Jelenlegi hely

Magyar Nemzeti Levéltár » Címlap » Hírek

Egy pénzügyigazgató különleges életútja

Ládafia: A hónap dokumentuma az MNL Békés Vármegyei Levéltárából
2024.09.11.

A dualizmus időszakában differenciálódott és jelentős mértékben megnövekedett az állami és önkormányzati igazgatási apparátus. Az akkori megyeszékhelyen az új intézmények egyike az 1889-ben létrehozott pénzügyigazgatóság (1889. évi XXVIII. tc.) lett. Hatásköre a vármegye területén levő városi törvényhatóságokra is kiterjedt. Székháza nem volt, felállítását követően a város egykori legendás fogadójában, a Korona vendéglőben helyezték el, mely az egykori 1. sz. iskola helyén állt. Az eredetileg egyszintes épület 1905-ben készült el, a Békés című folyóirat 1905. szeptember 17-én számolt be arról, hogy az impozáns építmény teljesen készen áll, s egyes hivatalok már be is költöztek a földszintre. Itt foglalta el 1911 őszén Zádor Mór a vezetői szobát. Az azóta többszintes épületben ma már a megyei levéltár kap otthont.

A Pénzügyigazgatóság palotája Gyulán. Az akkori Megyeház utcában épült (amelyet, egyéb források, s a köznyelv is Sétatérnek emlegetett), napjainkban Petőfi tér az elnevezése. HU-HU-MNL-BéML-XV-9.-284.
 

Zádor Mór Zeisler Mórként született 1858-ban (körül) Nagyszőlősön (ma Ukrajna). 19 éves korában lépett a pénzügyi pályára. Jogi tanulmányait Kassán és Máramarosszigeten végezte. Felesége Berger Terézia volt, aki 1862-ben született Nagykárolyban (ma Románia). 1881. szeptember 14-én kötöttek házasságot Debrecenben. Két gyermekük volt. Róza, aki tanítónő lett, ő később Tatán élt férjével, Pályi Károllyal, és 1942 májusában hunyt el. Másik leányuk Janka Ella (Kaponyi Tamásné), aki 1945 januárjában a pesti bombázásokkor lelte halálát. Zádor Mór felesége fiatalon, hosszas betegeskedés után, 25 évesen halt meg 1885. december 2-án. Az özvegyen maradt fiatal adótiszt 1887-ben eljegyezte a gyöngyösi származású Kaiser Hermint (született 1865. december 19-én). Gyöngyösön ülték meg a lakodalmat is 1887. augusztus 16-án. Két gyermekük lett: György (1888. július 10-én született Békésen) és Elek (1890. december 15-én született Békésen).

Az eredetileg egyszintes épületet később kétszintessé bővítették, azóta már az MNL Békés Vármegyei Levéltára, valamint a Földhivatal kapott benne otthont. HU-HU-MNL-BéML-XV-9.-284.
 

Mint adóhivatali gyakornok kezdte pályáját, majd adótiszt, később pénzügyi számtiszt, adóhivatali ellenőr, adótárnok lett. Zádor (ekkor még Zeisler) Mór 1879 nyarától Nagykárolyban adóhivatali tisztként praktizált, innen került a ceglédi adóhivatalhoz 1881-ben illetékkiszabási számtisztnek. Itt 1884-ig volt. 1886-ban a debreceni pénzügyigazgatóság Zádor Mór illetékkezelési számtisztet a debreceni adóhivatalhoz már adótisztként alkalmazta. A megyébe először 1887-ben került, a békési kir. adóhivatalnál, mint ellenőr működött éveken át, majd az 1893. évben távozott, ekkor pénztárnokká nevezték ki a naszódi (ma Románia) adóhivatalhoz. Ezután Magyaróvárott működött ugyanilyen beosztásban 1895–1897 között. Ezen állásából a fogalmazói szakba lépett, Rimaszombatra (ma Szlovákia) pénzügyi segédtitkárnak nevezték ki, innen, mint pénzügyi titkárt, 1900-ban Győrbe helyezték. Itt előbb pénzügyi tanácsos, majd pénzügyigazgató-helyettes lett. Szakpublikációkat is írt: pl. az adóhivatalok, a vámhivatalok, a sóhivatalok, a fogyasztási adóhivatalok, a dohányáru-raktárak vizsgálatáról. A pénzügyminiszter megbízásából megírta az adóhivatalok pénztári vizsgálatára vonatkozó utasítást. Egyik legforgatottabb műve a pénzügyi hatóságok külszolgálatára útmutatóként szolgáló „Vadé mecum” című szakkönyve. Több elsőrangú szaklapnak is állandó munkatársa volt. Zádor Mórt a király pénzügyigazgatónak Gyulára helyezte. A pénzügyi tanácsos családjával együtt 1911 novemberében költözött a településre, s e hónap 15-én megkezdte hivatalos működését. Az alföldi város prominens személyiségei közé tartozott, számos testület és bizottság vezetőségi tagja volt, emellett családjával szívesen jótékonykodott is. 1918 végén a magyar kormány miniszteri tanácsosi címmel és jelleggel ruházta fel.

Alispáni irat Zádor Mór Békés vármegyei hivatali működéséről. HU-MNL-BéML-IV-401.b.-4392/1918.
 
Zádor Mór egyik fiát, Györgyöt, 1913-ban mint az Osztrák–Magyar Bank pécsi fiókjának cégjegyzőjét a nagyváradi fiókintézethez helyezték át. A 32. gyalogezredbeli tartalékos zászlóst 1914. november 1-jén tartalékos hadnaggyá nevezték ki. Másik fiát, Eleket, a gyulai 2-ik honvéd gyalogezred önkéntes káplárját, a galíciai harctéren vívott ütközetben, az ellenség megtámadásánál tanúsított vitéz, hősies magatartásáért 1919 őszén hadapród-őrmesterré léptették elő.
 
1920-ban a főügyészt és Zádor Mór volt pénzügyigazgatót hazafiatlan magatartásuk miatt, mint hazaárulókat, megbélyegezte a Békés Vármegyei Törvényhatósági Bizottság. A közgyűlés kimondta, hogy Zádor Mór volt pénzügyigazgató a román megszállás alatt együttműködött a megszállókkal és több pénzügyi tisztviselőt is erre kényszerített. A hatóság viselkedését elítélte, de a nevezett a magyar büntető igazságszolgáltatás elől elmenekült.
 
Dokumentumok Zádor Mór pénzügyigazgatónak a román megszállás alatti magatartásáról. HU-HU-MNL-BéML-IV-402.a.-6. bgy.-3504/1920.
 
Gyuláról Temesvárra került családjával. Itt 1927-től szintén pénzügyigazgatóként működött. Egy New York-i cég, amely műgyémánt gyártásával foglalkozott, Európában sok helyen terjeszkedett. 1931-ben Temesvárott is üzletet kívántak alapítani. A választás azért esett a bánsági városra, mert Zádor Mór fia, György mérnökként dolgozott a nagymúltú cégnél. Zádor György 1917-ben kötött házasságot Batsch Annával (1895. július 19-én született Agostyánban). A házaspár 1929-ben egy Hamburg nevű hajón kivándorolt Amerikába, és New Yorkban telepedett le.
 
Zádor Elek Temesvárott élénk társadalmi életet élt. 1929 nyarán kötött házasságot Mártics Hédyvel. Vezetőségi tagja volt a Temesvári Atlétikai Clubnak (TAC), melynek főként pénzügyeit kezelte. Ezenkívül a pingpong szakosztály elnökeként is tevékenykedett az 1920–30-as években. A Román Országos Pingpong Szövetség megbízásából alakították meg a Nyugati Liga vezetőségét, amely 1937 elejétől intézte a bánsági pingpong ügyeket, és amelynek szintén egyik vezetője volt. Zádor Elek az Olasz–Román Kereskedelmi Bank temesvári fiókjában is az első emberek egyike volt.
 

Hogy meddig éltek még Temesvárott, nem tudjuk. Utolsó információnk Zádor Mórról és feleségéről 1931-ből származik, egy sajnálatos haláleset kapcsán említették őket a híradások. A gyárvárosi Fő utca 24. számú házban lakó Zádor Mór nyugalmazott pénzügyigazgatónál szolgált egy Gergely Ila nevű 18 éves leány, aki szerelmi bánatában önkezével vetett véget életének. Zádor Mórné találta meg a szép leány holttestét. A bánatos szolgáló olyan pirospozsgás maradt a koporsójában is, hogy külvárosi legenda született róla, miszerint valójában nem is halt meg.

 

Összeállította: Balogh Dorottya


Felhasznált források:
Az Ujság, 1915. 05. 14.
Békés, 1911. 10. 15.
Békés, 1911. 11. 19.
Békés, 1913. 07. 27.
Békés, 1915. 02. 14.
Békés, 1919. 01. 05.
Békés, 1919. 09. 27.
Budapesti Közlöny, 1881. 10. 23.
Budapesti Közlöny, 1887. 10. 04.
Czegléd, 1885. 12. 06.
Déli Hírlap, 1927. 04. 23.
Déli Hírlap, 1931. 11. 02.
Körösvidék, 1920. 05. 01.
Körösvidék, 1920. 05. 05.
Magyarország tiszti cím- és névtára - 12. évfolyam, 1893.I. Magyarország / Pénzügyi m. kir. ministerium
Nemzet, 1886. 09. 04.
Nemzet, 1887. 10.-04.
Pénzügyi Közlöny, 1893. 07. 01.
Pénzügyi Közlöny, 1894. 06. 26.
Temesvári Hirlap, 1931. 01. 20.
HU-MNL-BéML-IV-402.a.-6 bgy.-3504/1920.
HU-MNL-BéML-IV-401.b.-4392/1918.
HU-MNL-BéML-IV-426-5003.
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6CT3-RBT2

 

 

Utolsó frissítés:

2024.09.11.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges