2026.05.27.
19. század végén az országos átlagot meghaladó mértékben agrárjellegű Tolna vármegye a kiegyezés utáni iparfejlődés egyik vesztese volt. Az élelmiszeriparban a kor kevés tartós fennmaradásra képes Tolna vármegyei vállalkozása közül kettő a Dőry-család (hagyományos női szerepkörrel szakító) hölgytagjaihoz köthető. Dőry Stefánia Dőrypatlanon alapított sajtgyárat, míg Dőry Etelka 1912-ben indította el konzervgyárát a Konda-patak jobb partján elterülő, akkor Újdombóvárhoz tartozó területen.
2026.04.30.
A Sió és a Sárvíz szinte párhuzamosan folyik át Tolna vármegye területén néhol közeledve máshol pedig távolodva egymástól. A 120 kilométer hosszú Sió-csatorna köti össze a Balatont a Dunával és legnagyobb tavunk vízszintjének szabályozására szolgál. A Sárvíz Fejér vármegyében ered és Sióagárdnál torkollik a Sióba. A két folyón több híd ível át. Ezek közül most a kölesdivel foglalkozunk.
2026.02.11.
Az I. világháborút követően az ország gazdasági újjáépítésének fontos részét képezte a mezőgazdasági szakoktatás népszerűsítése és kiterjesztése. Az 1920-as évek elején az eredményes mezőgazdasági termeléshez szükséges szaktudás hiányát az M. Kir. Földművelésügyi Minisztérium intézményesen kívánta orvosolni az ún. gazdasági téli iskolák országos szervezésével. Magyarországon a gazdasági téli iskola intézménye újkeletű volt. Az iskolatípust porosz és dán minta alapján, a hazai viszonyokra szabva átdolgozták, és két kísérleti év után a „földművelő nép gazdasági, kulturális és szociális képzését eredményesnek” találták. A mezőgazdasági irányú szakiskolák felállításának szükségessége, valamint a gazdák élénk érdeklődése miatt elrendelték a gazdasági téli iskolák szervezését az ország területén. Eleinte arra törekedtek, hogy minden vármegye területén legalább egy gazdasági téli iskola álljon a fiatal, tanulni vágyó, földművelő gazdák rendelkezésére.

Seiten