Magyar Nemzeti Levéltár

A napló Buda 1684. évi ostromának néhány napjába enged betekintést. A szöveg két különböző kézírással íródott, és néhány halványan látszódó képaláírás arra enged következtetni, hogy a rajzok és a szöveg kiegészítésének szerzője ugyanaz a személy lehetett.

– A téma egy korábbi Bécs-Budapest összehasonlító kutatásból nőtt ki, majd 2019-ben egy levéltári kamarakiállítás és egy konferencia is foglalkozott a dunai kikötőkkel – emlékeztetett köszöntőjében a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgatója.

Az együttműködési megállapodást Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgatója, valamint Zwack Sándor, a Zwack Unicum Nyrt. igazgatóságának elnöke és Belovai Csaba, a társaság vezérigazgatója látta el kézjegyével, amivel új fejezet nyílik az intézmény és a cég kapcsolatában.
 

Hagyomány és innováció

Az értékes Hungarika-anyag rálátást ad a rendházak életére a Tanácsköztársaság és Trianon idején, illetve állam és egyház kapcsolatának alakulására 1909-től 1958-ig. Emellett bemutatja a magyar katolikus sajtótörténetben meghatározó szerepet játszó jezsuiták által szerkesztett lapokat (például Magyar Kultúra, A Szív, Jézus Szíve Hírnöke és Máriakert), valamint betekintést enged a rendtagok levelezésén keresztül Klebelsberg Kuno, majd utódai kultúr- és oktatáspolitikájába.

November 14-én látogatást tettek a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Gazdasági Levéltári Osztály munkatársai a Richter Gedeon Nyrt. kőbányai múzeumában és látogatóközpontjában. A látogatás célja az volt, hogy felhívják a figyelmet a gyógyszeripari levéltári források páratlan értékére, amelyek közül több éppen az osztály őrizetében található.
 

Évszázados történelem

A megnyitón Mladenovics Anna, a Liszt Intézet igazgatója és Czetz Balázs, a Magyar Nemzeti Levéltár gyűjteményi főigazgató-helyettese köszöntötte a vendégeket, érdeklődőket.

Tisztelt Olvasók!

A lapunk idei ötödik számában négy forrásismertetés olvasható, amelyek közül kettő a második világháború utáni Magyarország külországokkal való kapcsolataiba enged betekintést. A két másik forrásismertetés fő témája ugyan eltér az előzőekétől, azonban ez utóbbiakban is megjelenik – a személyek szintjén – a külfölddel, a külországokkal való kapcsolat.