Körösök vidéke című sorozatunk online elérhető a Hungaricana Közgyűjteményi Portálon.

1. Körösök vidéke. Honismereti füzet. Szerk. Erdmann Gyula. Gyula, 1988. 91 p.
A honismereti füzetsorozat a diákok és a történelem iránt érdeklődő széles nagyközönség igényeit szolgálja a múlt, s főként a helytörténet minél alaposabb megismerésében. A sorozatindító füzet levéltáros, történész szerzői országos és helyi jelentőségű évfordulós megemlékezéseket, vegyes tematikájú helytörténeti közleményeket publikálnak. Olvashatunk a 18. századi pestisjárvány pusztításáról, Eötvös József és Békés megye kapcsolatáról, Banner Jánosról, Benka Gyuláról, Zsilinszky Mihályról. Több tanulmány témaválasztása az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc eseménysorához kötődik.

2. Körösök vidéke. Honismereti füzet. Szerk. Erdmann Gyula. Gyula, 1989. 190 p.
A honismereti füzetek második kötete az évfordulós megemlékezések mellett az európaiság, a honismeret és a reformgondolkodás köréből közöl tanulmányokat. Megismerheti az olvasó Comenius válságképét és reformprogramját, valamint Markovicz Mátyás, Tessedik Sámuel és Skolka András Békés megyére vonatkozó megállapításait. Olvashatunk a Békés megyei reformellenzék 1839. évi országgyűlési követutasításáról, Deák Ferencről és Kemény Zsigmond Széchenyi-esszéjéről is. Az évfordulós megemlékezések sorában egy-egy rövid cikk szól Zrínyi Miklósról, Kemény Zsigmondról, Ybl Miklósról, Révész Imréről, Sík Sándorról, valamint a Békés megye történetében fontos szerepet játszó személyiségekről (Harruckern János György, Bodoki Károly, Jantyik Mátyás, Tevan Andor).

3. Körösök vidéke. Honismereti füzet. Szerk. Erdmann Gyula. Gyula, 1990. 223 p.
A honismereti füzet harmadik kötete a Békés megyei és települési évfordulók sorában megemlékezik a megye török hódoltság utáni újjászervezéséről, Újkígyós alapításáról, a békési városi polgári kaszinóról, a 400 éves Vizsolyi Bibliáról, s a Himnusz költőjéről, Kölcsey Ferencről is. Jubileumi gondolatokat olvashatunk a Körös-vidék szülötteiről, országos és helyi jelentőségű kiválóságairól (Ballagi Mór, Szabó Károly, Péter András, Blanár László, József Dezső). Bekerült a válogatásba a Gyula első ismertetőiről, történetíróiról – Pesti Ambrus tanítóról és Ecsedy Gábor református lelkészről – szóló tanulmány is. Rövid, érdekes cikkeket talál az olvasó az 1735. évi békésszentandrási parasztfelkelésről, a régi gyulai városcímerről, a kétegyházy Almásy-kastélyról vagy József Attila és Gyula város kapcsolatáról.

4. Körösök vidéke. Honismereti füzet. Szerk. Erdmann Gyula. Gyula, 1991. 161 p.  
A hagyományokat folytatva megyei és országos évfordulós megemlékezések, honismereti-helytörténeti írások kaptak helyet a füzetsorozat negyedik kötetében is. Olvashatunk Vári török hódoltság utáni újjátelepüléséről, Újkígyós első templomáról, a térképész Lipszky Jánosról, Szakál Lajos vármegyei főjegyzőről, az első megyetörténet írójáról, Haan Lajos csabai evangélikus lelkészről, s rövid cikk emlékszik meg Kohán György halálának 25. évfordulójáról. Erdmann Gyula tanulmánya a Békés megyét sújtó 1815–1816. évi természeti katasztrófákkal foglalkozik, érdekességeket talál az olvasó az eleki Dispan családról vagy éppen az aradi levéltárban fellelhető Békés megyei vonatkozású iratokról. A csehszlovák–magyar lakosságcsere történetét világítja meg Boross Zoltán rimaszombati körzeti megbízott Kugler József által közölt tanulmánya.

5. A hétköznapok historikuma
A tanulmánykötet a mindennapi élet és életmód történetét, a mikrotörténeti kutatási módszereket állítja a középpontba. A társadalom- és mentalitástörténettel érintkező új tudományterület az utóbbi évtizedekben önállósult, kutatásaiban a kultúrtörténet, néprajz, szociológia eredményeit is felhasználja. A Dusnoki-Draskovich József és Erdész Ádám történész-levéltárosok szerkesztette kötet hat tanulmányt közöl és hat forrásközleményt tesz közzé. Jól elkülönül a hétköznapok és az ünnepnapok eseménysora, a dualizmuskori fürdővendégek társadalmi összetételéről, ünnep és politika kapcsolatáról éppúgy olvashatunk, mint az újkígyósi községi rendszabályokról (1842) és Békéscsaba késő feudális kori autonómiájáról és igazságszolgáltatásáról. A 18. századi forrásközlések között Szarvas, Gyula, Békés, Füzesgyarmat történetére vonatkozó szemelvényeket olvashatunk, de megtudhatjuk azt is, hogyan szórakoztak Gyulán a 19. század első felében. Czeglédi Imre összeállításában – a Békés című lap 1896. évfolyama alapján – a társas élet, szórakozás, ünnepi alkalmak kisvárosi színtereit ismerheti meg az olvasó.