XIX. Levéltári Nap - Szakmai beszámoló

A Nemzeti Kulturális Alap Közgyűjtemények Kollégiuma a 204 108/294-es számú altéma keretében vissza nem térítendő, 98,13%-os intenzitású támogatásként 200 000 forintot biztosította a Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltárának szakmai rendezvényére. Az intézmény a megítélt összeget a támogatási szerződésnek megfelelően a XIX. levéltári nap helyszínéül szolgáló terem bérleti díjára, valamint a csoportos étkezés költségeire használta fel.

A 2018. november 19-én megrendezett tudományos tanácskozásnak a kecskeméti Katona József Könyvtár nagyterme adott otthont. Rendezvényünk több mint félszáz főnyi hallgatóságát a helyi és vidéki társintézmények tudományos munkatársai, diákok, a megyei honismereti mozgalom tagjai, a helytörténet iránt érdeklődő megyei és városi közönség alkották. Fentiek alapján, így elmondható, hogy konferenciánk témaválasztást tekintve szakmailag indokoltnak, megvalósítása vonatkozásában pedig sikeresnek tekinthető.

A rendezvény elektronikus formában készült meghívóján a támogatási szerződés PR kötelezettségének megfelelően feltüntetésre került az NKA teljes neve és emblémája (ennek igazolására, valamint az előadók és témáik ellenőrizhetősége érdekében a meghívó egy példányát csatoltan megküldjük). A rendezvényről készült részletes ismertető (leírás és képek) közzétételre került az intézmény (elérhetősége: www.mnl.gov.hu/bkml) honlapján.

Az érdeklődők a konferencia első felében Kecskemét város két ikonikus, egy hajdan volt és egy ma is álló szakrális épületéről, nevezetesen a Homoki-, illetve Mária-kápolna történetéről, Kecskemét legelső pénzintézeteinek létrejöttéről, és azok működéséről, valamint a „szecesszió gyöngyszemének” is aposztorofált – Lechner Ödön és Pártos Gyula által tervezett – kecskeméti városházának és elődépületeinek, továbbá a bajai Duna-híd építésről halhattak színes és érdekes részleteket az elhangzott előadásokban.

A történettudományban és a napi közéleti diskurzusban máig nem jutott nyugvópontra az őszirózsás forradalom után rövid időre hatalomra jutó politikai erők tevékenységének megítélése. Az ún. nevezett polgári demokratikus időszak az ország más részeihez hasonlóan Kecskeméten is nehéz, sok problémával telített mindennapokat jelentett a benne élők számára. Mindezekről, továbbá a közbiztonság, a közellátás, a közegészségügy helyzetére is kitért a szünet utáni első referátum. A továbbiakban a kiskunfélegyházi Constantinum Leány nevelőintézet énekkarának 1930-as évekbeli sikereiről esett szó, valamint a két világháború közti azon törekvésekről, erőfeszítésekről, amelyek a kecskeméti buszközlekedés állandóvá tétele érdekében történtek. A záró előadásban azon második világháborús zsidó származású foglyok sorsát követhettük nyomon, akik a haza védelme során katonai elismerésben részesültek a nagy háború során.

Kecskemét, 2018. december 15.

dr. Gyenesei József levéltár-igazgató