Magyar Nemzeti Levéltár

Megszállás, impériumváltás, Trianon – II.

A trianoni békeszerződésben leírt határvonalat térképen is rögzítették (1921:XXXIII. tc. 27–28. cikk). A megjelölt határokat a helyszínen határrendező, határmegállapító bizottságok tűzték ki (1921:XXXIII. tc. 29. cikk). A bizottságokat a szerződés életbeléptetése után alakították ki a Szövetséges és Társult Főhatalmaknak, valamint az érdekelt államoknak a képviselőiből (1921:XXXIII. tc. 43., 46., 50., 71. cikk).

A könyv öt fejezete a honfoglalás korától egészen 1918. december elsejéig tekinti át Erdély történetét. Nemcsak a helyi politikai eseményekről és folyamatokról, hanem a társadalmi és gazdasági változásokról is részletes írások szólnak. Az egyes témák további érdekességeit keretes írások egészítik ki. A korszakokat áttekintő fejezeteket szakértő történész-levéltáros kollégáink: Kurecskó Mihály, H. Németh István, Kulcsár Krisztina, Németh György és Fiziker Róbert jegyzik.

A világjárvány okozta feszültség és távolmaradás mindenkit megvisel. A nehéz időkben kiemelten fontosnak tartjuk a közösség erősítését és a kommunikáció folytonosságát. A pályázók mind egy-egy levéltári irat részletet, vagy képet, képanyagot fognak felhasználni az animáció elkészítéséhez. A levéltár dokumentumainak jelentősége és fontossága mellett esztétikai értékeire is szeretnénk felhívni a figyelmet.

A 2019 tavaszán megvásárolt irategyüttes három dokumentumból áll: az első a lugosi bírák (Adámszky Mihály bíró, Madarász Mihály és Bánházi László esküdtek) bizonyságlevele a gyilkosságról, a második a gyilkosság másnapján, 1835 május 7-én felvett helyszínelés dokumentuma (korabeli szóhasználattal látlelet), a harmadik pedig a tettes beismerő vallomása. A forrásokból kiderül, már 1835-ben is milyen erőszakoskodásokhoz vezetett a húsvéti locsolkodás során elfogyasztott túlzott alkoholmennyiség.