A Magyar Nemzeti Levéltár és az Orosz Állami Hadilevéltár 2019. április 8-án egyezményt kötött az Orosz Állami Hadilevéltárban őrzött, a II. világháború idején a Vörös Hadsereg által foglyul ejtett, és ezt követően a Szovjetunióban (hadi)fogolyként őrzött magyar nemzetiségű személyek nyilvántartó kartonjainak digitalizálásáról és a digitális másolatok átadásáról. A 681 955 rekordot és 1 363 910 felvételt tartalmazó adatbázis feldolgozása jelentős kihívások elé állította a levéltárosokat.

Fő célkitűzésünk a kulturális szféra pandémiás időszakban kialakított és a jövőben is hasznosítható jó gyakorlatainak áttekintése. Magyarország szeretné megerősíteni a V4-es országok kulturális kapcsolatait, felhívni a figyelmet eredményeikre, valamint platformot biztosítani a kulturális élet szereplői számára, ahol megoszthatják tapasztalataikat.

Köszöntőjében Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója a tematikával kapcsolatban kiemelte: a föld, az egyik legfontosabb történeti, gazdasági és kultúrtörténeti birtok, amelyhez már az őskor óta kötődött az emberiség, és amely mint tulajdon, hozzájárult a kultúra kifejlődéséhez. Hozzátette: a közigazgatástörténet tisztelete miatt szervez a földügyről konferenciát a Magyar Nemzeti Levéltár a Magyar Kormánytisztviselői karral közösen.

Ezért eseményszámba megy, ha a sok hivatali ügyirat vagy más jellegű irat között (esetleg mellett) más alapanyagból készült tárgy is megőrződött. Hát még akkor, ha annak művészeti értéke is van!

A neves építészdinasztiából származó Gerster Kálmán (1850–1927) 1896-ban, alig néhány hónap alatt tervezte meg a Konstantinápoly nevet viselő mulatóközpont könnyűszerkezetes épületegyüttesét, amelyet a kivitelezők a Lágymányos területén emeltek fel. Bár a tervező elvben az Oszmán Birodalom fővárosát igyekezett megidézni, a létesítményeken valójában főleg az észak-afrikai és az ibériai építészet formavilágát és motívumait jelenítette meg.

Az Országos Levéltár budai Várhegyen emelt modern épületében háromszor pusztított a tűz. 1921-ben az új épületbe éppen csak átköltöztetett iratanyag lobbant lángra, 1945-ben Budapest ostromának végén az épület és az iratanyag súlyos veszteségeket szenvedett, 3000 iratfolyóméternyi anyag lett a tűz martaléka.

A Magyar Nemzeti Levéltár Bécsi kapu téri palotájában aláírt megállapodás szerint a levéltárak megosztják az iratanyag kezelésével, a levéltári munkatársak képzésével kapcsolatos tapasztalataikat, kölcsönösen segítik egymás tudományos kutatásait, továbbá közös publikációkban és kiállításokban működnek együtt.

Az eseményen részt vett Kim Dzsong Szuk, a Koreai Köztársaság elnökének felesége, aki elsőként a nemzeti levéltárak restaurátor szakembereinek bemutatóját tekintette meg.