Magyar Nemzeti Levéltár

Március 17. és 19. között Szekszárdon ülésezett az erdélyi vonatkozású fondok jegyzékeinek megjelentetése érdekében 2011-ben Gyulafehérváron, Erdély ősi közigazgatási és kulturális központjában alakult magyar-román levéltári vegyesbizottság. Az operatív testület, élén a két nemzeti levéltár főigazgatójával, kezdetben évente két alkalommal – egyszer Romániában, egyszer pedig Magyarországon – egyeztetett a megállapodás részleteiről és az együttműködésben vállalt feladatok megvalósulásáról.

Idén szeptember 20-án ünnepelik Szombathelyen a történelem szakos tanárképzés megindulásának és a Történelem Tanszék alapításának 50 éves évfordulóját. S a vasi vármegyeszékhelyen úgy gondolják, a jubileum alkalmat ad a számvetésre és összegzésre, ezért éltek felhívással. Időbeli megkötés nélkül várják 40 ezer leütés terjedelemben egykori hallgatóik, egykori és jelenlegi oktatóik korábban még nem publikált elméleti és tudományos igényességgel írt tanulmányait, amelyeket aztán ünnepi kötetbe szerkesztenek.

Interjúalanyunk ezúttal Károlyi György, aki a Károlyi család fehérvárcsurgói ágának a leszármazottja.

Az interjú során, amelyet négy részletben közlünk, szó esett a családi emlékezetről, rokonságról, a család emigrációs éveiről, a Magyarországra való visszatérésről, a fehérvárcsurgói kastélyfelújításról, és Károlyi György nagykövetként eltöltött éveiről.

Több mint 130 éve, 1894-ben hozott törvényt az Országgyűlés arról, hogy 1895. október 1-től bevezetik Magyarországon a születések, házasságkötések és halálozások állami anyakönyvezését. A jogszabály szerint a kerületi anyakönyvvezetőknek az anyakönyvekről egy másodpéldányt is készíteniük kellett, amelyet a területileg illetékes vármegyei levéltárban helyeztek el. Így jött létre a vármegyei levéltárakban az anyakönyvi másodpéldányok gyűjteménye. A másodpéldányok készítésének kötelezettsége több mint 80 évig, 1981.

Április 9-én 9 órától, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) negyedik alkalommal rendezi meg a Hungarika workshopot, amely ezúttal a Magyarország és a frankofón világ kapcsolatai a levéltári kutatások tükrében címet kapta. A programot a Magyar Levéltárosok Egyesülete a Nyitott Levéltárak 2024/2025 évi országos rendezvénysorozatában ezúttal is támogatja, és a workshop mellé állt a Francia Intézet és a Francia Kormányösztöndíjasok Egyesülete is.

A Magyar Érdemrend fokozatait, így a Lovagkeresztet is, olyan személyeknek ítélik oda, akik a kultúra, a tudomány, a művészet, továbbá egyéb szakterületek terén – Magyarország érdekeinek előmozdítása, az egyetemes emberi értékek gyarapítása érdekében – példamutató tevékenységet folytatnak. A kitüntetéseket minden esetben a köztársasági elnök adományozza a miniszterelnök vagy az adott miniszter felterjesztése és ellenjegyzése mellett.

Amikor délelőtt 10 órakor a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának Bécsi kapu téri épülete megnyílt a nagyközönség előtt, az esős időjárás ellenére már sokan várakoztak a bejáratnál. A legtöbben szervezett programokra érkeztek, de többen voltak olyanok, akik szabadon, maguk akarták bejárni a csodálatos levéltári palotát, azonban utóbbiak is számos programelem közül választhattak.

A Vestigia Kutatócsoport már 15 éve működik a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán, és fő célkitűzése az olaszországi levéltárak és könyvtárak anyagának magyar vonatkozású forrásainak felkutatása, feldolgozása és kutathatóvá tétele.

Három évvel ezelőtt, 2022-ben indult a Magyar Nemzeti Levéltár és a csömöri Sinka István Könyvtár történelmi ismeretterjesztő sorozata a helyi katolikus közösség támogatásával.   „A történelem házhoz jön” tudományos program célja, hogy történész és levéltáros előadók segítségével megismertessék a hallgatókkal a levéltár különleges és „titokzatos” világát, és egyben bemutassák a magyar történelem fontos eseményeit. Legutóbb, március 6-án Balogh Margit történész tartott képekkel és adatokkal gazdagon illusztrált előadást.