Magyar Nemzeti Levéltár

A legtöbb európai fővárosban és nagyobb városban már az 1920-as években korszerű vasbeton lelátókat építettek. Magyarországon ezzel szemben a fagerenda használata terjedt el, amely nagyon sérülékeny volt. A Ferencvárosi Torna Club 1911-ben átadott Üllői úti pályáján az A és B tribün is megsérült a második világháború alatt. A hivatalos álláspont szerint azonban nem volt szükséges újjáépíteni a stadiont, elég volt csupán a hibákat kijavítani. 1947. május 5-én a 87.

Azok, akik az 1930-as évek nemzetközi kapcsolatait kutatják, hozzászokhattak, hogy az ekkor keletkezett diplomáciai jelentések terjedelmesek és részletekben gazdagok, így első ránézésre minden bizonnyal nem tartanák érdekesnek vagy különlegesnek a közölt dokumentumot: egy feltűnően rövid, mindössze két egymondatos bekezdésből álló gépirat, amely a tartalmát tekintve nem is a diplomáciatörténet legjelentősebb eseményeit taglalja – ezért a legtöbben bizonyára könnyen átsiklanának felette a vaskos iratcsomók átvizsgálása során.

A középkori és koraújkori Magyar Királyságban az ügyintézés és a bíráskodás nyelve a latin volt, az ország hivatalai ezen a nyelven leveleztek az alárendelt hivatalokkal, valamint a törvényhatóságokkal (városokkal, vármegyékkel). A mindennapi életben (mind szóban, mind írásban) az országlakók a helyileg használt nyelven érintkeztek egymással, így a különböző nemzetiségek nyelvén íródott források is nagy számban maradtak ránk.

Az egyezmény értelmében 2019. december végéig összesen mintegy 682.131 nyilvántartó karton másolata kerül a Magyar Nemzeti Levéltárba, ami összesen 1.364.262 digitális felvételt jelent, mivel a nyilvántartó kartonok kétoldalasak.

Köszöntőt mond:

Dr. habil. Szabó Csaba főigazgató, Magyar Nemzeti Levéltár

Naplórészleteket olvas fel:

Fényes Erika sajtóreferens, Magyar Nemzeti Levéltár

A kötetet bemutatja:

Dr. Fiziker Róbert főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár

A könyvbemutató előtt Germuska Pál, a Magyar Nemzeti Levéltár általános főigazgató-helyettese köszöntötte a hallgatóságot, kiemelve, hogy Ungváry Krisztián könyvében az (egykori) Országos Levéltár áldozatként jelenik meg, mivel az ostrom során a német csapatok hadikórházat rendeztek be az épületben, majd később, tűz miatt számos irat elpusztult.

Az esemény regisztrációhoz kötött: REGISZTRÁCIÓ

A rendezvény helyszíne:
Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Lovagterem (Budapest I. kerület, Bécsi kapu tér 2–4.)

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A rendezvényen felvételek készülnek.

A konferencia csütörtöki napjának első előadója, a Leideni Egyetem professzora, Wim Blockmans rámutatott: átfogóan senki sem foglalkozott a mai napig az Ancien Régime reprezentációs intézményeinek működésével. A kérdéses intézmények kialakulásáról és megszűnéséről jóformán csakis nemzeti és politikatörténeti szempontból írtak a kutatók – tette hozzá. Előadásában saját szempontrendszerét mutatta be, amellyel az intézmények szerepét, működését jobban lehet elemezni.

A szerzővel Závada Pál beszélget.
Az esemény végén dedikálásra is sor kerül.

A könyvről:
A magyar emlékezetkultúrában Budapest második világháborús ostroma egyre fontosabb eseménnyé válik. Ungváry Krisztián kötete több mint 120 életrajz segítségével igyekszik megrajzolni a budapesti csata német katonai elitjét. Az életrajzok fókuszában hús-vér emberek állnak, akiknek esendőségeik és erényeik csak együtt kezelhetők. Történeteikből személyes sorsukon túl maga a háborús valóság is kirajzolódik.