Jelenlegi hely

Erődemonstráció vagy munkásőr találkozó? Az 1957–1958-as munkásőr felvonulások Békéscsabán

Ládafia: A hónap dokumentuma az MNL Békés Megyei Levéltárából
2023.01.13.

 

Miért is fontos ennek, a címben felvetett kérdéskörnek a tisztázása két olyan esemény forrásainak vizsgálatával, amelyek már a múlt homályába vesznek? Véleményem szerint azért, mert ennek segítségével érthetjük meg azt, milyen apró részletek különböztetnek meg egy erődemonstrációt és egy átlagosnak mondható találkozót, zászlóavatót. Egyáltalán tekinthetjük-e a budapesti munkásőrvonulásokhoz hasonlóan erődemonstrációnak az 1957. júliusi és 1958. márciusi békéscsabai rendezvényeket?

Történetünk fonalát ott érdemes felvenni, ahol a Munkásőrség története is elkezdődött. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésével párhuzamosan, az azt eltipró szovjet intervenciót követően uralomra jutó, Kádár János vezette kormányzatnak és az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságának fontos volt saját hatalmának önálló fegyveres erővel való biztosítása. A megszerveződő karhatalom ideiglenes jellege és az MSZMP-nek a forradalomról levont tanulságai miatt már 1956 novemberében szükségét látták egy „népőrség” létrehozásának. A csehszlovák és kelet-német pártmilíciák példáit figyelembe véve az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságának 1957. január 27-i ülésén javaslat született a „polgári fegyveres karhatalom” megszervezésére. Az országos méretű Munkásőrség vezetésével a korábbi, R. Gárdás tapasztalatokkal rendelkező Halas Lajost bízták meg.

Rendező Gárda, az 1940-es évek második felében létrejövő az MKP-hez, de másik szervezetben az SZDP-hez kötődő, kezdetben két külön pártmilícia, amelyek később egyesültek az MDP alatt. Az ’50-es évek legelején leépült, megszűnt, feladatát az Államvédelmi Hatóság vette át. Forrás: signum-laudis.hu

A szervezésre Tömpe Istvánt, Halas Lajost és a későbbi honvédelmi minisztert, Czinege Lajost jelölték ki. Ennek nyomán a Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1957. február 18-án alkotta meg a törvényerejű rendeletet és 19-én tette közzé. Ezzel létrejött a Munkásőrség. A szervezet elsősorban az MSZMP, azon belül a Párt- és Tömegszervezetek Osztálya alá volt rendelve. A vele kapcsolatos végső szakmai döntések a Honvédelmi Tanács ülésein születtek, pénzügyeit a Belügyminisztérium intézte, elkülönített költségvetés alapján. A szervezés során az első időszakban az addigi karhatalmisták és az újjászerveződött R. Gárdás elemek adták az alapokat. A fegyverzetet és a katonai felszereléseket kezdetben a Honvédelmi Minisztérium, és a szovjet hadvezetés biztosította. A vezetői állomány is jelentős részben a Magyar Néphadsereg tisztjei közül került ki, emiatt az első időszakban az ott honos ügyviteli és szervezési eljárásokat igyekeztek bevezetni.


A Magyar Közlöny 1957. február 19-ei száma
 

A Munkásőrség Országos Parancsnokságának (MOP) vezetője nevezte ki a megyei törzsek vezetőit, tagjait, a megyei parancsnokok pedig a járási parancsnokságok vezetőit. Tehát a munkásőrség megyei szervei, a közigazgatási területi egységek mentén, territoriális elven szerveződtek: megyei parancsnokság, járási parancsnokság, zászlóalj, önálló század, század, szakasz, raj. A munkásőrség helyi alkalmazásáról vészhelyzet esetén a megyei pártvezetés vagy a rendőrség vezetői dönthettek. 1957 tavaszán a Munkásőrség felállítása során két típust különböztethetünk meg. Az egyik az I. típus, amelyben a szervezés előrébb haladt, nagyobb megyei parancsnoki törzzsel tudtak dolgozni. Békés megye a II. típusba tartozott, ahol a parancsnokság egy sokkal szűkebb csapattal operálhatott. Emiatt a parancsnokokra nagyobb feladat hárult, és kontraproduktív módon a szervezés is lassabban haladt.

Ebben a környezetben bontott zászlót 1957 februárjában a Munkásőrség Békés Megyei Parancsnoksága és a helyi szervezet felépítése. A levéltárban fellelhető első dokumentumok március eleji keltezésűek, de feltételezhető, hogy már február legvégén is tevékenykedtek. A megyei parancsnokság élén elsőként Szabó János őrnagyot találjuk, helyettese Faragó Elek főhadnagy volt. Pár hónapon belül Szabó János helyére Faragó Elek került. A váltás okairól helyi szinten nem maradtak fenn adatok. Mindenesetre a cikk apropóját adó 1957. július 7-i eseményt már Faragó Elek vezette le.

A rendezvény ötletét az országban megindult különböző zászlóavató és névadó ünnepségek adhatták. Fennmaradt forrásokból látható, Faragó főhadnagy célja az volt, hogy az újonnan létrejövő helyi szervezet, tömegesen, nyilvánosan is megjelenjen, azaz jelenlétüket erősítsék, kisebb részben a belső kohéziót is növelhessék. Hogy tovább fokozzák a békéscsabai kötődést, a munkásmozgalmi panteonban is szereplő Kulich Gyula lett a megyei parancsnokság névadója. Magára a rendezvényre zászlóavatóként, megyei munkásőr találkozóként hivatkoztak a forrásokban. A különböző parancsokban is csak egyszer olvasható a demonstratív szó. Ennek ellenére, ha a mellékelt forrásban feltüntetett programtervet megnézzük, nemcsak a megjelenés volt a cél.

MNL BéML XXXV. 14. a. A Munkásőrség Békés Megyei Parancsnokságának iratai (1957–1989) 1. őrzési egység. Munkaterv május-június-július hóra.

Munkásőrök felvonuláson 1957, Budapest. (A kép csak illusztráció) Forrás: Fortepan / Keveházi János
 

Ez a szervezési feladat komoly kihívást jelenthetett a munkásőrség számára. Ha figyelembe vesszük az alakulás óta eltelt időt, azt, hogy már a május-június-júliusi munkatervben feltüntették a rendezést, és hogy a megye a II. csoportba tartozott szervezésileg, érezhető a nehézség foka. Erre utal az is, hogy Faragó Elek 1957. június 22-én kelt parancsában elrendelte a járási parancsnokok számára, hogy az állománnyal gyakorolják azokat az alapvető alaki vezényszavakat, amelyek fontos elemei egy zászlóavatásnak. Figyelembe kellett vennie, hogy a friss munkásőröknek időre volt szükségük a felvonulási ismeretek elsajátításához. Emellett a fegyverismereti és harcászati képzésen is helyt kellett állniuk, amelyre havi két nap állt rendelkezésükre. Ez jól szemlélteti a kihívás mértékét. Ezen kívül az egységes ruha alaki formájára, valamint a fegyverzet biztosítására, kezelésére és ellenőrzésére is komoly gondot fordítottak. A parancsból kiderült, hogy a munkásőrök hozzátartozóinak a megjelenésére szintén számítottak a megye egész területéről. Békésben a munkásőrség szervezete ekkorra már a főbb járásokat lefedte, az ünnepségre, először fennállása óta, a teljes működési körzetből bevontak egységeket.

A hivatalos program 7:45-kor kezdődött. Ahogy a parancs fogalmaz: „Demonstratív felvonulás a városban nótaszóval” (az alakulatok számára meghatározott útvonalakon). Ezt követte 10:00-től maga a rendezvény a békéscsabai Kórház utcai sportpályán. Itt Foch Jenő az MSZMP Központi Bizottságának titkára tartott beszédet, amelyről elmondható, hogy az ebben az időszakban már megszokott, az 1956. októberi eseményekre reflektáló felszólalás volt. Erről a Békés Megyei Népújság közölt összefoglalót. Foch „elvtárs” szavaival a munkásőrség tagjaiban erősíteni igyekezett, mekkora szerepük van a kádári államrend védelmében. Az eseményen 800 munkásőr vett részt. Egy későbbi újságcikkből derült ki, hogy Kulich Gyula édesanyja is jelen volt a zászlóavatáson, ahol egy szalagot fűzött a zászlóra.

A Békés Megyei Népújság 1957. július 9-ei száma, amelyben hírt adnak a megyei parancsnokság névadó ünnepségén elhangzott Foch Jenő-beszédről.
 

A Békés Megyei Népújság 1957. július 14-ei száma, amelyben a 3. oldalon két képet közölnek a július 7-ei zászlóavatásról. Érdekessége, hogy itt már munkásőrségi találkozóról írnak. Hasonló megnevezési különbségek figyelhetők meg a hivatalos iratokban is.
 

Foch Jenő szónoklata után az ilyenkor szokásos parancsnoki beszéd hangzott el, majd az egyéb zászlóavatáshoz tartozó ceremóniák következtek. A nap ezt követően ebéddel illetve a különböző szervezetek sportbemutatóival és kulturális rendezvényekkel folytatódott. A díszmenetet illetően, a fennmaradt iratokban felmerült a motorkerékpárok, teherautók és lovas egységek csatlakozása is a felvonuláshoz. Véleményem szerint ezek nem valódi lehetőségek voltak, csupán díszítőelemként szerepeltek a tervekben. A munkásőrök ilyen irányú kiképzésére, ilyen rendeltetésű alakulatok rendszeresítésére ebből az időszakból ugyanis még nem került elő levéltári forrás.

Figyelemre méltó, hogy a szervezéssel kapcsolatos parancsokban milyen kiemelt helyet foglaltak el azok a rendelkezések, amelyek a munkásőrök feddhetetlenségének megőrzését szolgálták. Elsősorban az alkoholfogyasztás mérséklésére szólítottak fel az utasítások, de az ittas vezetés, a balesetveszélyes közlekedési helyzetek elkerülésének kérdései szintén említésre kerültek. A parancsnokok részéről a folyamatos ellenőrzést szorgalmazták.

MNL BéML XXXV. 14. a. A Munkásőrség Békés Megyei Parancsnokságának iratai (1957–1989) 1. őrzési egység. Ksz.:041/957. Munkásőrség Járási Parancsokának (A zászlóavató ünnepséggel kapcsolatos utasítások).

 MNL BéML XXXV. 14. a. A Munkásőrség Békés Megyei Parancsnokságának iratai (1957–1989) 1. őrzési egység. A Békés Megyei Munkásőrség Parancsnoksága 03. sz. parancsa. Intézkedés a júl. 7-i gépkocsi szállításra.

MNL BéML XXXV. 14. a. A Munkásőrség Békés Megyei Parancsnokságának iratai (1957–1989) 4. őrzési egység. Munkásőrség Országos Parancsokságának /Kiképzési osztály/ Tárgy: Névadó és zászlóavató ünnepély megtartására engedélykérés. 14/958.
 
MNL BéML XXXV. 14. a. A Munkásőrség Békés Megyei Parancsnokságának iratai (1957–1989) 4. őrzési egység. Munkásőrség Békés megyei Parancsnoksága Tárgy: Engedély adás.
 
MNL BéML XXXV. 14. a. A Munkásőrség Békés Megyei Parancsnokságának iratai (1957–1989) 4. őrzési egység. Jegyzőkönyv. Készült 1958. március hó 14-én a békéscsabai munkásőr ezred üléséről 018/958.

 

A másik esemény, amely Békéscsabához, a korszakhoz és ehhez a jelenséghez kötődik a Békéscsabai Önálló Munkásőr Század névadó ünnepsége. Erre 1958. március 23-án került sor. Jól beleillik abba a képbe, amely 1958-ban bontakozott ki, amikor is a Békés megyei járási munkásőr alakulatok ugyancsak önálló neveket vettek fel és/vagy zászlókat avattak. A békéscsabai szervezet azonban nehéz helyzetbe került, mivel előzetesen Kun Béla nevét kívánták felvenni, de ezt elutasították. (A későbbiekben Kun Béla nevét a Gyulai Járási Parancsnokság vette fel.) Ezt követően Kulich Gyula neve merült fel alternatívaként, amelyet a helyi pártbizottság, Klaukó Gyula MSZMP megyei első titkár is támogatott, valamint Faragó Elek jóváhagyott. Ezzel egy igen furcsa helyzet állt elő, mivel még egy év sem telt el azóta, hogy a megyei parancsnokság vette fel Kulich Gyula nevét. A forrásokból nem derül ki, hogyan oldották meg a névütközést. A névadásra Halas Lajos a munkásőrség országos parancsnoka is engedélyt adott. Az esemény pontos forgatókönyve nem maradt fenn. A Békés Megyei Népújság tudósított róla, ebből tudjuk, hogy Klaukó Mátyás, megyei első titkár beszédét követően Faragó főhadnagy szólalt fel. Majd hasonlóan az 1957-es zászlóavatáshoz, itt is Kulich Gyula édesanyja adta át a zászlót Kurucz István városi parancsnoknak. Az időpont kiválasztásának hátterében az állt, hogy összekössék a március 23-i, a Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóját ünneplő rendezvényekkel. A többi, fennmaradt forgatókönyv alapján (A szarvasi név és zászlóavató ünnepség forgatókönyvét mellékelem.) látható, hogy hasonló felépítésű és hangvételű volt, mint az elsőként taglalt esemény.

A Békés Megyei Népújság 1958. március 25-ei száma, amelyben hírt adnak a Békéscsabai Önálló Munkásőr Század névavató ünnepségéről. Érdekesség, hogy maga az önálló század szintén azt a nevet vette fel, amelyet a megyei parancsnokság is. Forrás: Hungaricana
 
MNL BéML XXXV. 14. a. A Munkásőrség Békés Megyei Parancsnokságának iratai (1957–1989) 4. őrzési egység. Forgatókönyv: a szarvasi munkásőrszázad zászlóavató és névadó ünnepségének végrehajtásáról

Munkásőrök eskütétellel egybekötött zászlóavatáson 1958, Budapest. (A kép csak illusztráció) Forrás: Fortepan / Keveházi János
 

Ezek alapján a következő válaszokat adhatom a cikk legelején feltett kérdésekre. A békéscsabai 1957-es és 1958-as zászló- és névadó ünnepség esetében megállapítható, hogy erődemonstráció történt. A munkásőrség vezetői egyértelműen azt kívánták reprezentálni, hogy „itt vannak”, léteznek, és ütőképesek. Látható a törekvés a szervezeten belüli belső kohézió erősítésére, az állományt összekovácsoló élmények megteremtésére. Erre szükségük is lehetett, mivel az 1957-es zászlóavatással kapcsolatosan megjelennek azok a problémák, amelyek mindvégig jellemezték a munkásőrség megítélését. Főleg a szeszes italok fogyasztásával kapcsolatos bejegyzések nagyon tanulságosak, nemcsak a szervezetre, hanem az akkori morálra, munkakultúrára vonatkozólag is.

Mindkét esetben nyilvánvaló, hogy komoly gondot fordítottak annak reprezentálására, hogy a munkásőr alakulatok a rendszer részei. Foch Jenő beszéde, Kulich Gyula nevének felvétele is ezt erősítette. Megfigyelhető, hogy a budapesti 1957-es demonstratív felvonulásokkal ellentétben, helyben megfogalmazódott az az igény, hogy a rokonság is jelen legyen az ünnepségeken. Az 1957-es felvonulás esetében gondoskodtak a sport és kulturális események megtartásáról is. Az 1957. május 1-i budapesti nagygyűlést követően az erődemonstráció nemcsak a forradalomban részt vett tömegek megfélemlítésére, hanem a hatalom megszilárdítására is szolgált. A forrásokból és összefüggésekből látható a törekvés az új szervezetnek a társadalomba, szűkebb értelemben pedig a megye életébe történő beintegrálására.

 
Felhasznált irodalom:
Simon F. Nándor: A Munkásőrség létrehozása. In: Rendvédelem-történeti Füzetek, XVIII. évf. (2010.) 21. szám
Kiss Dávid: A Munkásőrség felállítása és tevékenysége 1958 elejéig In: Hadtörténelmi Közlemények 127. évf. 4. sz. (2014.)
Kiss Dávid: A munkásőrség története és előzményei. Veritas – Magyar Napló, Budapest, 2017.
Halas Lajos: Az R Gárdától a Munkásőrségig. Kossuth Kiadó, Budapest, 1986.
Róbert László: Született a párt és a nép bizalmából. Reflektor kiadó, Budapest, 1986.
A Magyar Közlöny 1957. február 19.
A Békés Megyei Népújság 1957. július 9.
A Békés Megyei Népújság 1957. július 14.
A Békés Megyei Népújság 1958. március 25.
 
Források:
MNL BéML XXXV. 14. a. A Munkásőrség Békés Megyei Parancsnokságának iratai (1957–1989) 1. őrzési egység. Munkaterv május-június-július hóra.
MNL BéML XXXV. 14. a. A Munkásőrség Békés Megyei Parancsnokságának iratai (1957–1989) 1. őrzési egység. Ksz.:041/957. Munkásőrség Járási Parancsokának (A zászlóavató ünnepséggel kapcsolatos utasítások).
MNL BéML XXXV. 14. a. A Munkásőrség Békés Megyei Parancsnokságának iratai (1957–1989) 1. őrzési egység. A Békés megyei munkásőrség parancsnoksága 03. sz. parancsa. Intézkedés a júl. 7-i gépkocsi szállításra.
MNL BéML XXXV. 14. a. A Munkásőrség Békés Megyei Parancsnokságának iratai (1957–1989) 4. őrzési egység. Munkásőrség Országos Parancsoksága /Kiképzési osztály/ Tárgy: Engedélykérés 054/1958.
MNL BéML XXXV. 14. a. A Munkásőrség Békés Megyei Parancsnokságának iratai (1957–1989) 4. őrzési egység. Munkásőrség Országos Parancsoksága /Kiképzési osztály/ Tárgy: Névadó és zászlóavató ünnepély megt. eng. kérés. 075/1958.
MNL BéML XXXV. 14. a. A Munkásőrség Békés Megyei Parancsnokságának iratai (1957–1989) 4. őrzési egység. Munkásőrség Országos Parancsokságának /Kiképzési osztály/ Tárgy: Névadó és zászlóavató ünnepély megtartására engedélykérés. 14/958.
MNL BéML XXXV. 14. a. A Munkásőrség Békés Megyei Parancsnokságának iratai (1957–1989) 4. őrzési egység. Munkásőrség Békés megyei Parancsnoksága Tárgy: Engedély adás.
MNL BéML XXXV. 14. a. A Munkásőrség Békés Megyei Parancsnokságának iratai (1957–1989) 4. őrzési egység. Jegyzőkönyv. Készült 1958. március hó 14-én a békéscsabai munkásőr ezred üléséről 018/958.
MNL BéML XXXV. 14. a. A Munkásőrség Békés Megyei Parancsnokságának iratai (1957–1989) 4. őrzési egység. Forgatókönyv: a szarvasi munkásőr század zászlóavató és névadó ünnepségének végrehajtásáról.

 

Szerző: Csík Ádám Lajos

Utolsó frissítés:

2023.01.13.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges