenepártolók és szervezők?]

Ad 8. A város zenei múltjában jelentős szerepet vittek a 6. pontban már felsorolt hivatásos zenészeken kívül Mikó László ref. kántor, 1883 óta a Dalárda karmestere, a sokoldalú műkedvelő dr. Szeless József, az „Uri banda” vajdája 1879-től. Katona Zsigmond[34] az 1888–91 működött „Zenekedvelők Egyesületé”-nek megszervezője, elnöke.[35]

1887-ben alakult egy zenei szalon, mely éveken át tartott zártkörű művészestélyeket, ahol operaáriákat, dalokat, műdalokat, zongora-, hegedűversenyeket, kamaramuzsikát stb. adtak elő Sebastianai Károlyné (heg[edű].), dr. Szeless József (heg. és viola[36]), Horváth György (g[ordon]ka), Pintér Kálmán[37] (heg.), Barta Henrik (zong.), Gáll Endre (zong.), dr. Tassy Pálné és Tassy Irma[38] (zong.), dr. Szeless Józsefné (ének), Zobory Ida (ének), Tassy Irma (ének), Lackó Dezső[39] (ének) közreműködésével. (L. Művészestélyeink” albuma, Kecskemét 1888.)

Kada Elek[40] polgármester fiatal korában (1876 körül) műkedvelő hangversenyeken szerepelt (harmónium[41], zongora). A „Helyre asszony” c. népszínművének egyes dalait maga szerzette.[42]

1895-ben dr. Jászi Viktor[43] jogakadémiai tanár tömörítette a zene iránt érdeklődőket egy zenepártoló egyesületbe, amely bérleti hangversenyek rendezésével járult hozzá a város zenei életéhez.

Dr. Kacsoh Pongrác[44] (1909–1912-ig) a régi múltú Uri Bandát szimfonikus zenekarrá szervezte át és vezette M. Bodon Pál igazgatóval együtt. (l. II. csoport alatt „Műkedvelők zenekara”!)

[9. Azon ismertebb nevű bel- és külföldi, elhunyt vagy élő zeneszerzők, zeneírók, zenepedagógusok vagy előadóművészek, kiknek a várossal valami kapcsolatuk van? (szülőváros, nevelkedési vagy működési hely)]

Ad 9. Zimay László (ifjú korában itt tanult, tanított, hangversenyezett itt és kisebb vidéki városokban).

Garzó Zsigmond (szül. 1870-ben és nevelkedett Kecskeméten), a dessaui, kölni, rotterdami és berlini kis opera tenoristája, énekpedagógiai műveket is írt, adott ki német nyelven.

Dr. Kacsóh Pongrác zeneszerző, a kecskeméti áll. főreáliskola igazgatója 1909–12-ig itt mint zenei szervező és karmester működött, zenetörténeti, esztétikai előadásokat tartott, és cikkeket is írt.

Dr. Kodály Zoltán szül. Kecskeméten (1883?)[45]

[10. Melyik nevezetesebb zeneművel vagy zenei eseménnyel van kapcsolata a városnak? (Komponálási hely, első bemutatás, tárgyi vonatkozás stb.)]

Ad 10. Tudomás szerint Kecskemétnek nevezetesebb zeneművel, zenei eseménnyel kapcsolata nincs.

[11. Felsorolása azon zenepártoló vagy zeneművelő egyesületeknek, melyek már megszűntek.]

Ad 11. ”Kecskeméti Dalkar” (1868-ban már önállóan szerepelt, 1874-ben beolvadt az azóta szintén megszűnt „Egyesült Dalárdá”-ba, melyet Baumgartner János vezetett.

„Kecskeméti zene és dalegylet” alakult 1875-ben.

„Műkedvelő ifjak zenekara” (1885)

„Kecskeméti zenekedvelők egyesülete” (1888–1891)

„Zeneegylet” (1887) Szabados Géza vezetésével 20 tagú zenekara volt.

„Kecskeméti Zenepártoló Egyesület” működött 1895 körül dr. Jászi Viktor vezetése mellett.

Az első kamarazene társaság 1895-ben feloszlott.

Kecskeméti 22 tagú [olvashatatlan szó] gyerek fúvós zenekar 1891-ben alakult Nemes Antal vezetésével, állítólag cirkuszi zenekarokba olvadt be.

„Kecskeméti Kamarazene[46] Társaság” alakult a zeneiskola kebelében 1910-ben. Jelenleg szünetel.[47]

[12. A város környékén a népdalokat gyűjtötték-e már, ki és mikor?]

Ad. 12. A város környékén Vikár Béla[48] gyűjtött népdalokat (L: Bartók Béla: Magyar népzene. Rózsavölgyi).

Az Úri Banda (műkedvelők zenekara) 1900 előtt. (Forrás: Kecskemét Anno... Képek a régi Kecskemétről. Írta és szerkesztette: Székelyné Kőrösi Ilona) Kecskemét, 1998. 117. o.

Kecskemét

II.

II. Egyházi zene[49]

[14. Hány templom, kápolna, imaház van a városban? (Névleg mind felsorolandó, felekezetek szerint.)]

Ad. 14. Kecskeméten 4 róm. kath. (ún. Nagytemplom, Ferenc-rendiek temploma, Czollner téri templom, Kegyesrendiek[50] temploma), 1 református, 1 ág[ostai]. hitv[allású]. evangélikus, 1 görög keleti és 1 izr. templom, és 1 ortodox izr. imaház van.

[15. Ezek közül melyekben van állandóan egyházi-zenei szolgáltatás? Az ezután következő kérdésekre a 15. alatt felsorolt minden templom stb. külön lapon ad választ.]

Ad. 15. Az istentiszteletekkel kapcsolatos egyházzenei szolgáltatás (népének orgonakísérettel v. anélkül) mindegyikben van. Zenekar kíséretes miséket tartanak nagyobb ünnepek alkalmával: a nagytemplomban, a kegyesrendiek [olvashatatlan rész], Czollner téri r. kath. és a capella[51] kórussal a gör[ög]. keleti templomban. Az izr. templomban pénteken és szombaton, nagy ünnepeken tartanak zenés istentiszteleteket (org[ona]. kórus, szólók).

[16. A kántori állás milyen képesítéshez van kötve?

17. A jelenlegi kántornak milyen képesítése van?

18. A kántort ki nevezi ki, vagy választja, vagy szerződteti és milyen feltételekkel?

Mi a kántor javadalma?

Van-e rendszeres zenés istentisztelet? Évente hány?

Az egyházi zeneszolgáltatás mi módon történik?

Van-e állandó énekkar és hány női és férfi tagból áll?

Van-e zenekar, és tagjainak száma, felsorolva hangszerek szerint? (Hány első hegedű stb.)

Az énekkar kikből áll, van-e illetményük, avagy műkedvelők-e?

A zenekar kikből áll, van-e illetményük, avagy műkedvelők-e? (A kérdésben a tagok foglalkozását illetőleg is felelet adandó.)

Miből tartják fenn az énekkart?

Miből tartják fenn a zenekart?

A kántoron kívül van-e külön karnagy én orgonista?

Az utolsó évben előadásra kerülő egyházi zenei művek?

Az utolsó három évben előadott művek között milyen arány volt magyar és külföldi szerzők művei között? (Hányszor adtak magyar művet, hányszor külföldit?)

Van-e zeneműtár, hány mű? (Rövid ismertetés.)

Megvannak-e a szükséges liturgikus művek és milyen nyelven?

Milyen hangszerei vannak a templomnak? (Gyártmány, beszerzési év.)

Van-e orgonája?

Az orgona leírása

 a) az építőcég, mikor és hol építtette?

 b) hány manuál[52]?

 c) valóságos játékszám?

 d) kombinált és transponált[53] játékszám?

 e) manuál billentyű terjedelme?

 f) pedál billentyű terjedelme?

 g) elektromos v. pneumatikus traktura[54]?

 h) van-e Rückpositiv[55]?

 i) átépítették-e és mikor, hol, ki által?

 j) mikor hangolták utoljára?

 k) az orgonaszekrény műemlékszerű-e, milyen évből való és milyen stílusú?

36. Van-e harmónium és leírása? (Gyártmány és beszerzési év.)

37. Van-e külön próbaterem?

38. Hol tartják a próbákat?

39. Átlag hány próbát tartanak egy előadáshoz?

40. Vannak-e a templomnak külön szólistái és kik azok? (soprán, tenor etc., műkedvelők-e, polgári foglalkozásuk.)

41. Egyéb megjegyzések.]

Ad. 16–33-ig: Mellékelt külön lapokon:[56]

Kecskemét II.

Kecskeméti görög keleti görög egyházközség temploma[57]

ad. 16. Kántorképesítő vizsgához.

ad. 17. A fenti.

ad. 18. Az egyháztanács a görög szertartás tudásának a kikötésével.

ad. 20. Van énekkaros istentisztelet évente 8.

ad. 21. Népénekkel és énekkarral, mivel a gör. kel[eti]. liturgia sem zenekart, sem orgonát nem enged be a templomba.

ad. 22. Állandó vegyes kar énekli a liturgia állandó részeit, mely 10 női és 10 férfi tagból áll.

ad. 23. Nincs.

ad. 24. Az énekkar műkedvelőkből áll, akiknek illetményük nincsen.

ad. 25. Nincs.

ad. 26. Az egyház jövedelmeiből (karnagy fizetése, hangjegyek stb.).

ad. 27. Nincs.

ad. 28. Kántoron kívül az énekkar vezetésére karnagy van alkalmazva.

ad. 29. Görög nyelvű liturgikus énekek, melyek egy része Aranyszájú Szent János miséjéből, más része pedig a Vazul miséből vannak véve.[58]

ad. 30. Lásd a 29. pontot.

ad. 31. Zeneműtár kizárólag a liturgiához használatos énekekből áll.

ad. 32. Szükséges liturgikus énekek megvannak görög nyelven.

ad. 33. Mint görög keleti egyház temploma benne sem orgona, sem más hangszer nem használható.

ad. 34. Nincs, mert a liturgia nem engedi.

ad. 36. Az énekkar tanításához harmónium van. Wilhelm Spaethe, Gera, Reusz.[59] Beszerzés: 1927. október. Regiszter 17.

ad. 37. Az énekkar tanítási helyéül az egyháztanácsterem szolgál.

ad. 38. Lásd a 37. pontot.

ad. 41. Görög keresztény egyházi énekkar 1926. februárban alakult meg, s azóta évente 8 liturgián énekel.

ad. 39. Átlag 3-at.

ad. 40. Solisták [sic!] nincsenek.

Kecskemét II.

A kecskeméti kegyesrendi társház temploma[60]

A kegyes tanítórendi templomban vasár- és ünnepnapokon állandóan, hétköznapokon pedig a téli (nov–ápr.) és a nyári (júl–aug.) hónapok kivételével minden nap van ének a diákmiséken.

16–33. A templomnak külön kántora és külön énekkara nincs. A kegyesrendiek vezetése alatt álló humanisztikus gimnázium énekkara (vegyes kar) szolgáltatja az egyházi zenét egy-egy piarista tanár vezetése mellett. Orgonista a növendékek közül kerül ki.[61] A nagyheti szertartásokat és egyéb különös vallásos ténykedéseket (gyertyaszentelő, barkaszentelő, passio stb.) a kegyes tanítórendi papnövendékek gregorián és négyszólamú férfikara kíséri.[62]

34. Igen.

35. a) Országh Sándor, B[uda]pest, 1884., b) 2, c) 16, d) 4, e) 4 oktáv és 4 hang, f) 2 okt[áv]. 2 hang, g) pneumatikus, h) nincs, i) Angster József[63] 1908. j) –, k) nem, barokk stíl[us]. Megjegyzendő, hogy a világháború idején 27 sípját leszerelték, s még mindig hiányzik.

36.– 41. –

Kecskemét II.

Ref. egyház temploma[64]

16. Tanító oklevél[hez] s kántorképesítő vizsgához van kötve.

17. A fenti és zenetanári oklevele van.

18. Ref. egyház presbitériuma választja szokásos feltételekkel.

19. VII. fiz. oszt. II. fokozat.

20. –

21. Orgonával.

22. Az egyház által fenntartott reálgimnázium[nak] és tanítóképzőnek van énekkara, s alkalomadtán szerepel a templomban.

23. A ref. reálgimnáziumnak van zenekara.

24–27. –

28. Nincs.

29. –

30. –

31. –

32. Megvannak. Igen, magyar nyelven.

33. Orgonája.

34. Van.

35. a) Angster J. Pécs.

b) Kettő.

c) 22.

d) 6

e) C – g´´´´

f) C – f.

g) pneumatikus

h) Nincs.

i) átépítették

j) 1928. május

k) modern, 1928. máj.

36. Nincs.

37. Nincs.

38. –

39. –

40. –

41.[65]

ad 190/1928.

Kecskemét II.

A kecskeméti ev[angélikus]. egyházközség temploma[66]

ad. 16. A kántori állás tanítói oklevélhez és kántori képesítéshez van kötve.

ad. 17. A jelenlegi kántornak tanítói oklevele és felsőbb kántori képesítése van.

 18. A kántort az egyházközség választja szokásos [olvashatatlan szó] megállapított kötelezettségekkel.

 19. A kántor javadalma: az állami tisztviselők fizetési osztályának megfelelő javadalom. Jelenleg a IX. F. r. 1. f. megfelelő javadalom.

 20. Nincs.

 21. Az egyházzenei szolgáltatás: orgonakíséretes közének.

 22. Énekkara van. 20 női és 16 férfitagból.

 23. Nincs.

 24. Az egyházközség és más egyházak tagjaiból – műkedvelők.

 25. Nincs.

 26. Az énekkarnak fizetése nincs.

 27. –

 28. Külön karnagy nincs.

 29. –

 30. –

 31. Zeneműtár nincs.

 32. –

 33. –

 34. Orgonája van.

 35. Angster J. és Fia Pécs 1928-ban. 2 manuál – 27 – 22–

 58 manuál és 38 pedálbillentyű – pneumatikus – nincs –.

 36. Harmóniuma van. – cseh gyártmány.

 37. Külön próbaterme van.

 38. Az iskolateremben.

 39. Egy előadáshoz 16–20–24 próbát tart.

 40. Szólistái nincsenek.

 41. –

Kecskemét II.

Izr[aelita]. hitközség temploma[67]

Ad. 16. A kántori állás képesítése: liturgikus és zenei ismeretek.

Ad. 17. A jelenlegi főkántor ének- és zenetanár.

Ad. 18. A főkántort a hitközség összes szavazóképes tagjai választják élethossziglan titkos szavazás útján.

Ad. 19. A főkántor javadalma havi 320 P, szabad lakás, stólailletmények.[68]

Ad. 20. Minden péntek este, szombaton és az összes ünnepeken.

Ad. 21. Orgonakísérettel.

Ad. 22. Állandó énekkar, 24, nő, 17 férfi.

Ad. 23. Zenekar nincs.

Ad. 24. Az énekkar felnőttekből és diákokból áll, 1 tag[69] kivételével műkedvelők.

Ad. 26. A hitközség évi hozzájárulásából és a hívek önkéntes adományaiból.

Ad. 28. Van külön karnagy és külön orgonista.

Ad. 29. Moor Mór, Moor Károly, Leichner Hermann, továbbá Sulzer József bécsi izr. főkántor kompozíciói és az ősi dallamokból összeállított kompozíciók.

Ad. 30. Az arány egyenlő a külföldi és magyar szerzők művei között.

Ad. 32. Igen, héber nyelven.

Ad. 33. Nincs.[70]

Ad. 34. Orgonája van.[71]

Ad. 35. a) Angster József és fiai pécsi cég, 1912-ben, Pécsett.

b) kettő manuál.

c) 40.

d) Kombinációja és transponált regiszterei vannak.

e) 2 lábas hangoktól 16 lábasig.

f) 8 lábastól kontra bas 32 lábasig.

g) pneumatikus traktura[72]

h) igen

i) – [73]

j) 3 éve.

k) modern, 1912.

Ad. 36. Van, Angster-féle iskolaharmónium, 1918.

Ad. 37. Nincs.

Ad. 38. Iskolahelyiségekben.

Ad. 39. Rendkívül különböző.

Ad. 40. 3 szólistája van: 1 tisztviselő (műkedvelő), 1 ügyvéd felesége (műkedvelő), 1 úrleány [olvashatatlan szövegrész] (koncerténekesnő).[74]

Kecskemét III.

III. Zeneoktatás

Zeneiskolai oktatás

[42. Államilag engedélyezett városi, egyesületi és magán zeneiskolák felsorolása.

Az ezután következő kérdésekre a 42. alatt felsorolt valamennyi zeneiskola külön lapon ad választ.]

Ad. 42. Csak egy van.[75]

[43. A zeneiskola neve?]

Ad. 43. ”Kecskeméti áll[amilag]. segélyezett városi zeneiskola”.

[44. A zeneiskola fenntartója vagy tulajdonosa?]

Ad. 44. Kecskemét th. város.

[45. Alapítási éve?]

Ad. 45. Alapíttatott 1894-ben.

[46. Mekkora az évi költségvetése és mekkora összegű városi, egyesületi vagy állami segélyt élvez évente? (Erre a kérdésre csak a városi és egyesületi zeneiskolák adnak választ, mégpedig az utolsó három év adatainak feltüntetésével.)]

Ad. 46. A zeneiskola költségvetése (a zárszámadások alapján)

A hiányokat a város a költségvetési hozzájárulásból fedezi.[76]

A zeneiskola évi államsegélye 5000 ak.[77] volt. Ennek devalválódása óta a város az államsegély folyósítását nem kérelmezte.

[48. Milyen tanszakai vannak az intézetnek?]

Ad. 48. A zeneiskolánál szervezve vannak: a zeneszerzés, orgona, zongora, hegedű, cimbalom és magánének tanszakok, továbbá a karének, fuvola, oboa, klarinét, kürt, trombita, harsona, gordonka és gordon[78] tanfolyamok.

Jelenleg tanítás csak a zongora és hegedű tanszakokon és a karének tanfolyamon van. A többi tanszakon a tanszobák hiánya s pénzügyi okok miatt a tanítás 1914 óta szünetel.

[49. Hány tanára van? (rendes, helyettes és előadó)]

Ad. 49. A zeneiskolánál igazgatón kívül van 3 rendes zongoratanára; 2 rendes hegedűtanára; 1 zongora szak ideiglenes és 1 óraadó tanára.

[50. Hány tanárnak van állami zenetanári oklevele, vagy evvel egyenrangú végbizonyítványa?]

Ad. 50. Zenetanári oklevele: 1 rendes zongora; 1 rendes hegedű; 1 ideiglenes és 1 óraadó tanárnak, akadémiai végzettsége: igazgatónak (zeneszerzés), 1 tanárnak (cimbalom).

[51. Hány tanárnak van állami tanítási engedélye és milyen végzettség alapján?]

Ad. 51. Állami tanítási engedéllyel működik: zong[ora]. tanszak 3 akadémiai osztálya, és a zeneszerzés tanszak akad[émiai]. végbizonyítványa alapján 1 rendes zong. tanár.

Hegedű tanszak zeneakad. 4 akad. osztályból tett magánvizsga alapján: 1 rendes heg[edű]. tanár.

Cimbalom tanszak zeneakad. végbiz[onyítvány]. és a zongora szakon szerzett sokéves gyakorlat alapján 1 rendes zong. tanár.

[52. Tanárok heti óraszáma, átlag, maximum és minimum?]

Ad. 52. Tanárok heti köteles óraszáma 18. Maximum heti 20–22 óra.

[53. Hangszerjáték-oktatásnál egy órán belül hány növendékkel foglalkozik egy tanár, maximum?]

Ad. 53. Hangszerjáték-oktatásnál minden órára 3 növendék van beosztva, s minden ilyen 3-as növendékcsoport heti 2 ízben nyer oktatást.

[54. Az elmúlt három év alatt évente hány beírt, rendes növendéke volt a zeneiskolának?]

Ad. 54. Növendéklétszám

[55. Az elmúlt három év alatt a növendékek hány percentje[79] volt nő?]

Ad. 55. Az elmúlt 3 év alatt leánytanuló átlagban 75%.

[56. A növendékek közül hányan voltak környékről bejárók vagy vidékiek a három év alatt?]

Ad. 56. Környékről bejárók, ill. vidékiek: 15+27+23=65-en.

[57. Az elmúlt három év alatt hogy oszlott meg a növendékek száma tanszakonként?]

[58. Az intézet növendékeinek milyen tandíj vagy más kedvezményt tud adni?]

Ad. 58. A számottevő vagyonnal ill. jövedelemmel nem bíró köztisztviselők gyermekeik előhaladásától függetlenül a rendes tandíjnak felét fizetik. E kategóriába tartozik a tanulók cca. 60–70%-a. Jelenleg 122 tanuló. Ezen kívül a tehetséges és szegény sorsú tanulók az össz[es] tandíjbevétel 10%-a erejéig egész ill. fél tandíjmentességben részesülnek. 2–2 ingyenes hely van biztosítva 3 helyi középiskolának. Ingyenes tanulóul veendők fel a zenetanárok gyermekei is.

[59. A tandíj és beíratási díj?]

Ad. 59. A rendes tandíj 9 hónapra á 8 P = 72 P

A tisztviselői ” ” á 4 P = 36 P

Beírási díj: 8 P.

[60. Felvesz-e olyan növendéket, kinek otthon nincsen hangszere? 61. Hány ilyen növendéke van?]

Ad. 60–61. Az idén 52 zongora szakos tanuló gyakorol az intézet hangszerein.

[62. Növendékek szüleinek megoszlása, társadalmi állás szerint?]

Ad. 62. A növendék szülőinek megoszlása társadalmi állás szerint a f[olyó]. tanévben:

[63. A növendékek zöme hány éve részesül már zenei oktatásban?

64. Az elmúlt három év adatai szerint a növendékek többsége hány éven át látogatja a zeneiskolát?]

Ad. 63–64. A tanulók zöme az I–II. évfolyamokat látogatja.

[65. Az elsőéveseknek hány percentje hagyja abba a zenetanulást? (Az elmúlt három év adatai alapján.)]

Ad. 65. Az elsőévesek közül a tanulást abbahagyja a zongora szakon: 25%; a hegedű szakon: 27%.

[66. A felvett növendékek hány percentje bizonyul hajlam hiányában zeneileg képezhetetlennek?]

Ad. 66. Hajlam hiányában a tanulók 5–6%-a bizonyul zeneileg képezhetetlennek.

[67. Az elmúlt három év alatt a zeneiskola hány növendéke került a Zeneművészeti Főiskolára vagy vizsgázott ott sikerrel?

68. Van-e az intézetnek orgonája?

69. Az orgona leírása.

70. Van-e harmóniuma, milyen gyártmány, beszerzési éve, leírása?]

Ad. 67–70. Nincs.

[71. Hány zongorája van, milyen gyártmányok, beszerzési évük?]

Ad. 71. A zeneiskola zongorái: A. Kern (1894); Produktiv Genosseuschaft (1894); Produktiv (1897); Produktiv (1899); Stingl (1908); Stingl (1910); Förster (1911); Pallik&Stiasny (1913)[80]

[72. Milyen más hangszerei vannak még a zeneiskolának? (gyártmány, beszerzési év)]

Ad. 72. Egyéb hangszerek:

2 Schaude[81] pedál cimbalom (ajándék)

4 iskolahegedű (ajándék)

1 viola ( ” )

1 viola (régi) (vétel útján, 1912)

1 gordonka (ajándék)

2 gordon ( ” )

2 fuvola

1 oboa

4 klarinét (2 Á; 2 B) Gebr[üder]. Placht 1912.[82]

1 fagott

2 db üstdob

2 kürt

2 trombita Sternberg.[83]

1 harsona

[73. Van-e hangjegytára és annak ismertetése?]

Ad. 73. A zeneiskola hangjegytárában van:

165 kötet zongoramű (iskolák technikai gyakorlatok, tanulmányok, szonáták, előadási darabok)

135 kötet hegedűmű ( ” ” )

55 kötet magánének mű (iskola, tanulmány, előad. darab)

83 karmű (iskola, tanulmány, partitúra és hozzávaló szólamok)

9 zenekari hangjegy iskola.

57 partitúra (szimfónia, zongora és hegedűszóló zenekarkísérettel, hozzávaló szólamok).

11 mű ének- és zenekarra (part[itúra]. szólam)

2 operakivonat

11 operapartitúra

140 kamarazenemű (part. szólam)

17 kötet Liszt összkiadvány (Breithopt[84])

17 ” zongora összkiadvány (Cotta)

[74. Van-e zenei szakkönyvtára és annak ismertetése?]

Ad. 74. Zenei szakkönyvtár 82 kötet. (zeneesztétika; pedagógia; zenetörténet; zeneelmélet; összhangzattan, hangszereléstan.)

[75. A zeneiskola saját vagy bérelt épületben van-e?]

Ad. 75. A zeneiskola a város tulajdonában levő ún. „Csányi ház”-ban[85] van elhelyezve, igen szűkösen.

[76. Egy lakrészt foglal-e el, vagy az egész épületet?]

Ad. 76. Az egész épületet elfoglalja.

[77. Ha egy egész épületet foglal el, akkor az épület a zeneiskola céljaira épült-e, vagy e célra átalakíttatott-e? Utóbbi esetben mi célt szolgált azelőtt?]

Ad. 77. Régi lakóházból átalakítva.

[78. Hány és milyen méretű helyiségben folyik a tanítás?]

Ad. 78. Az épületben 7 szoba szolgál tanhelyiségül. Méreteik (hozzávetőlegesen) 3 db 65m2, 3 db 20 m2, 1 db 30 m2, ezen kívül van 1 gyakorló szoba és 1 irodahelyiség á 15 m2.

[79. Van-e hangversenyterme? 80. Mekkora befogadóképességű?]

Ad. 79–80. hangversenyterme nincs.

[81. Ha nincs, hol tartja hangversenyeit?]

Ad. 81. Hangversenyeit a ref. Tisza István Kollégium[86] dísztermében tartja.

[82. Milyen költségek, adó, különböző díjak terhelik egy hangversenyét?]

Ad. 82. A) A növendék hangversenyeit 80 P teremhasználati díj, 40 P zongoraszállítási és hangolási díj; 20 P nyomtatvány és a világítás díja terheli. Miután e hangversenyek belépődíj nélküliek, semmiféle adó és más kiadás nem terheli. A kiadásokat a város viseli.

B) A zeneiskola ezeken kívül belépődíjas sorozatos hangversenyeket is rendez, melyeknek kiadásai a fentieken kívül (rendőrségi engedély, szerzői jogvédelmi díj, fűtés, nyomtatványok, közreműködők tiszteletdíja) hangversenyenként változik. Miután e hangversenyek tisztára kulturális alapokon állnak s a sorozat rendszerint deficittel végződik, a zeneiskola hangversenyek után sem forgalmi, sem vigalmi adót nem fizet.

[83. A zeneiskola utolsó három évben rendezett hangversenyeinek száma és műsora?]

Ad. 83. A) Az utolsó 3 év növendékhangversenyei és azok műsora:

1926. május 26-án:[87]

1927. május 24-én:[92]

1928. május 25-én[95]

1928. május 26-án[97]

B) A zeneiskola művészest sorozatának szereplői és műsorai:

1926. nov. 26. Lhevinne József[100] zongoraestje: 1. Beethoven: esz-dur (buzeu) szonáta – 2. Chopin: 6 prelude. – 3. Weber: P[e]rpetuum mobile. – 4. Schumann: Carneval. – 5. Rachmaninoff: esz-moll prelude. – 6. Albeniz: Sevilla. – 7. Dohnányi: f-moll etude[101].– 8. Schubert–Liszt: Städchen. – 9. Taussig: Magyar fantázia. –

1926. dec. 15. A Waldbauer–Kerpely vonósnégyes társaság[102] kamarazene estje: 1. Mozart: B-dur (Tagd) kvartett. – 2. Beethoven: F-dur Rasowmoffszky kvartett. – 3. Csajkovszky: D-dúr kvartett.

1927. jan. 5. dr. Székelyhidi Ferenc és Marschalkó Rózsi[103] ária- és dalestje:

1. Haydn: Recitativo és ária a „Teremtés” és az „Évszakok” oratoriumokból. – 2. Schumann: 3 dal. 3. Kodály: „Siralmas nékem...”. Radnai[104]: „Viola d’amour kísérettel.” – Szeretnélek megvédeni tőlem. – 4. Kodály: Csillagom, révészem. – Szőlőhegyen keresztül. – Nausikaa. – Bizet: Carmen rózsarománc. – 6. Widor, Bizet, Hildach, Strauss dalok. – 7. Haléry: Zsidónő nagy áriája. –

1927. jan. 26. Bartók Béla zongoraestje: 1. Mozart: c-moll fantázia; Scarletti: 3 egytételes szonáta. – 2. Beethoven: Esz dur szonáta (op. 31. No 3.) – Debussy: Prelude és Sarabaude. – Bartók: Medvetánc. – Este a székelyeknél. – Régi táncdalok. – 4. Chopin: cisz-moll nocturne; b-moll scherro[105].–

1927. febr. 16. Vásárhelyi Zoltán hegedűestje: 1. Tartini: Változatok. – 2. Beethoven: f-dur romác. – 3. Mozart: g-dur Rondo. – 4. Dohnányi: Hegedűverseny. – 5. Kodály: Adagio és Valsette. – 6. Rimsky-Korsakoff: Arab dal és keleti tánc. – 7. Kreisler: Caprice Viennois és Tambourin Chinois.–

1927. márc. 8. Dr. Hubay Jenő hegedűestje: 1. Beethoven: Krutzer Szonáta. – 2. Bach: Chaconne. – 3. Hubay: Preghiera. Venezia. Mazurka. – 4. Mozart: c-moll fantázia (Kósa György). – 5. Hubay: XIV-ik csárdajelenet.

1927. dec. 15. A Ferrari–Kerpely–Kósa[106] trió hangversenye. 1. Strauss R. Gordonkaszonáta. – Riccardo Zandonai: Concerto romantico. – Schubert: Esz dur trio.

1927. dec. 28. A „Palestrina Kórus”[107] hangversenye. 1. Dohnányi: Hitvallás. – 2. Palestrina: Kirye és Sanctus a Missa Papae Marcelliből. 3. Ősi magyar korálok Bárdos Lajos feldolgozásában. – 4. Külföldi és magyar karácsonyi dalok. – 5. Tomassini C: Beatrice. – 6. Kodály: Női kar a „Hegyi éjszakák” ciklusból. – 7. Bartók: Magyar népdalok. 8. Lehár: Kozák dal. – 9. Demény: Magyar svite.

1928. febr. 1. dr. Dohnányi Ernő[108] zongoraestje: 1. Beethoven: Waldstein szonáta. – Schumann: Carneval. – 3. Dohnányi: fisz moll rapszódia. Dohnányi: Ruralia Hungarica. – Delibes–Dohnányi: Coppelia Valse. 4. Liszt: XIII-ik rapszódia.

1928. ápr. 28. Spalding Albert[109] hegedűestje: 1. Corelli: La Folia. – Martini: Allegro, Stravinsky–Pergolei: Suite. – 2. Schubert: c-dur fantázia. 3. Dohnányi: Ruralia Hungarica. – Nin: Dialoge. – Burleigh: Moto perpetuo. – Spalding: Berceuse. – Paganini: Palpiti. –

[84. Van-e a zeneiskolának növendékekből álló énekkara?]

Ad. 84. Van. 60 tagú női kara.

[85. Szerepelt-e ez az énekkar az intézeti hangversenyeken kívül, hol és mikor?]

Ad. 85. Az idén kezdte működését. Eddig intézeti hangversenyen kívül nem szerepelt.

[86. Van-e a zeneiskolának zenekara?

87. Ha van, a növendékeken és tanárokon kívül kikkel egészíti ki magát?

88. A zenekarban milyen hangszerek és milyen számban vannak képviselve?

89. A zenekar szerepelt-e hangversenyeken és az utolsó három évben hányszor szerepelt, valamint mi volt a műsora?

90. Egyéb megjegyzések?]

Ad. 86–90. Az iskolának külön zenekara nincs. A haladottabb hegedűs növendékek a „Műkedvelők Zenekará”-ban végzik a zenekari gyakorlatot.

A kecskeméti városi zeneiskola növendékhangversenyének műsora, 1928
(MNL BKML MNL BKML IV. 1908/b. Kecskemét Város Tanácsának iratai. Közigazgatási iratok. 22.086/1928.)

Kecskemét III.

B. Iskolán kívüli zeneoktatás

[91. A városban hányan foglalkoznak hivatásszerűen zenetanítással?]

Ad. 91. A városban 24-en foglalkoznak hivatásszerűen zenetanítással.

[92. Ezek képesítés szempontjából hogy oszlanak meg?]

Ad. 92. Képesítés szerinti megoszlásul: okleveles zenetanár: 6; miniszteri engedély: 3; Nemzeti Zenede[110]: 1; Zeneakadémiai osztályvizsga: 3; Kecskeméti városi zeneiskolák végzett növendéke: 10; ismeretlen: 1.

[93. Ezek szak szerint hogy oszlanak meg? (évek, zongora, hegedű etc.)]

Ad. 93. Szak szerinti megoszlásuk: ének: 3; zongora: 12; hegedű 8.

[94. Hányan foglalkoznak mellékfoglalkozásképp zeneoktatással? (zeneiskolai tanárok, alkalmazott zenészek és nem zenei foglalkozású egyének)]

Ad. 94. Mellékfoglalkozásképp zenét tanít: 10.

[95. Ezek zenei képesítés szempontjából hogy oszlanak meg?]

Ad. 95. Képesítés szerinti megoszlás: 3 okleveles tanár; 1 kántori oklevél; kecskeméti városi zeneiskola végzettsége: 4. Ismeretlen: 2.

[96. Ezek szak szerint hogy oszlanak meg?]

Ad. 96. Szak szerinti megoszlás: 1 ének, 7 zongora, 1 heg., 1 heg. zong., ének.

[97. Mindezek közül hányan vannak olyanok, kik csak lakásukon oktatnak, és nem mennek a növendékek lakására?]

Ad. 97. Csak a lakásán oktat: 10.

[98. A zeneiskolán kívül zenei oktatásban részesülő növendékek száma mennyire becsülhető?]

Ad. 98. A zeneiskolán kívül zenei oktatásban részesültek száma 300-ra becsülhető.

[99. Az elmúlt három év alatt közülük hányan kerültek a Zeneművészeti Főiskolára, vizsgáztak ott sikerrel?]

Ad. 99. Adat nem áll rendelkezésre.

[100. A városban levő különféle iskolák és internátusokban van-e zenetanítás és melyek azok?

(Az ez után következő kérdésekre a 100. alatt felsorolt iskolák stb. külön lapon adnak választ.)]

Ad. 100. A kecskeméti iskolák és internátusok között zenetanítás van: I. A r. kath. tanítónőképzőben; II. A ref. tanítónőképzőben, III. Az angolkisasszonyok leányinternátusában; IV. A r. k. kegyesrendi gimnáziumban (zenekartanítás); V. A ref. reálgimnáziumban (zeneelmélet és zenekartanítás.) –

[101. Kik és milyen képesítésű egyének látják el a zenetanítást, milyen hangszerekre?

102. Hány növendék veszi igénybe?

103. Az intézetnek milyen hangszerei vannak? (gyártmány, beszerzési év)

104. Az intézetnek van-e zenekara?

105. Hány tagból áll, és milyen számban vannak benne képviselve?

106. Rendeznek-e hangversenyeket, és mily műsorral?

107. A zenekart egyes alkalmakkor kikkel egészítik ki?

108. Van-e hangjegytáruk és annak ismertetése?

109. Ha nincs, a szükséges hangjegyeket honnan veszik kölcsön?

110. Egyéb megjegyzések?]

Az angolkisasszonyok r. k. tanítóképző intézete[111]

Ad. 100–102. A r. kath. tanítóképzőben a tanterv előírása szerinti zenetanítás van, ú[gy]. m[int].: zongora, harmónium és orgona. Ezek tanítását az iskola ének- és zenetanára látja el. Képesítése: kecskeméti városi zeneiskola X. zongoraosztálya és középiskolai énektanítói oklevél. Ad. 103. Az intézet hangszerei: K[arl]. Hamburger zongora, Wien (1918), J. P. Schiedmayer[112] harmónium, Stuttgart (1920).

A ref. tanítóképző intézet

Ad. 100. A kecskeméti ref. tanítóképzőben az ének és zene, egyházi ének és zene rendes (kötelező) tantárgy.

Ad. 101. Az intézet zenetanára (képesítése: középisk. énektanítói okl[evél]. és tanítóképző int[ézeti]. zenetanári okl.) tanít: zongorát, harmóniumot, orgonát.

Ad. 102. A zenetanulás valamennyi növendékre kötelező.

Ad. 103. Az intézetnek van 3 zongorája: I. Kern, Wien (1918); Bösendorfer[113], Wien (használt, 1920); M. Girah, Wien (1918); – 3 pianínója[114]: Hoffmann&Czerny[115], Wien (1927); K. Hamburger, Wien (1926); Czermak, Wien (1928); – 3 harmóniuma: Schiedmayer Stuttgart (1918); Stowasser[116], Budapest (1926); Pokorny, Újpest (1928).

Ad. 100. Az angolkisasszonyok leányinternátusában zongoratanítás van.

Ad. 101. Három nő: a) okl. énektanító; b) a kecsk. városi zenede X. oszt. végezte; c) a kecsk[eméti]. v[árosi]. zenede r[endes]. zongoratanárnője.

Ad. 102. 26 növendék veszi igénybe.

Ad. 103. Az intézet hangszerei: zongora. Jos. Petorf, Kassa[117] (1918); Hoffmann–Cserny, Wien (1927).

Ad. 108. 25 db kottája van (zong. iskolák és gyakorlatok).

Ad. 100. A r. k. kegyesrendi gimnáziumban zenetanítás csak az ifjúsági zenekarral kapcsolatban van.

Ad. 101. Nemzeti Zenedét végzett zenetanár vezeti.

Ad. 103. Hangszerek: 2 cselló, 2 bőgő, 1 fuvola, 2 vadászkürt, 3 trombita (Stowasser). Beszerzési év ismeretlen (ajándék).

Ad. 104–105. A zenekar 22 tagból áll. 4 I. heg.; 4 II. heg.; 4 III. hegedűs; 2 viola, 2 cselló, 2 bőgő, 2 kürt, 1 fuvola, 1 zongora.

Ad. 106. Intézeti ünnepélyeken szerepel könnyebb darabokkal.

Ad. 107. Volt intézeti tanulókkal.

Ad. 108. Van kisebb hangjegytára, egyszerűbb darabokkal.

Ad. 109. Vétel útján és a többi városi zenekar hangjegytárából.

Ad. 110. A zenekar a háború alatt vezető hiányában szünetelt, újjászervezés ebben a tanévben történt.

Ad. 100. A kecskeméti ref. reálgimnáziumban az I. és II. osztályban zeneelmélet tanítás van, zenetanítás pedig az ifjúsági zenekarral kapcsolatban.

Ad. 101. Nemzeti Zenedét végzett zenetanár végzi a tanítást.

Ad. 103. Az intézetnek vonós, fa- és rézfúvós hangszerei vannak, cseh és magyar gyártmányok. Nagy részben ajándék.

Ad. 104–105. A zenekar jelenleg 28 tagból áll. Fúvós és vonós hangszereket játszókból áll.

Ad. 106. Évenként egy hangversenyt ad. Klasszikus és magyar szerzők műveiből.

Ad. 108. A hangjegytárban van 25 db zenekari mű vezérkönyvvel és szólamokkal, kis zenekarra.

Kecskemét IV.

Szimfonikus zenekarok

[111. A városban levő filharmóniai vagy más zenekari egyesület? (Az ezután következő kérdésekre a 111. alatt felsorolt zenekari egyesületek külön lapon felelnek.) 112. A zenekari egyesület neve?]

Ad. 111–112. Kecskeméti Műkedvelők Zenekara.

[113. Mikor alakult?

114. Mi módon jött létre?]

Ad. 113–114. Alakult 1879-ben s 30 éven át Uri Banda volt. 1909–10-ben dr. Kacsoh Pongrác szervezte át szimfonikus zenekarrá.

[115. Az egyesület szervezete?]

Ad. 115. Szervezete alapszabályokon nyugszik.

[116. Az elmúlt három év alatt mekkora állami vagy városi, esetleg más anyagi támogatást élvezett?]

Ad. 116. Városi támogatást kap évi P-t.[118]

[117. A karnagy zenei képesítése?]

Ad. 117. Orsz[ágos]. Kir[ályi]. Zeneakadémiát végzett zeneszerző, zeneiskolai igazgató.

[118. Kik választják, vagy alkalmazzák a karnagyot és milyen feltételekkel, javadalommal van alkalmazva, mennyi időre?]

Ad. 118. A karnagyot a közgyűlés választja. Az állás tiszteletbeli. Javadalmazással nem jár.

[119. Hány gyakorló illetve zenész tagja van a zenekarnak?]

Ad. 119. A zenekar létszáma változó. Átlagban 40–50 tagból áll.

[120. Ezek közül hány hivatásos zenész?

121. Ezek közül hány műkedvelő és milyen polgári foglalkozásuk van?

122. Mindezek közül hánynak van zenei képesítése vagy számba vehető zenei iskolázottsága?

123. A zenekar tagjai közül hányan működnek állandóan más zenekarokban (színház, mozi, katonazenekar)?]

Ad. 120–123. Hivatásos zenész a zenekar kiegészítésére bevont színházi zenekar 12–14 tagja és 2–3 zenetanár. A többi tag műkedvelő. Polgári foglalkozásuk: tanár, ügyvéd, orvos, tisztviselő. A 3 részének van számottevő iskolázottsága.

[124. A zenekarban milyen hangszerek milyen számban vannak képviselve?]

Ad. 124. A zenekarban 2 fuvolás, 2 oboás, 2–3 klarinétos, 1 fagottos, 2–4 kürtös (szükség szerint) 2–3 trombitás, 2–3 harsonás, 2 ütőhangszeres; a többi tag vonós hangszert játszik arányos megosztásban.

[125. A zenekari tagokon kívül vannak-e nem működő, pártoló tagjai a zenekari egyesületnek, milyen tagságdíjat fizetnek, milyen kedvezményben részesülnek, és a számuk az alapítás óta máig hogyan alakul?]

Ad. 125. Jelenleg tagsági díjat fizető pártoló tagjai nincsenek. Régebben voltak „mecénásai”.

[126. Vannak-e a zenekarnak saját hangszerei? (Részletes felsorolás. Gyártmány, beszerzési év, hangolás.)]

Ad. 126. Néhány vonós hangszer. Egyébként a városi zeneiskola fúvós és vonós hangszereit használja. (L. III. csop. 72. pontját.)

[127. Milyen hangolású a zenekar? (párisi v. bécsi A[119])]

Ad. 127. A zenekar bécsi á hangolású.

[128. Van-e a zenekarnak saját helyisége és az hány és mekkora helyiségekből áll?

129. Van-e próbaterme és annak méretei?

130. Ha nincs, hol tartja a próbáit, milyen méretű helyiségben, havonta hányszor áll a rendelkezésére, milyen feltételek mellett, fizet-e érte és a fűtés és világítás terheli-e?]

Ad. 128–130. Saját helyisége nincs. A város bocsát díjtalanul rendelkezésre egy 60 m2 területű szobát, melynek fűtését és világítását a zenekar fedezi.

[131. Hangversenyenként átlag hány próbát tart?

132. Hány hangversenyt rendez évenként?]

Ad. 131–132. Rendszerint heti 2 próbaórája van, s a színházi saison [sic!] hosszúsága szerint évente 1–2 hangversenyt ad.

[133. A hangversenyterem méretei és befogadóképessége?]

Ad. 133. A Tisza Kollégium díszterme 400–450 főnyi hallgatóságot fogad be.

[134. Milyen látogatottságúak a hangversenyek?]

A hangversenyek hallgatóságának száma esetenként változik, 300–450 között.

[135. Milyen a maximális és minimális belépődíj?]

Ad. 135. Egységes helyárak. A kiadásoktól függően személyenként 2–3 Pengő.[120]

[136. Hangversenyeire hirdet-e bérletet és van-e bizonyos bérlő törzsközönsége; ezeknek száma?]

Ad. 136. Hangversenyeire bérletet nem hirdet. Törzsközönsége [c]ca. 300 főből áll.

[137. Mibe kerül átlag egy hangversenye? (adó, bér stb.)]

L. A 145–146. pont válaszát.[121]

[138. A hangversenyeken van-e szüksége kisegítő zenészekre? 139. Hány zenésszel és milyen hangszerekkel kell ilyenkor kiegészíteni a zenekart?]

Ad. 138–139. Lásd: 120–123. pontokra adott választ.

[140. Az utolsó három év alatt rendezett hangversenyeinek műsora?]

Ad. 140. Utóbbi műsorain szerepelt művek.

Nyitányok: Beethoven: Egmont; Coriolanus; Prometheus, István király; Wagner: Lohengrin III. felv[onás]. előjátéka. Mendelssohn: Hebridák; Järmefelt: Preludium. Erkel: Hunyadi László.

Szimfóniák: Beethoven: III. és V., Schubert: a-moll (befejezetlen); Mozart: g-moll;

Kíséretet játszott: Beethoven, Mendelssohn hegedűversenyeihez; Beethoven c-moll zongorakoncertjéhez; Bach: Air-jéhez.

Egyéb művek: Mendelssohn: A Szent Iván éji álom kísérőzenéje; Mozart: Szerenád; továbbá M. Bodon Pál hangszerelésében Schubert Menuetto; Mendelssohn Capriccio, Lied ohne Worte, Volkmann: Visegrád stb.

[141. A hangversenyek műsorát ki vagy kik állítják össze?]

Ad. 141. A műsort a karnagy állítja össze.

[142. Van-e a zenekarnak hangjegytára és annak ismertetése?]

Ad. 142. Fenti művek partitúráján és szólamanyagán kívül 10 komplett zenekari mű és számba nem vett kis zenekari átirat.

[143. Az előadandó művek anyagát, ha nincs meg, honnan veszi kölcsön?]

Ad. 143. Az előadandó művek anyagát vétel útján szerzi be.

[144. Szokott-e a zenekar új szerzeményeket első előadásban bemutatni és melyek voltak azok?]

Ad. 144. Új szerzeményeket a zenekar eddig nem mutatott be.

[145. A Társaság vagyona és jövedelme?

146. A társaság az elmúlt három évben évenként mennyit fordított adminisztrációra, hangjegy beszerzésre és javításra, hangversenyek költségeire és esetleg a tagok részeltetésére?]

Ad. 145–146. A társaság vagyonáról és az elmúlt 3 évi kiadásairól pontos adattal nem szolgálhatunk, mivel a zenekar pénztárosa betegsége miatt hosszabb idő óta nincs Kecskeméten.

[147. A hangversenyek jegyárusítása mi módon történik?]

Ad. 147. A belépőjegyeket 3 könyvkereskedés árusítja szívességből.

[148. Egyéb megjegyzések?]

Ad. 148. Egyéb megjegyzések: A zenekar a tanulóifjúság részére minden hangversenyéből műsorismertetéssel kapcsolatos főpróbát tart 30 filléres belépődíjjal.

B. Katonazenekar

A városban nincs.

C. Egyéb zenekarok

[175. Van-e a városban tűzoltó, postás, gyári, más egyesületi, veterán zenekarok vagy úgynevezett úri-banda (műkedvelő cigányzenekar)? A következő kérdésekre a 175. tétel alatt felsorolt minden zenekar külön lapon ad választ.]

Ad. 175. A városban a „Kecskeméti Községi Tanítók Dal és Zeneegyesületének van zenekara; továbbá van 2 műkedvelő cigányzenekar. Ez utóbbiak csupán magánszórakozásra alakultak, kimutatás róluk nem készült.

[176. A zenekar neve?]

Ad. 176. „Kecskeméti Községi Tanítók Dal és Zeneegyesületének zenekara.”

[178. Alapításának éve?]

Ad. 178. Alakult 1922-ben.

[179. Vannak-e alapszabályai?]

Ad. 179. Alapszabálya van.

[180. A karmester v. vezető zenei képzettsége?]

Ad. 180. A karnagy képesítése: tanítói oklevél és énektanítói oklevél.

[181. A karmester v. vezető alkalmazásának körülményei?

182. Van-e javadalma?

183. E kívül mi a foglalkozása?]

Ad. 181–183. A közgyűlés választja az alapszabályban felsorolt teendők végzésére. Javadalmazása nincs; foglalkozása: községi tanító.

[184. A zenekar tagjainak száma és hangszerek neme szerint való elosztása?]

Ad. 184. A zenekar 16 vonós hangszert játszó tagból áll.

[185. A zenekar működése, hangversenyei, műsora?]

Ad. 185. Rendez hangversenyeket pártoló tagjai tiszteletére, és ellátja az évenként rendezendő műkedvelői színielőadások zeneszámait. Ez alkalommal a Műkedvelők Zenekara tagjaival egészíti ki magát.

[186. A zenekar hangjegytárának ismertetése?]

Ad. 186. Kottatára: operanyitányok, magyar indulók, klasszikus művek vonós zenekari betétben.

[187. A zenekar hangszereinek részletes felsorolása?(Gyártmány, beszerzési év?)

188. A zenekar játszik-e tánczenét?

189. A zenekar vállal-e pénzért zenei szolgáltatást?

190. Jövedelmét mire fordítja?]

Ad. 187–190. Válasz nemleges.

[191. A zenekar tagjainak polgári foglalkozása?]

Ad. 191. Községi tanítókból áll.

Kecskemét V.

V. Dalárdák és énekkarok

A. Dalárdák

[193. Hány dalárda van a városban (név szerint) felsorolandók?]

Ad. 193. A városban két dalárda van. 1. Kecskeméti Városi Dalárda, 2. Kecskeméti Polgári Daloskör.[122]

[194. A dalárda neve?]

Ad. 194. A dalárda neve: Kecskeméti Városi Dalárda.[123]

[195. Alapítási éve?]

195. Alapítási éve: 1860.

[197. A dalárda, illetve az azt fenntartó egyesület tagjainak száma?]

197. A dalárda tagjainak száma: 442.

[198. A dalárda működő tagjainak száma és az énekkar beosztása (hány tenor I. és II. etc.)?]

198. A dalárda működő tagjainak száma: 76. Ebből tenor I. 20, tenor II. 18, basszus I. 18, basszus II. 20.

[199. A tagok polgári foglalkozása?]

199. A tagok polgári foglalkozása: városi és állami tisztviselők, magántisztviselők és előkelőbb iparosok.

[200. A karnagy zenei képesítése?]

200. A karnagy zenei képesítése: tanítói oklevél, orgonista-kántori oklevél és középiskolai énektanári oklevél.

[201. Kik választják, milyen feltételekkel?]

201. Az egyesület karnagyát az egyesület igazgató-választmánya választja évről évre.

[202. A karnagy javadalma?]

202. A karnagy javadalma: közgyűlési határozat alapján évi 816 P, azonban az egyesület ezt az összeget nehéz anyagi viszonyai folytán kiszolgáltatni nem képes, így a múlt évi javadalmat is csak felerészben szolgáltatta ki.

[203. A karnagynak e kívül milyen foglalkozása van?]

203. A karnagynak ezenkívül foglalkozása: a Kecskeméti Ref. Egyháznál orgonista énekvezér, és a Kecskeméti Ref. Egyház által fenntartott reálgimnáziumban énektanár.

[204. A dalárdának van-e módja lehetővé tenni egyes tehetséges vagy jó hangú tagjának zenei képzését?]

204. A dalárdának egyáltalában nincs módja, hogy egyes tehetséges vagy jó hangú tagjai zenei képzését lehetővé tenni [sic!], mert erre anyagi fedezete nincs.

[205. A dalárda kottatárának ismertetése?]

205. A dalárda kottatárának ismertetés céljából legyen szabad azt felemlíteni, hogy anyagi fedezet hiányában kénytelen volt a karnagy férfikarokat és vegyes karokat leírni, s csupán újabb időben történt meg, hogy az egyesület azokat a férfikarokat, amelyeket elő kívánt adni, megszerezte. Ennél fogva kottatára nagymértékben hiányos.

[206. A próbákat hol és milyen gyakran tartja?]

206. A dalárda próbáit Kecskemét th. város tanácsa által részben az egyesület céljaira rendelkezésre bocsátott ókollégiumi[124] egy szobában lévő helyiségben tartja, amely helyiség azonban más városi hivatal szolgálatára is áll. A tanulási órák hetenként kétszer szerdán és szombaton vannak.

[207. Milyen a fegyelem és a próbák látogatottsága?]

207. A dalárda fegyelme és a próbák látogatottsága, különösen versenyek és más hangversenyek rendezése alkalmával kifogástalan.

[208. A dalárda milyen gyakran rendez hangversenyeket?]

208. A dalárda alapszabály szerint kötelezve van évente három dalestélyt rendezni, pártoló tagjai tiszteletére. Ezen hangversenyeken kívül más hangversenyt is rendez, úgyhogy az egyesület minden negyedévben hangversenyt tart.

[209. Hol rendezi hangversenyeit?]

209. A dalárda hangversenyeit, még pedig az ún. Kurucz estélyeit a Kecskeméti Kaszinó dísztermében[125], többi hangversenyeit részben a Tisza István dísztermében, részben az Iparos Otthon[126] dísztermében tartja.

[210. Milyen látogatottak hangversenyei, van-e törzsközönsége?]

210. Az egyesület által rendezett hangversenyek látogatottak, különösen azok, amelyeket az egyesület díjmentesen rendez, azonban az megállapítható, hogy törzsközönsége van, ami kitűnik abból is, hogy 360 pártoló tagja van.

[211. Mekkora költségei vannak átlag egy hangversenyen?]

211. Átlagosan 1–1 hangversenynek 550–600 pengő költségei vannak.

[212. Mekkora bevétele van átlag egy hangversenyen?]

212. Átlagosan egy hangversenynek a bevétele 250–300 pengő, amivel szemben áll a tetemes kiadás, amelynek legjelentékenyebb tételei a 2% forgalmi adó, a 20% vigalmi adó, teremhasználati díj 100–250 pengő, zenekar 100 P. meghívó és postaköltség 80 P., zongoraszállítás és hangolás 30 P. Zenemegváltási és egyéb költségek, úgyhogy az egyesület ezekre a hangversenyekre majdnem minden egyes esetben hol többet, hol kevesebbet a pártoló tagok tagsági díjaiból ráfizet.

[213. Az utolsó év hangverseny műsorai?]

213. A múlt évi hangverseny műsorait mellékelem.[127]

[214. A dalárda tagja-e egy dalos szövetségnek és melyiknek?]

214. A dalárda tagja az Országos Magyar Dalszövetségnek, amelyet 1867. évben éppen egyesületünk 17-ed magával alapított meg.

[215. Részt vesz-e a városon kívül rendezett dalosversenyeken és ünnepélyeken?]

215. Egyesületünk az Országos Magyar Dalszövetség eddig megtartott 22 országos dalosünnepén és -versenyén, a soproni verseny kivételével minden alkalommal részt vett. Részt vett ezenkívül különösen a nemzetiségi vidékeken működő magyar dalosegyesületek kiemelkedő dalosünnepein, valamint más városokban tartott dalosünnepségeken és hangversenyeken.[128]

[320. A városban működő zenepártoló egyesületek felsorolása? (Felsorolandók az összes zenei egyesületek, melyek már az I–VII. fejezetben is megneveztettek, azonban itt nem az általuk fenntartott iskola, zenekar, dalárda adataira kell felelni, hanem az egyesület társadalmi működésére, melynek révén azokat fenntartani, illetve támogatni kívánja.)]

320/a. Egyesületünk 67 évi fennállása alatt részt vett Kecskeméten rendezett minden hazafias ünnepségen és minden jótékony vagy kulturális célú hangversenyen, és úgy Kecskemét th. város közönségének, mint a hivatalos városnak is, ahányszor erre mód és alkalom kínálkozott, rendelkezésre állt, a háború alatt pedig évente több dalosünnepet és hangversenyt rendezett háborús jótékony célokra, a magyar, német, bolgár és török vöröskereszt egyesületek javára, továbbá a kárpáti orosz betörés alkalmával az oroszok által lerombolt Komarno[129] községben egy házat hangverseny útján beszerzett összegből felépített, s az ottani községnek átadott.

320/b. Az egyesület a pártoló tagok személyenkénti évi 5 pengő pártoló tagsági díjából, valamint Kecskemét th. város közönsége által megszavazott segélyből tartja fent magát.

320/c. Az alapító, pártoló stb. tagok számát már fentebb részleteztem, s annyit jegyzek még meg, hogy a pártoló tagok évi 5 pengőt fizetnek 3 éves kötelezettséggel, az alapító tagok pedig egyszer és mindenkorra fizetett 100 pengővel vesznek részt az egyesület működésében.

320/d. Kecskemét th. város segélye évi 1000 pengő. Ezenkívül 1927 évben a szegedi országos dalosverseny alkalmából az egyesület versenyzése lehetővé tétele céljából külön segélyt nyújtott 1500 pengő értékben. Ezeken kívül még a városi tanács segélyezése abban is megnyilvánult, hogy ingyen villanyvilágítást ad.

Egyéb megjegyzések

1927. évben rendszeresített ingyenes előadások és dalosünnepségek azt az eredményt hozták, hogy ezen előadások iránt az alsóbb néprétegek kiváló mértékben érdeklődnek, és ezen előadásokat látogatják annyira, hogy helyszűke miatt legalább még egyszer annyi vagy több közönség is kénytelen visszamenni. Ebből az a tapasztalat és eredmény szűrhető le, hogy a dalegyesületi előadások iránt az alsóbb néprétegek bizonyos fogékonysággal bírnak, és érdeklődésüknek kiváló tárgyai ezek az előadások. Sajnos, azonban hogy ezen előadások közönsége befogadása részére megfelelő térfogatú helyiség nem áll rendelkezésre. Ezt nemcsak Kecskeméten, hanem szerte az országban is tapasztaljuk, éppen ezért szükséges volna megfelelő nagy térfogatú hangversenyterem kiépítése.

Ezen hangversenyeken kívül még az összkari előadások iránt nyilvánul meg nagymértékben az alsóbb néprétegek érdeklődése, azonban itt már találkozik a műveltebb közönség érdeklődésével is. Éppen ezért szükségesnek látszik, hogy lehetőleg minden városban az összkari előadásokat kell meghonosítani, és vasúti díjkedvezménnyel, esetleg ingyen való utazással biztosítani azt, hogy egy vagy több dalárda más városokba összkari előadások rendezése céljából utazhassék.

Mindezen célok elérése szükségesnek látszik a középiskolai karéneklés biztosítása és az elemi iskolákban, valamint a középiskolákban is az elméleti és gyakorlati énekoktatás szakszerű keresztülvitele. Különös tekintettel a falusi dalosegyesületekre, amelyek anyagi eszközök híján nem képesek hangjegytárukat megfelelő módon ellátni, hogy a kultuszkormány az Országos Magyar Dalosszövetség útján ingyenes hangjegyekkel lássa el a Szövetség tagegyesületeit, de különösen a falusi dalos egyesületeket.

Az országos dalosversenyek rendezésének legnagyobb akadályát megfelelő hangverseny-terem hiánya képezi, úgyhogy ma már, amikor 6–7000 dalos jelenik meg országos versenyeken összkari előadásokra, ezt elférni lehetetlenség, pedig az összkari előadások azok, amelyek a legjobban megragadják a közönséget, és amelyek alkalmasak arra, hogy a magyar dalügyet a nagyközönséggel megkedveltessük, éppen ezért szükségesnek látszik egy olyan összkari előadások céljaira szolgáló szétszedhető és máshova szállítható, vasból készülő alkotmány megszerkesztése és kivitele, amelyet minden országos verseny alkalmával más és más városba lehetne szállítani. Szükséges továbbá, hogy minden dalosegyesület zongorával szereltessék fel, mert ez a hangszer az, amely mellett az énekesek legjobban kiképezhetők.

Kecskemét – Dalárdák

Polgári Daloskör[130]

Ad. 194. Kecskeméti Polgári Daloskör.

195. 1888. évben alapítva.

197. Tagok száma 307.

198. 64 működő tag. Tenor I. 16. – II. 17 – Bassus I. 13 – II. 18.

199. Tagok foglalkozása: iparosok, kereskedők.

200. Karnagy képesítése: tanítói oklevél, orgonista-kántori oklevél, középiskolai énektanári oklevél.

201. Közgyűlés választja a karnagyot.

202. Havi 50 P, de az állandó súlyos anyagi válság miatt másfél év óta hátralékban.

203. Karnagy a kecskeméti ref. egyháznál orgonista ének...[olvashatatlan szó] és énektanár a ref. főgimnáziumnál.

204. Anyagi helyzete miatt nem nyújthat a dalárda senkinek tanulmányi segélyt.

205. Szegénység miatt kottatára hiányos.

206. Próbahelyiség az Iparos Otthon egy szobája szívességből, visszavonásig.

207. Fegyelem és érdeklődés a próbák iránt mintaszerű.

208. Évente három dalestély a tagok részére, azonkívül egy–két nagyobb hangverseny.

209. Hangversenyeit, dalos estélyeit az Iparos Otthon dísztermében.

210. Hangversenyek mérsékelten látogatottak.

211. Rendezési költség estélyenként 500–600 P.

212. A Nagy adók, illetékek és egyéb közszolgáltatások miatt a hangversenyek majdnem mindig ráfizetéssel járnak.

213. Műsort költségkímélés [végett] csak a hangversenyekre nyomat, dalestélyekre nem.

214. Tagja az Orsz[ágos]. Dalszövetségnek alapítása óta.

215. Az utolsó szegedi dalosverseny kivételével az utolsó 30 év alatt tartott orsz. dalosversenyen részt vett. Legutóbb anyagi erő hiánya miatt nem vehetett részt dalversenyen.[131]

320. a. Felkérésre a város minden hazafias, kult[urális]., jótékony célú ünnepélyein 40 év óta lelkesedéssel működött közre.

320. b. Pártoló tagok évi díja 4 P, anyagi erejét ez adja, azon felül a várostól élvezett segély.

320. c. Pártoló tagsági díj évi 4 P., alapító tagsági díj 40 P.

320. d. Évi segély Kecskeméttől 1000 P.

Dalosestélyek iránt való érdeklődés mérsékelt, mert a nép oktatása az ének terén egyenlő a semmivel. Iskolában kellene az énektanítást intenzívvé tenni, a templomi, illetőleg egyházi énektanítás is óriási fontosságú volna, azonkívül a hangversenyek tartására alkalmas hangversenytermek, továbbá a próbák tartására, kottatár, harmónium stb. elhelyezésére feltétlenül szükség volna minden városra úgynevezett dalosházra.

 [aláírás]

 elnök

Kecskemét V. B.

B. Ének- ill. vegyes karok

[218. A városban működő énekkarok? (Az intézeti vagy templomi többszólamú vegyes karok az esetben sorolandók itt fel, ha az intézetben illetve templomon kívüli nyilvános szerepléssel részt vesznek a város zenei életében.) Az alábbi kérdésekre a 218. alatt felsorolt énekkarok külön lapon válaszolnak.]

Ad. 218. A városban működő énekkarok: 1. a kecskeméti Katolikus Egyházi Énekkar. 2. A Kecskeméti Községi Tanítók Dal és Zeneegyletének Énekkara.[132]

219. Az énekkar neve: Katolikus Egyházi Énekkar.[133]

220. Alapításának éve: 1924.

221. Egyesületi szervezete: Miniszterileg jóváhagyott alapszabály, rendesen megválasztott tisztikar.

222. Tagjainak száma: 18 szoprán, 17 alt; 9 tenor I., 8 tenor II., 8 bass I. és 8 bass II.

223. Melyik társadalmi osztályból: tisztviselők.

224. A karnagy zenei képesítése: kántortanítói oklevél, két karnagykurzus elvégzése.

225. Kik választják: közgyűlés (egyben hivatási kötelezettsége).

226. Karnagy javadalma: Nincs, tiszteletbeli állás.

227. Milyen más foglalkozása van? Rk. főkántor.

228. Rendez-e hangversenyeket az énekkar és az utolsó év műsora:

Részt vettünk Prohászka[134] gyászünnepélyén, karácsony, Húsvét, Pünkösd ünnepein zenés misék. Úrnapi körmeneten négy férfikari énekes, énekeltünk Levente László szentelésén. Csernoch hercegprímás[135] gyászmiséjén; az utolsó 48-as honvéd temetésén. Mindenszentek ünnepén a temetői ünnepélyen. Adventi estélyt rendeztünk; 48-as kör hősi emléktábla leleplezésén (férfikar). Hősök ünnepén (férfikar). Dalestélyünknek műsora: Egressy[136]: „Mi költ, édes álmodból” (vegyes kar), Szent-Gály és Sztojanovits[137]: „Búsan szól a kecskeméti” és „Befordultam a konyhára (férfikar); Farkas N.: „Rózsa van a keblén” – „Cserebogár” – „Valamit súgok magának” (vegyes kar); Zöld Károly: „Bordal” (férfikar). Ezenkívül volt egy magánének, hegedű soló [sic!] és egyfelvonásos vígjáték.

229. Van-e kottatára? Hatvanöt különféle művek. Zenés mise (6). Egyházi vegyes kar (20), férfikar (14). Világi vegyes kar és férfikar (15). Ezenkívül 14 kötet gyűjteményes kiadás.

230. A próbákat hol és mikor tartja: A Kat. Egylet különtermében, hetenként 3 órát. (Soprán-alt 1 óra, tenor 1 óra, bass 1 óra.)

231. Hol rendezi hangversenyeit? A Kat. Egyház dísztermében.

232. Milyen látogatottság mellett. Állandóan zsúfolva van a terem, a fele törzsvendég.

233. Mennyi költsége van átlag egy hangversenyen? A teremfűtés, -világítás ingyen van az egyházközségtől. Dalestélyünk kb. 150 pengőbe került.

234. Mennyi bevétele van átlag egy hangversenyen? Olcsó helyárak mellett (50 fill[ér] és 20 fill[ér]) 100–150 P. Dalestélyen önkéntes adakozásból 250–350 pengő.

235. Élvez-e a zenekar valami segélyt v. más támogatást? Pártoló tagoktól á 4 p. és a Kat. Egyházközségtől évi 250 pengőt.

236. Egyéb megjegyzések? Az énekkar tagjai ezenkívül a templomban szóló, duett és más formában igen gyakran szerepelnek, a nagyheti ünnepeken passiót, lamentátiát[138], feltámadási stb. szertartásokat végeznek. F. év júni[us] 3-án pedig püspökszentelés összes szertartásaiban vegyes és férfikarral szerepelnek.

------------------------------------------------------------------------------------------------

219. Az énekkar neve: Kecskeméti Községi Tanítók Dal és Zeneegyesülete.[139]

220. Alapításának éve: 1922.

221. Egyesületi vagy másféle szervezete: Egyesületi szervezet.

222. Tagjainak száma: külön nők, külön férfiak, valamint énekkari beosztásuk? (hány szoprán, tenor stb.) Alapító tag 68; pártoló tag: 34; énekkari tagok: 22 nő és 20 férfi. Szoprán: 12, alt: 10, tenor: 9, basszus 11.

223. Túlnyomórészt melyik társadalmi osztályból valók? A kecskeméti tanítótestület tagjaiból.

224. A karnagy zenei képesítése: Tanítói oklevél és kántori képesítés és énektanítói tanfolyamon szerzett oklevél.

225. Kik választják, milyen feltételekkel? A közgyűlés választja az alapszabályokban felsorolt teendők elvégzésére.

226. A karnagy javadalma? Javadalma nincs.

227. Milyen más foglalkozása van? A férfikar vezetője: Joszt Ferenc[140] népiskolai helyettes felügyelő igazgató. A vegyes kar vezetője: Salamon Mária közs[égi]. tanítónő.

228. Rendez-e hangversenyeket az énekkar és az utolsó év műsora? Rendez. Évenként rendezendő műkedvelő előadás ének- és zeneszámait ellátja. Hazafias ünnepélyeken közreműködik. A testület tagjainak temetésén gyászdalokat énekel. Műsoros estélyt rendez a pártoló tagjai tiszteletére.

229. Van-e kottatára és annak ismertetése? Van. Magyar népdalgyűjtemény. Hazafias énekek. Temetési gyászénekek.

230. A próbákat hol és milyen időközökben tartja? Az I. ker. elemi népiskola épületében levő Dal- és Zeneegyesületi helységében hetenként egyszer az esti órákban.

231. Hol rendezi hangversenyeit? Különálló hangversenyeket ez idő szerint még nem rendez, mivel a hangverseny költségeit nem képes fedezni. Kezdő egyesület és még ez ideig törzsközönsége nincsen.

232. Milyen látogatottság mellett; van-e törzsközönsége?

233. Mennyi költsége van átlag egy hangversenyen? Nincs.

234. Mennyi bevétele van átlag egy hangversenyen?[141]

235. Élvez-e a zenekar valami segélyt v. más támogatást? Semmi segélyt illetőleg támogatást nem élvez. Az egyesület a műkedvelői díjakból tartja fenn magát.

236. Egyéb megjegyzések?

A kecskeméti Polgári Dalkör működő tagjai, Temesvár 1903. aug. 20.
(Forrás: Kecskemét Anno... Képek a régi Kecskemétről. Írta és szerkesztette: Székelyné Kőrösi Ilona) Kecskemét, 1998. 115.

Kecskemét VI.

VI. Színház

[237. Van-e a városnak kőből épített színháza?]

Ad. 237. Igen.

[238. Kinek a tulajdona?]

Ad. 238. Kecskemét th. városé.

[239. Mikor építették, kinek a tervei szerint, mekkora költséggel?]

Ad. 239. 1895. évben – Fellner és Hellmer tervei szerint[142] – 248.017 64 krajcár.

[240. Nézőterén hány hely van? (Részletezve: páholy, földszinti ülés, karzat stb.?)]

Ad. 240. 5 sor zsöllye – jobb és bal oldalon összesen 72 hely

5 sor támlásszék – „ – – „ – 100 hely

4 sor közszék – „ – – „ – 82 hely

földszinti álló – „ – – „ – 80 hely

földszinten 6 páholy – á 4–6 üléssel

I. emeleti páholy 23 db á 4–7 üléssel

II. ” ” 2 db á 3 üléssel

I. emeleti erkély 66 ülőhely

II. ” ” 126 ülőhely

II. ” ” állóhely 80 db.

[241. A színpad nagysága, magassága és műszaki berendezése?]

Ad. 241.

[242. A zenekarban hány zenész számára van hely?]

Ad. 242. 20 zenészre van hely.

[243. Van-e a városban ún. nyári színkör?]

Ad. 243. Nincs.

[253. Van-e állandó színtársulat, vagy melyik társulat jön vendégszerepelni?]

Ad. 253. Állandó színtársulat van.[143]

[254. A színházi évad mettől meddig tart?]

Ad. 254. Az 1928/29. évben 1928. nov. 1-[jé]től 1929. március 15-ig.

[255. A színházi évadon kívül milyen célra használják a színházat, a színkört, a színházi előadásra szolgáló termet?]

Ad. 255. Műkedvelői előadások, hangversenyek megtartására (pl. 1927 decemberében a „Palestrina” kórus) opera staggionek[144] stb.

[256. A színházi évad alatt hány előadást tartanak?]

Ad. 256. Átlag 150–160 előadást.

[257. Az előadások közül hány drámai és hány zenés?]

Ad. 257. A színi évad alatt hetenként 2 dráma, a többi napon pedig zenés előadás.

[258. A zenés előadások megoszlása (operett – zenés bohózat – zenés népszínmű – opera)?]

Ad. 258. Túlnyomóan operett, kevés népszínmű, operai előadás egyáltalában nincs.

[259. Az utolsó három évben előadott operettek – zenés bohózatok, népszínművek és operák felsorolása és mindegyiket hány ízben adták elő?]

Ad. 259. Operettek – Frasquita, Dolly, Nóta vége, Régi jó Budapest, Tisztelem a régi szeretőmet, Anna bál, Oplow stb.[145]

Régebbiek, Hajdúk hadnagya, Nótás kapitány, Marica grófnő stb.[146]

Prózai darabok: Gyuri úrfi, Magnetic, Gazdag leány, Buta ember, Búzavirág, Csibi, Nju[147] stb.

[260. A társulat karmesterének zenei képesítése?]

Ad. 260. Nincs meghatározva.

[261. Ő látja-e el egyedül az összes zenei előadások betanítását és vezetését, vagy van-e segítsége a munkában?]

Ad. 261. –

[262. Az operett-együttes szólistái és ismertetése?]

Ad. 262. –

[265. A társulat zenekarának létszáma és felsorolásuk hangszerek szerint?]

Ad. 265. 16–18, esetleg 20 tagból – 2 prímhegedűs, 2 másodhegedűs, 1 brácsa, 1 nagybőgő, 2 klarinett, 1 oboa, 1 fagott, 1 cselló, 1 kürt, 2 szárnykürt, 1 posaun[148] [sic!], 1 dobos, triangulum, kis dob stb.

[269. A társulat kap-e támogatást a várostól és melyek annak feltételei a művészi színvonalat illetőleg?]

Ad. 269. Színházhelyiség díjtalan használata, fűtés, világítás, díszlethasználat díjtalan, vigalmiadó-mentesség.

[270. A zenei előadások nem részesülnek-e külön támogatásban?]

Ad. 270. –

[273. Milyen a színielőadások látogatottsága általában?]

Ad. 273. Jó.

[274. Milyen a zenés előadások látogatottsága általában?]

Ad. 274. Jó.

[275. A zenés vagy a drámai előadások látogatottsága nagyobb-e?]

Ad. 275. A zenés előadások látogatottabbak.

[276. A karzat érdeklődése melyik iránt nagyobb?]

Ad. 276. A zenés előadás, könnyebb fajsúlyú operettek iránt.

[278. Neves vendégszereplések esetén fokozódik-e az érdeklődés, és ez a karzat közönségénél is mutatkozik-e?]

Ad. 278. Igen.

[282. A díszlet és kosztümtár ismertetése oly szempontból, hogy az ismertebb és kedveltebb dalművek közül melyeket tudná nagyobb nehézség nélkül kiállítani?]

Ad. 282. Kosztümtár hiányos.

[283. Van-e a színháznak díszletfestő műhelye?]

Ad. 283. Igen.

[284. A díszlettár és kosztümtár a színház, illetve a város vagy a társulat tulajdona-e?]

Ad. 284. A városnak saját díszletei vannak.

[285. A társulat még mely városokban szokott előadásokat tartani?]

Ad. 285. A jelenlegi színi kerületi beosztás: Kecskemét, Pápa, Szombathely, Székesfehérvár, Cegléd.

[286. A társulat és a város között esetleg fennálló szerződés mikor jár le?]

Ad. 286. Csak 1 évre köttetett szerződés.

[288. Szoktak-e a városban műkedvelők zenés műveket előadni, a művek felsorolása?]

Ad. 288. Igen – folyó évben a „Nótás kapitány”-t előadta a m. kir. adóhivatal tisztikara, „Három a kislány”-t a kat. nővédelmi misszió és a „Tatárjárás”-t a th. testnevelési felügyelőség.[149]

[289. Milyen színvonalú előadások ezek, és ki annak a szervezője?]

Ad. 289. Kifogástalan műkedvelő gárda látja el a szerepeket teljes zenekarral (Uri Banda) – a társadalom vezetői.

[290. Milyen társadalmi osztálybeliek vesznek részt e műkedvelő előadásokon, és milyen érdeklődés nyilvánul meg azok iránt?]

Ad. 290. Főleg tisztviselők – az érdeklődés mindenkor kielégítő, pl. a „Nótás kapitány” 4 telt ház előtt.

Színház és Mozi. II. évf. 2. szám (Kecskemét, 1925. november 7.), címlap.

Kecskemét VII.

VII. Hangversenyek

[292. Eltekintve az iskolai-, vizsga-, casinói-, zártkörű-, egyesületi- és vegyes műsorú hangversenyektől, hány belépődíjas hangversenyt rendeznek évente a városban?]

Ad. 292. A III. b. alatt felsorolt zeneiskolai hangversenyeken kívül évente kb. 10–12 belépődíjas hangversenyt rendeznek különböző társadalmi egyesületek (MANSZ[150], Izr. nőegylet, Protestáns Nőegylet, Vitézi Szék stb.) a Műkedvelők Zenekara és budapesti hangversenyirodák. Az utóbbi 3 év alatt összesen 42 ilyen hangverseny volt.

[293. Az elmúlt három év adatai alapján hány hangversenyen szerepeltek csak helybeli közreműködők?]

Ad. 293. Csak helybeli közreműködőkkel: 14.

[294. Hány hangversenyen szerepeltek külföldi művészek?]

Ad. 294. Külföldi művészekkel: 4.

[295. Hány hangversenyen szerepeltek nem a városban lakó magyar művészek?]

Ad. 295. Nem a városban lakó magyar művészekkel: 24.

[296. Hány volt a hangversenyek közül zenekari est?

297. Hány volt a hangversenyek közül zongora est?

298. Hány volt a hangversenyek közül ének- vagy dalest?

299. Hány volt a hangversenyek közül karének előadás?

300. Hány volt a hangversenyek közül hegedűest?

301. Hány volt a hangversenyek közül magyar dalest?

302. Hány volt a hangversenyek közül egyéb hangszer?

303. Hány volt a hangversenyek közül kamarazene est?

304. Hány volt a hangversenyek közül vegyes est?]

Ad. 296–304. Ezek közül zenekari est: 4; zongoraest: 4; dalest: 2; karének előadás: 6; hegedűest: 5; kamarazene est: 2; vegyes műsorú est: 19.

[305. Hangversenyek céljára szolgáló helyiségek felsorolása? Az alábbi 5 kérdésre a 305. alatt felsorolt minden hangversenyteremre vonatkozólag külön lapon adandó válasz.]

Hangverseny céljaira szolgálnak: a ref. Tisza István Kollégium díszterme, tulajdonos: a ref. egyház; terembér: 80 P, befogadóképessége: 400–450;

Városi színház, befogadóképessége: ...?

Kat. egyház díszterme „ 250–300 Meghatározott bére nincs,

Kereskedelmi Kaszinó „ 250 rendszerint díjtalanul

Iparos Otthon „ 300–350[151] bocsátják át.

[311. Van-e hangversenyrendező cég a városban, vagy valamely fővárosi hangversenyrendező cégnek megbízottja? 312. E cégek vagy megbízottak különben mivel foglalkoznak?]

Ad. 311–312. Hangversenyrendező cég nincs.

[313. Van-e állandó bérlőközönsége a hangversenyeknek?]

Ad. 313. Bérletrendszer nincs bevezetve.

[314. Szoktak-e sorozatos hangversenyeket rendezni?]

Ad. 314. Sorozatos hangversenyeket csak a városi zeneiskola rendez.

[315. Milyen hangversenyek iránt van nagyobb érdeklődés? (zongora, ének, zenekari stb.)]

Ad. 315. A hangversenyek iránti érdeklődést a közreműködő művészek hírneve, másrészről a rendezőségek összeköttetései szabályozzák.

[316. A város szellemi vezető körei és legvagyonosabb osztálya melyik estéket látogatja leginkább?]

Ad. 316. Általánosságban a zeneiskolai hangv[erseny]. ciklust, a zenekari és a vegyes műsorú hangversenyeket.

[317. A fiatalság, a tanulóifjúság mely hangversenyek iránt érdeklődik leginkább?]

Ad. 317. A fiatalság és a tanulóifjúság a hangversenyek iránti érdeklődése főleg a belépődíj nagyságától függ. Pl. a Műkedvelők Zenekara hangverseny-főpróbáit 500-nál több fiú és leánytanuló látogatja. A zeneiskolai hangversenyciklusra a rendezőség 50 filléres tanulójegyekből [c]ca. 150 darabot bocsát ki, amivel azonban az érdeklődőknek csak egy részét lehet kielégíteni.

[318. A hangversenyek-zongorákat kitől kölcsönzik vagy honnan veszik, milyen gyártmányok, milyen méretűek, és beszerzésük éve?]

Ad. 318. A városban csak 1 kimondott hangversenyzongora van, s ez a zeneiskola kölcsönbe nem adható tulajdona. Förster gyártmányú 210 cm-es. Beszereztetett 1913-ban. Van ezen kívül a ref. Tisza Kollégiumban egy angol mechanikás Hamburger zongora, 180 cm-es, beszereztetett 1925-ben. Egyébként a szükséges zongorát magánozóktól szokták kölcsönkérni.

Kecskemét VIII.

VIII. Zenei élet

[320. A városban működő zenepártoló egyesületek felsorolása? (Felsorolandók az összes zenei egyesületek, melyek már az I–VII. fejezetben is megneveztettek, azonban itt nem az általuk fenntartott iskola, zenekar, dalárda adataira kell felelni, hanem az egyesület társadalmi működésére, melynek révén azokat fenntartani, illetve támogatni kívánja.)

321. A zenepártoló egyesület neve?

322. Alapítási éve?

323. Működésének célja, eszközei és módja?

324. Tagjainak száma?

325. Élvez-e állami vagy városi támogatást?]

Ad. 320–325. A városban szoros értelemben vett zenepártoló egyesület jelenleg nincs. Az előző fejezetekben felsorolt intézmények és egyesületek egymástól függetlenül s előre meg nem állapított programmal vesznek részt a város zenei életében.

[326. Vannak-e kamarazene-társaságok?

327. Rendeznek-e nyilvános hangversenyt?

328. Hányat egy évben és hol?

329. Milyen a látogatottsága?]

Ad. 326–329. A v[árosi]. zeneiskola kebelében 1910-ben alakult „Kecskeméti Vonósnégyes Társaság” jelenleg nem működik. Azelőtt évente 3–4 nyilvános hangversenyt adott 200–300 főnyi közönség jelenlétében az Iparos Otthon, Városi Kaszinó és a Tisza Kollégium dísztermében.

[330. Vannak-e magánházaknál kamarazene-előadások és hány ilyen házat ismernek?]

Ad. 330. Három magánház ismeretes, ahol kamarazenélés folyik.

[331. Vannak-e házak, hol rendszeresen zeneestélyeket rendeznek?]

Ad. 331. Nincs.

[332. Vannak-e olyan szalonok, melyek vendégül szokták látni a városban vendégszereplő művészeket?]

Ad. 332. A vendégszereplő művészeket rendszerint a rendezőség látja vendégül (pl. városi hatóság, főispán, zeneiskolai igazgató stb. továbbá magánszemélyek, kik a művésszel ismeretségben vannak.).

[333. Hány olyan zenebarát család van, melynek tagjai legalább már két generátió [sic!] óta arról ismertek, hogy minden zenei ügyet akár közreműködéssel, akár anyagilag támogatnak?]

Ad. 333. Hozzávetőlegesen 30 ilyen család ismeretes.

[334. A városban élő nevesebb zeneszerzők és előadóművészek felsorolása?]

Ad. 334. Nincs.

[335. Hivatkozhatik-e [sic!] a város vagy a társadalma arra, hogy akár a múltban, vagy a jelenben egy vagy több zenei tehetség kiművelését anyagi áldozatával lehetővé tette?]

Ad. 335. Zenei tehetségek kiműveléséhez a város és társadalma a helybeli Mive[152] útján járult hozzá.

[336. Hány casinó, club van a városban, mely tagjai számára hangversenyeket szokott rendezni?

337. Évente átlag hány ilyen hangversenyt rendeznek?

338. Műkedvelők vagy hivatásos művészek működnek-e közre ezeken a hangversenyeken?

339. Vendégművészeket is meghívnak-e ezekre a hangversenyekre?]

Ad. 336–339. Nincs.

[340. A helybeli sajtó foglalkozik-e zenével, és közöl-e rendszeresen zenekritikákat?

341. E célra van-e zenei szakképzettséggel bíró munkatársa?]

Ad. 340–341. A helybeli sajtó a szakemberek tollából származó zenei ismeretterjesztő cikkeket, továbbá a komoly hangversenyek műsorismertető (esztétikai) cikkeit rendszeresen közli. Komoly zenekritika nincs. Ezeket az általános hangulatról beszámoló cikkek helyettesítik.

[342. Van-e színházzal és művészettel foglalkozó hetilapja vagy folyóirata, mely zenei cikkeket is közöl?]

Ad. 342. A Kecskeméti „Színház”. (Időszaki lap.)[153]

[343. Hány zongora vagy pianínó van a városban? (Ha pontosan meg nem állapítható, akkor körülbelüli szám.)]

Ad. 343. Hozzávetőleges becslés szerint 600–700 zongora és pianínó van a városban.

Kecskemét IX.

IX. Mozgófényképszínházak, mulatók stb.[154]

[344. Hány zenei foglalkozású egyén él a városban?]

Ad. 344. Lásd III. fej.

[345. Hány tagja az országos zenészszövetségnek?]

Ad. 345.

[347. Hány mozgóképszínház van a városban?]

Ad. 347. Egy.

[348. Hány mozgóképszínház tart naponta előadást?]

Ad. 348. Egy.

[349. Hány mozgóképszínházban van zenekar és annak beosztása hangszerek szerint?]

Ad. 349. 1 zongora, 1 harmónium, 2 prímhegedű, 1 violin, ütőhangszer (Szalon Zenekar).

[351. Mozgóképszínháznak zenészei működnek-e másutt is, mint zenekari tagok? Vagy zeneoktatók?]

Ad. 351. Igen.

[352. Hány műsoros zenés mulató van a városban?]

Ad. 352. Nincs.

[360. Hány vendéglőben van ún. schramlizene[155] (citera, harmonika etc.)?]

Ad. 360. Nincs.[156]

Városi mozgóképszínház, Kecskemét
(Forrás: Kecskemét Anno... Képek a régi Kecskemétről. Írta és szerkesztette: Székelyné Kőrösi Ilona Kecskemét, 1998.)

Jegyzetek