Vissza-visszatérő kölcsönös vádaskodás, örökös békétlenség jellemezte Piroska István magyargyulai városi hadnagy és Juhász Erzsébet házasságát. Sok borsot törtek egymás orra alá, a vádak körültekintő kivizsgálása pedig a hatóságoknak is rendre feladta a leckét. A feleség embertelen bánásmódot, hűtlenséget, a várost megkárosító lopást rótt fel urának, de nővére szidalmazását és bántalmazását se hagyta szó nélkül. Piroska István buja, gonosz fúriakánt jellemezte hitvesét, megtorlást várt annak becsületsértő kijelentéseiért és sógornője felelősségre vonását is sürgette, aki rossz tanácsadónak bizonyult, egyes hírek szerint ketten eszelték ki a férfi megmérgezését. A házastársi civakodás olyan méreteket öltött, hogy már nem lehetett rövid úton megbékélést remélni, a pár ügye 1839-ben a megyei törvényszék elé került.

MNL BéML IV. 4. c. 473/1839.

A korábbi részeket a Hetedíziglen menüpont alatt olvashatják a Perpatvar rovatban.