Jelenlegi hely

Az evangélikus parókia – Gyula, Béke sugárút 29.

2020.09.16.

Az evangélikus parókia nem csak a lelkészek otthona, de közösségi célokat is szolgáló épületrész. A tanácsteremben ülésezik a presbitérium, itt kerül sor a gyermekek hitoktatására, a bibliaórák, előadások és szeretetvendégségek megtartására, és egyúttal a lelkész irodája is ebben az épületben kap helyet. Falai közt köszönthették a Gyulán megforduló evangélikus püspököket, városi és megyei elöljárókat, sőt 1963 májusában még Urho Kekkonen finn köztársasági elnököt is, aki az első nyugati államfőként látogatott el a kádári Magyarországra!

Az épületet Gerlóczy Gedeon budapesti építész tervezte meg. A templom felépítése után, 1929-ben határozta el a gyülekezet a lelkészlak megépítését. 1930. május 17-én döntöttek a beérkezett ajánlatokról. Első ütemben a hálószoba és az iroda felépítését rendelték meg. A munkára a helybeli Dávid Jakab kapott megbízást. Vállalta, hogy augusztus 1-jére elkészül. Július 19-én a lelkész már a parókia átvételére hívhatta össze az egyháztanácsot.

1931. január 23-án a felügyelő arról tájékoztatta a presbitereket, hogy a lelkészlak hátralévő részének felépítése állami kölcsönből finanszírozható. A június 13-i presbiteri ülés hat pályázó munkáját bírálta el. Közülük a legolcsóbb ajánlatott Perei András tette, így ő lett a befutó. A parókia felépítése 15 000 pengőbe került. 1932-ig a személyes felajánlásokból dr. Vangyel Endre felügyelő mellett Stéberl András tett 100 pengős adományt, míg többen 2 és 50 pengő közötti összeget bocsátottak a gyülekezet rendelkezésére.

Ezt követően már csak a ház csinosítására, a berendezésére, és a sajnos a hamarosan jelentkező gombafertőzések elhárítására kellett gondot fordítani. 1933. április 29-én a presbitérium elfogadta a Kovács Lajosnéval kötött szerződést a parókia mögötti 80 négyszögöles kert megvételéről. 1934 nyarán az egyik szoba padlóját gomba támadta meg, 1937 nyarán a másik szobát és az irodát is újra kell padlóztatni a fertőzés miatt. A 1938 júniusában került sor a telefon bevezetésére. Szeptember 20-án a lelkész hozzájárulást kért egy mosókonyha felépíttetéséhez.

1939 októberében Benkő István került Gyulára lelkésznek. Ő Stéberl András lányát vette feleségül. Stéberlnek az egyházi terhek viselésében megnyilvánuló legendás bőkezűsége, noha korábbi érdemeit sem óhajtjuk kisebbíteni, ekkortól nyilvánult meg igazán: 1940. április 6-án a 10 000 pengős adományából a parókiát teljesen átépítették. Ám 1941 őszén ismét gombafertőzés ütötte fel a fejét, s a szalon és a hálószoba padlózatát újra ki kell cserélni. A munka költségeit Stéberl András ezúttal is magára vállalta.

1954 folyamán 3000 forintos tatarozási munkát végeztettek el a lelkészlakáson, majd 1962-ben a ház nagyobb részét ismét renováltatta a gyülekezet. A templom közvetlen közelében álló régi, polgári házakat lebontották, s bérházakkal építették körbe. 1979-ben a telek egy részét közcélra kisajátította a város. A mai telekhatárokat ekkor alakították ki. A templom és parókia környéke ekkor nyerte el a mai formáját.

Mellékletek:

Ladics László (1864–1924) felügyelő. A gyulai evangélikus egyházközség első felügyelőjévé a város elismert polgárát, dr. Ladics Lászlót választotta meg. Bár az egyházközség első világháborút követő újjászervezésekor leköszönt tisztéről, haláláig a gyülekezet tiszteletbeli felügyelője maradt.
 
Telekajándékozási szerződés elfogadása, Gyula 1926. január 3. A gyülekezet vezetősége ekkor nyilatkozott arról, hogy elfogadja a város által 1925. november 8-án tett telekajándékozási szerződését. Az ügyet azért kellett megfontolni, mivel a város feltételként előírta, hogy a megnevezett telken egy éven belül fel kell húzni egy legalább egy emelet magas épületet.
 
A templom-és parókiaépítésre tervpályázatot hirdettek. A békéscsabai Kiszely Pál és Hugyecz János 1926 május elején, a gyulai Pfaff és Schneider cég május-június fordulóján készítette el a terveit. Végül Gerlóczy Gedeont hirdettek ki győztesnek, de őt is felkérték a tervei átdolgozására, mert a gyülekezet anyagi lehetőségei nem tették lehetővé ilyen nagyszabású épület megvalósítását.
 
Gerlóczy tervei a parókiáról. A templom és a lelkészlak tervezésével a budapesti Gerlóczy Gedeon (1895–1975) műépítészt bízta meg a gyülekezet. A lelkészlak terveit 1927 januárjában készítette el, de még ez sem a végleges változatot jelentette.
 
A templom- és parókia felépítése idején a gyülekezet gondnoki feladatait Stéberl András (1888–1948), a gyulai nagyüzemi húsgyártás megteremtője látta el. A későbbi lelkész vejeként 1940-ben a teljes parókia felújítását magára vállalta.
 
Benkő István (1913–1993) evangélikus lelkészt 1939 októberében hívta meg a gyulai gyülekezet. A következő évben vette feleségül Stéberl András lányát, Zsuzsannát (1920–1993). 23 éves gyulai szolgálat után távoztak Orosházára.
 
Benkő István teológiai hallgatóként egy évet Finnországban töltött, s nem csak kiválóan beszélte a nyelvet, de többször is visszatért oda. Egyik látogatása során, 1959. februárjában az akkori köztársasági elnökkel, Urho Kekkonennel is találkozott, akivel baráti viszonyt alakított ki.
 
A parókia tényleges alaprajzát egy 1960-as, Mekis János felügyelő által hitelesített alaprajzból ismerhetjük meg. Ez abból az alkalomból készült, amikor a korábbi kerítés lebontásával a templom környéke közterületté vált.
 
Evangélikus templom és parókia az 1960-as évek végén. Ez a kép még a sorházak felépítése előtti állapotban mutatja a templom és parókia elhelyezkedését a Béke sugárúton.

 

 

Szerző: Dr. Németh Csaba

 

 

                           

 

 



 

 
 



 

Utolsó frissítés:

2020.09.22.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges