Kircz István saját kézzel írt gyászjelentésének margójára
2026.07.29.
A Magyar Katolikus Lexikon szócikke szerint a gyászjelentés a halálesetről tudósító közlemény, mely tartalmazza az elhunyt nevét, a halál helyét és idejét, a halott foglalkozását, vallását, a temetés helyét és idejét, a temettető gyászolók nevét és lakcímét, néha az elhunyt kitüntetéseit, érdemeit is. A gyászjelentéshez formailag általában hozzátartozik a kereszt és a fekete keret. Mottója, mely rendszerint szentírási idézet az elhunyttal való új találkozásra, a föltámadás utáni életre emlékeztet. A gyászjelentés adatai az életrajzi kutatás bizonyító erejű forrásai.
2026.06.26.
A középkori, részint Nyugat-Európából begyűrűző pestisjárványok után a Rákóczi szabadságharc ideje alatt, 1708-9-ben újfent felütötte a fejét és sok áldozatot szedett a gyorsan terjedő betegség Tolna vármegyében. A török, majd a kuruc-labanc harcok után lassacskán benépesülő és újjászülető vármegyére 1739-ben sújtott le újra az utolsó, egész országra kiterjedő, sok emberéletet követelő 1738-1743 közt dúló pestisjárvány.
2026.05.27.
19. század végén az országos átlagot meghaladó mértékben agrárjellegű Tolna vármegye a kiegyezés utáni iparfejlődés egyik vesztese volt. Az élelmiszeriparban a kor kevés tartós fennmaradásra képes Tolna vármegyei vállalkozása közül kettő a Dőry-család (hagyományos női szerepkörrel szakító) hölgytagjaihoz köthető. Dőry Stefánia Dőrypatlanon alapított sajtgyárat, míg Dőry Etelka 1912-ben indította el konzervgyárát a Konda-patak jobb partján elterülő, akkor Újdombóvárhoz tartozó területen.
