A harmadik Kiskun Napok

Érdekes színfoltja a Kiskun Napok történtének az 1942-es rendezvény. Erre az ünnepségre a helyi sajtó nem használta a „Kiskun Napok” elnevezést, de szervezőit, programját, külsőségeit és céljait tekintve az esemény tökéletesen beillett a Kiskun Napok sorába. Egy fennmaradt dokumentum szerint „Kiskunfélegyházai Napok” titulussal illették a rendezvényt. A korábbiakhoz képest eltérés, hogy külön kiadvány nem jelent meg az ünnep alkalmából, de a Kiskun Napok többi hagyományos eleme (felavatás, kiállítás, jeles és illusztris vendégek, kulturális műsor, sportversenyek) – természetesen a világháborús körülményekhez igazodva – fellelhető az 1942-es programkínálatban is. A legfőbb különbség a korábbiakhoz képest a vármegye aktív szervező szerepe az esemény lebonyolításában.

Az előzményekhez tartozik, hogy az ONCSA (Országos Nép- és Családvédelmi Alap) állami támogatással házat építtetett 22 félegyházi sokgyermekes család számára az akkori villanymalom és a Felsőtemető közötti területen. Bár a családok már 1941 végén birtokba vehették az ingatlanokat, az ünnepélyes átadásra nagyszabású rendezvény keretében 1942 tavaszán került sor. A többnapos programsorozat másik kiemelkedő eseményének a Kiskun Múzeum megnyitása számított. Az egész vármegyére szóló ünnepség időpontját május 13-14-15-re tűzte ki vitéz dr. Endre László alispán, aki személyesen is felügyelte a rendezvény előkészítését. A szervezési munkákban a korábbi Kiskun Napok rendezőgárdájának tagjai is részt vettek.

Május 13-án délután 6 órakor történt meg az ONCSA-telep házainak felszentelése és ünnepélyes átadása, fél 8 órakor Kolosváry Borcsa Mihály országgyűlési képviselő, az Országos Sajtókamara elnöke tartott előadást a Korona dísztermében, ezt követően ugyanott bemutatták Kádár Lajos Istentelenek című színművét. Másnap, május 14-én reggel 7 órakor zenés ébresztővel köszöntötték a lakókat, fél 9 órakor díjlovaglás kezdődött a Lövölde-kertben (a KTK-pályán), 9 órakor megkoszorúzták az előző évben felavatott Hősök emlékművét, majd 10 órakor a kerületi székház régi épületében megnyitotta kapuit a Kiskun Múzeum. Mindenképpen ez az esemény minősült a rendezvény fénypontjának, hiszen a múzeum 1902-es alapítása óta mostoha körülmények között, zsúfolt helyiségekben működött, az összegyűjtött anyag méltó elhelyezésének problémája évek óta napirenden volt. A kerületi székház megszerzése megoldotta a város jelentős kulturális intézményének elhelyezését, a megnyitás napjára pedig a kiállítások – Pál Kálmán helyi múzeumőrnek és Szabó Kálmán kecskeméti múzeumigazgatónak hála – készen álltak a nagyközönség számára. Az avatóbeszédet Endre László alispán mondta. A múzeumot és kiállításait az ünnepségek idején ötezer látogató tekintette meg.

Ezen a napon fél 12 órakor a vásártéren tenyészállat-bemutatót tartottak, majd 13 órától folytatódtak a lovasversenyek – díjlovaglás, díjugratás, fogathajtás – a Lövöldében. Este 7 órakor a Korona nagytermében magyar ruhaviseleti bemutatót tartottak.

Másnap, 15-én megtörtént a létesítendő kórház alapkövének ünnepélyes letétele. A rendezvényekhez kapcsolódóan mezőgazdasági, egészség- és fajvédelmi kiállítást is szerveztek, de ezek nagysága elmaradt, illetve témája eltért a korábbi Kiskun Napokon megszokott kiállításoktól, megfigyelhető azonban az antiszemita ideológia erősödése.

Az 1942-es eseményre erősen rányomta bélyegét az éppen zajló második világháború, ez meglátszott a programok tartalmán, valamint a szerényebb külsőségeken is.

A DOKUMENTUMOK 1. RÉSZÉNEK MEGTEKINTÉSÉHEZ,
ILLETVE AZ OLDALAK KÖZÖTTI NAVIGÁLÁSHOZ HASZNÁLJA A NYILAKAT!