MNL Fejér Vármegyei Levéltára

Ismét eltelt egy hónap, és a gyorsan pergő napok mellett az ember hajlamos elfelejteni a közelmúlt eseményeit. Különösen igaz ez a kortárs művészet esetében, hiszen számos kiállítóhely és tárlat verseng helyben a figyelmünkért, a Szent István Király Múzeum (SZIKM) kiállításaitól kezdve a kisebb művelődési házi tárlatokig. A bőség zavarában nemcsak a közelmúlt kiállításait nehéz felidézni, hanem a kissé távolabbiakat is. Egyre kevesebben emlékeznek arra, hogy egykor az Árpád fürdő kiállítótér szerepet is betöltött (például Bakos Ildikó szobrászművész tárlata az V.

Az idei év kerek évfordulókban meglehetősen gazdag, idén lett 10 éves a Czinki Ferenc nevével fémjelezhető Fehérvári Irodalmi Napok, vagyis a FIN (a FIN-hez kapcsolódóan 2025. november 20-án Varga Gábor Farkas várja tárlatvezetéssel és workshoppal a kedves vendégeket a Vers-plakátok című tárlatában).

A kiállítás kurátora Mihály György hangszergyűjtő. A magángyűjtemény darabjain keresztül a látogatók megismerkedhetnek a zenetörténet főbb állomásaival és a hazai hangszerkészítés történetével. Bár Magyarország soha nem volt hangszerkészítő nagyhatalom, de az olasz, angol, német és francia készítők mellett a 19. század második felétől a II. világháborúig a magyar műhelyeket is számon tartották a világban. Voltak idők, amikor száznál is több hangszerkészítő műhely működött Magyarországon, sok ezer alkalmazottal, hatalmas exporttal.

A kőrisbogár (Lytta vesicatoria L. vagy Cantharis vesicatoria, cantharis) az egyik legismertebb gyógyszeralapanyaga a történelemnek. Számos magyar elnevezése ismert: kőrisbogár, hólyaghúzó vagy "hályoghúzó” bogár, „Körös bogár”, spanyol légy, „Spanissi Mukk”, kőrös féreg, körözsfabugár, gyühübogár, fagyal bogár, dühös bogár, dühbogár, illetve dühöbogár (a dühö/düh bogár elnevezést néha rokonára, a nünükére is használták).

A levéltár egyik ékessége a Kopp Ferencz által készített belső ólomüveg ablaksor, amely a levéltár dísztermét ékesíti. Ezek a címeres, színezett üvegtáblák felfoghatók Fejér vármegye történetének tárgyi emlékeiként, mivel a vármegyéhez kötődő nemesi család címerei örökítik meg. A Kopp-féle ólomüveg ablakok bemutatása előtt érdemes magáról az üvegművészet történetéről is beszélni.

Idén Luca napja, vagyis december 13-a péntekre esett, így a lucaszék (másként lucaszéke, boszorkányszék) készítésére vállalkozók baljóslatú napon kezdhették meg a munkájukat (Szent Luciáról és a Luca napjához kötődő szokáskoszorúról szóló bejegyzésünket itt olvashatják: https://mnl.gov.hu/mnl/fml/hirek/luca_napja.).

Már száz éve haladunk a korral és sütünk Váncza sütőporral: egy évszázaddal ezelőtt, 1924-ben kezdte meg ifj. Váncza József gyógyszerész az azóta ikonikussá vált sütőporának forgalmazását (védjegy: 1925).

A Váncza család a 18. században költözött Erdélyből Miskolcra. A hamarosan nemesi címet kapott família gyermekei sokrétű tehetségükkel kitűntek kortársaik közül, nem csupán gyógyszerész akadt köztük, hanem ügyvéd, színész, író, fényképész és festőművész is volt a családban (rajzolni a legtöbb Váncza tudott).