Az idei év kerek évfordulókban meglehetősen gazdag, idén lett 10 éves a Czinki Ferenc nevével fémjelezhető Fehérvári Irodalmi Napok, vagyis a FIN (a FIN-hez kapcsolódóan 2025. november 20-án Varga Gábor Farkas várja tárlatvezetéssel és workshoppal a kedves vendégeket a Vers-plakátok című tárlatában).
A kiállítás kurátora Mihály György hangszergyűjtő. A magángyűjtemény darabjain keresztül a látogatók megismerkedhetnek a zenetörténet főbb állomásaival és a hazai hangszerkészítés történetével. Bár Magyarország soha nem volt hangszerkészítő nagyhatalom, de az olasz, angol, német és francia készítők mellett a 19. század második felétől a II. világháborúig a magyar műhelyeket is számon tartották a világban. Voltak idők, amikor száznál is több hangszerkészítő műhely működött Magyarországon, sok ezer alkalmazottal, hatalmas exporttal.
A kőrisbogár (Lytta vesicatoria L. vagy Cantharis vesicatoria, cantharis) az egyik legismertebb gyógyszeralapanyaga a történelemnek. Számos magyar elnevezése ismert: kőrisbogár, hólyaghúzó vagy "hályoghúzó” bogár, „Körös bogár”, spanyol légy, „Spanissi Mukk”, kőrös féreg, körözsfabugár, gyühübogár, fagyal bogár, dühös bogár, dühbogár, illetve dühöbogár (a dühö/düh bogár elnevezést néha rokonára, a nünükére is használták).
A levéltár egyik ékessége a Kopp Ferencz által készített belső ólomüveg ablaksor, amely a levéltár dísztermét ékesíti. Ezek a címeres, színezett üvegtáblák felfoghatók Fejér vármegye történetének tárgyi emlékeiként, mivel a vármegyéhez kötődő nemesi család címerei örökítik meg. A Kopp-féle ólomüveg ablakok bemutatása előtt érdemes magáról az üvegművészet történetéről is beszélni.
Idén Luca napja, vagyis december 13-a péntekre esett, így a lucaszék (másként lucaszéke, boszorkányszék) készítésére vállalkozók baljóslatú napon kezdhették meg a munkájukat (Szent Luciáról és a Luca napjához kötődő szokáskoszorúról szóló bejegyzésünket itt olvashatják: https://mnl.gov.hu/mnl/fml/hirek/luca_napja.).
Már száz éve haladunk a korral és sütünk Váncza sütőporral: egy évszázaddal ezelőtt, 1924-ben kezdte meg ifj. Váncza József gyógyszerész az azóta ikonikussá vált sütőporának forgalmazását (védjegy: 1925).
A Váncza család a 18. században költözött Erdélyből Miskolcra. A hamarosan nemesi címet kapott família gyermekei sokrétű tehetségükkel kitűntek kortársaik közül, nem csupán gyógyszerész akadt köztük, hanem ügyvéd, színész, író, fényképész és festőművész is volt a családban (rajzolni a legtöbb Váncza tudott).
