Bertók Lajos 1951. január 26-án a Vas megyei Söptén született. A helyi általános iskola elvégzése után Szombathelyen járt középiskolába; a Kanizsai Dorottya Gimnáziumban érettségizett. Egy év előfelvételis sorkatonai szolgálat után 1969 szeptemberétől kezdte meg felsőfokú tanulmányait az ELTE Bölcsészettudományi Karának történelem–francia szakán, amit a következő évtől történelem–könyvtár szakon folytatott. Első munkahelye az MTA Irodalomtudományi Intézetében volt, ahol könyvtárosként dolgozott 1976. szeptember elsejétől.

A szakmacsoportok bemutatásához az egyes szakmák képviselőivel interjúkat készítünk a kollégákkal és azokat videó, ill. szöveges formátumban feldolgozzuk és webes felületen elérhetővé tesszük.

Az MNL Országos Levéltára díjának ünnepélyes átadására a jelenlegi járványhelyzet miatt későbbi időpontban kerül sor.

Kollégánknak ezúton is gratulálunk!

A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára már évtizedek óta dolgozza fel a magyar minisztertanácsi jegyzőkönyveket, amelyek a magyar történelem 1848–1944 közötti időszakának egyik legfontosabb forrásait képezik. A levéltár munkatársai nem csak digitalizálták a jelentős forráscsoportot, de hosszú évek alatt részletes leírásokat készítettek az egyes napirendi pontok tartalmáról, sikeresen növelve ezzel a jegyzőkönyvek kutathatóságát.

H. Németh István, az 1945 előtti kormányszervek főosztályának vezetője kitüntetését a kora újkori magyar várospolitika és a polgárság társadalomtörténetével kapcsolatos, nemzetközi viszonylatban is elismert kutatásai, valamint levéltári forráskiadásai elismeréseként kapta. Szívből gratulálunk elismeréséhez!
 

V. Ferdinánd most megvásárolt pecsétnyomója különleges a magyar pecséttan szempontjából. Egyik különlegessége, hogy körirata magyar nyelvű. Az 1835-ben trónra lépő V. Ferdinánd korábban vésett pecsétnyomóinak köriratai latin nyelvűek voltak, és azokat 1844 után is tovább használták, miután Magyarországon a magyar lett a hivatalos nyelv. Ez tehát az első uralkodói pecsétnyomó, amelynek körirata magyar nyelvű.
 

A gyűjteményekben számos olyan műtárgy és dokumentum található, mely eddig mérete vagy állapota miatt nem volt digitalizálható. A hagyományos tárgymozgató mechanizmussal dolgozó, magas áron elérhető megoldások eddig nem oldották meg a mérettel és az érzékeny felületek kezelésével kapcsolatos műtárgyvédelmi elvárásokat, ezért merült fel egy egyedi szerkezet építésének igénye.