Az MNL Békés Vármegyei Levéltár múltjáról és jelenéről

Az MNL Békés Vármegyei Levéltár egy központi és egy fióklevéltárból áll. Az egykori megyeszékhelyen, Gyulán működő központi levéltár őrzi a történeti Békés megye iratainak legnagyobb részét. Itt nyertek elhelyezést – többek között – a megye 1950-ig működött központi közigazgatási és jogszolgáltató szerveinek iratai. A Békési Fióklevéltár őrzi az egykori Békési járásban működött intézmények iratait, az 1950 után keletkezett tanácsi iratokat, így a megyei tanács iratanyagát is. Ugyancsak a Békési Fióklevéltár őrzi a korábbi pártarchívumi iratokat. A rendszerváltozás után az egykori pártarchívum betagolódott a megyei levéltár szervezetébe. Itt őrizzük a Magyar Dolgozók Pártja, illetve a Magyar Szocialista Munkáspárt Békés megyei szervezeteinek iratait. Ugyancsak itt találhatóak az egykori állampárthoz kapcsolódó szervezetek dokumentumai.

Levéltárunk jelenleg (2014. december 31-i adat) 8807,65 iratfolyóméter maradandó értékű iratot őriz. Az iratanyag struktúrája, kor szerinti megoszlása pontos tükre Békés megye történetének. A megye területe a 16. század közepén török uralom alá került, a korábban keletkezett oklevelek egy részét a terület földesura, Brandenburgi György utasítására elmenekítették, a források többi része elpusztult.

Az elmenekített iratok nem kerültek vissza Békés megyébe, ezeket az oklevelek levéltárunkban fényképmásolatok segítségével kutathatóak. A vármegyét az 1715. évi 92. tc. állította helyre. Ettől az időponttól fogva működött Békés vármegye tisztikara, a megye levéltára 1715-től kezdődően folyamatos.

A megyei közgyűléseket az első évtizedekben váltakozó színhelyeken tartották. A főispáni tisztet 1732-től a gyulai uradalom birtokosa, báró Harruckern János György töltötte be. Ezzel a megyeszékhely kérdése Gyula javára dőlt el. A vármegye levéltára a várba költözött, majd 1744-től a megyeház épületébe került. 1784-ben új megyeháza építését kezdték meg, a munka 1786-ban fejeződött be. Ugyanazen évben II. József elrendelte Békés, Csanád és Csongrád vármegyék egyesítését, s az egyesített vármegyék székhelyéül a Csongrád megyei Szegvárt jelölték ki. II. József halála után Békés vármegye újjáalakult, és visszaköltözött a gyulai megyeháza épületébe. Ide szállították Szegvárról az egyesítés alatt keletkezett iratanyagot is, amelynek szétválasztásához és általában az iratok rendezéséhez 1797-től önálló megyei levéltárosi tisztség létrehozását engedélyezte a megyének a Helytartótanács.

A vármegye első levéltárosa, Kazay Mihály (1797–1818) és az őt e tisztségben követő Kállay Ignác (1818–1828) végezte el a rendezés alapvető munkáját, az akkor őrzött iratanyagot betűrendes mutatókkal látták el. A levéltár első rendezését követő évtizedekben a vármegye kevés figyelmet szentelt a gyarapodó iratanyagnak. A levéltáros még az 1800-as évek vége felé is elsősorban a megyei igazgatáshoz kapcsolódó irattárosi munkát végezte. Ebben az időszakban a szakszerűtlen elhelyezés miatt az őrzött iratok is sérültek.

1904-ben Antalóczy Nándor személyében képzett levéltáros állt a levéltár élére. Az ő nevéhez fűződik a levéltár megfelelő kiépítése és újjászervezése. 1950-ben a többi megyei levéltárhoz hasonlóan a Békés Megyei Levéltár is állami közlevéltár lett. A gyűjtőköre jelentősen bővült, már nemcsak a vármegyei igazgatás szerveinek, hanem a megyebeli városok, községek vállalatok, termelőszövetkezetek és más intézmények maradandó értékű iratanyagát is gyűjtötte.

Kutatói szempontból különösen értékesek a megyei szervek, a jellegzetes alföldi mezővárosok és nagyközségek gazdag fondjai, a gimnáziumok iratai. A vállalati iratanyagok között is találunk olyan széles érdeklődést kiváltó anyagot, mint a gyomai Kner-nyomda iratai. A léptékváltást jellemzi, hogy míg 1950-ben 600 irat folyóméter anyagot őrzött a levéltár, addig, az 1980-as évek elején ez a mennyiség meghaladta a 3000 folyómétert. A centralizált levéltári hálózat intézményeiben a selejtezés, a rendezés, a segédletkészítés egységes irányelvek szerint folyt.

Egy idő után az iratanyag feltárása és rendezése mellet kibontakozhatott a levéltár tudományos és közművelődési tevékenysége is. A nagyobb arányú kutatási, könyvkiadási tevékenység az 1965 és 1982 között a levéltár élén álló Szabó Ferenc irányítása alatt indult meg. Jelenleg levéltárunk különálló kiadványok mellett öt sorozatot jelentet meg: a Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból című sorozat a 27., a Közlemények Békés megye és környéke történetéből a 11., a Gyulai Füzetek a 18., a Körösök Vidéke az 5. kötetnél jár, a Segédletek a Békés Megyei Levéltárból 2006-tól jelenik meg. 2008-ban készült el a levéltár első DVD-je az intézményben őrzött kéziratos és nyomtatott térképekről. A levéltár része egy egyszemélyes könyvkötő és restauráló műhely.