A Békés Megyei Levéltár IV. fondfőcsoportjának, Békés vármegye levéltárának ismertető leltára az 1715–1950 közötti időszakot öleli fel.

A fondok ismertetésénél felhasználtuk a fondtörténeti bevezetőkkel ellátott raktári jegyzékeket, amelyek elkészítésében az idők folyamán számos levéltáros vett részt: Bálint Ferenc, Danczikné Mezei Magdolna, Dandé László, Héjja Julianna, Jároli József, Merényi-Metzger Gábor, Némedi András, Szabó Ferenc, Szilágyi Mihály. A területi illetékesség kapcsán átvett volt Csanád megyei fondok rendezésében a Csongrád megyei, a volt Bihar megyei iratanyagok esetében a Hajdú-Bihar megyei kollégákat illeti a megemlékezés.

Az ismertető leltár összeállításánál, szerkezeti felépítésénél a legutóbbi fondszerkesztési utasítás ajánlását tartottuk szem előtt. A XXI. fondfőcsoportot megszüntettük, így minden törvényhatósági iratanyag a IV. fondfőcsoportban nyert elhelyezést. Az ajánlásnak megfelelően az első sorozatot a vármegye feudális kori iratainak ismertetése alkotja, 1715–1848-ig. Ezt követik a polgári kor egyes korszakainak fondsorozatai: a szabadságharc korszaka 1848–1849, az abszolutizmus korszaka 1849–1860, a provizórium és a kiegyezés korszaka 1860–1871 (ezen belül az alkotmányos időszak 1860–1861, a provizórium időszaka 1861–1867 és a kiegyezés időszaka 1867–1871), majd az 1872–1950-ig terjedő időszak.

A fondleírások első része röviden ismerteti ez egyes hivatalok történetét. Ezt követi az állagok leírása, amelyben tájékoztatást adunk az iratanyag tartalmáról, kutathatóságáról, segédletekkel való ellátottságáról. Végül közöljük az iratanyag mennyiségéről és tárolási módjáról tájékoztatást adó összevont raktári jegyzékeket.

A Békés Megyei Levéltár illetékességi köre az idők folyamán többször változott. A második világháború után, 1945 végén a „történelmi” Békés megyéhez csatolták Elek községet, majd 1950 elején a megszűnő Csanád megye Battonyai és Mezőkovácsházi járását, Bihar megyétől pedig a Sarkadi (Cséffa-nagyszalontai) járást, így ezek iratanyagát is őrzi levéltárunk. Területi illetékesség okán levéltárunkban nyert elhelyezést az 1920–1923 közt funkcionált „csonka” Arad megye (székhelye Elek nagyközség volt) fennmaradt iratanyaga. Ezt a Csanád megyei iratanyaggal együtt a Csongrád Megyei Levéltártól vettük át. Az egykori Bihar megyei fondképzők iratait a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár adta át levéltárunknak.

Az ismertető leltár 129 fond 775,00 ifm iratanyagát tartalmazza.