Az iparvidékek építészete a nagyközönség, az utazók, a turisták számára általában érdektelen produktum. Ennek oka egyrészt egyfajta beidegződés: a „szép” és „figyelemre méltó” épületek (templomok, várak, paloták, kastélyok, stb. ) csak a 19. század végéig jöttek létre, ami ezután keletkezett, az „nem érdekes”. Másrészt pedig a kifejezetten ipari célra létrejött építmények (többek között gyárcsarnokok, transzformátorházak, felszíni bányaépületek, aknatornyok) többnyire rossz állapotban vannak, és csak az utolsó évtizedekben kaptak jelentősebb figyelmet a „barnamezős”, „rozsdaövezeti” beruházások kapcsán.

Pedig egy több településre kiterjedő, évtizedeken át kialakult iparvidék rendkívül változatos építészeti „anyagot” tár az érdeklődő elé. A kialakulás kezdetén még csak az egyszerű, kifejezetten ipari létesítmények jöttek létre, de a gyarapodó népesség egyre inkább megkívánta a lakóházak, kolóniák építését (ami városrendezési kérdéseket is felvetett), közösségi épületek (iskolák, munkásotthonok, egészségügyi létesítmények), később pedig templomok, emlékművek, sportlétesítmények építését is, mindezt pedig igen nagy formagazdagsággal.

Jelen virtuális kiállítás a Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltárában őrzött, Pick József által összegyűjtött tervdokumentáció (HU-MNL-KEML-XV.11. Pick József gyűjteménye [Dorog és vonzáskörzete építészeti rajzemlékei]) segítségével kívánja a dorogi szénmedence településeinek (Dorog, Tokod, Csolnok, Sárisáp és a hozzájuk tartozó telepek) építészeti hagyományát felvillantani. Nem törekedtem teljességre, a fondból egyéni érdeklődés alapján választottam ki terveket. Kívánatos lenne a teljes anyag digitalizálása és bemutatása, bár az MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltárban őrzött tervdokumentációk, vázlatok csak duplumok, az eredetiket az MNL Országos Levéltára által őrzött bányászati fondokban lehet megtalálni.

A bemutatott tervek nagy részéről nem lehet megállapítani, hogy megvalósultak-e vagy sem. Ahol lehetett, megpróbáltam az internet segítségével felkutatni az épületeket, de ez a törekvés nem járt és nem is járhatott teljes sikerrel. Azért több esetben sikerült az adott épület nyomára bukkannom, de sokszor előfordul, hogy annak külseje manapság már éppenhogy csak emlékeztet az eredeti tervekben megfogalmazott elképzelésekre.

További felhasznált fond:

HU-MNL-KEML-XV.20. Horák Zoltán gyűjteménye. Fényképek

Felhasznált irodalom:

200 éves a dorogi bányászat / A 800 éves Dorog. Kiállítási katalógus. Tervezte: Horváth Ferenc. Felelős kiadó: Bíró Endre. H. é. n. [1981.]

Dankó Kristóf [szerkesztő]: Dorog védett építészeti alkotásai. Dorog Város Önkormányzata, Dorog [2014]   

Kovács Lajos[szöveg] - Dr. Bárdos István [szerk] - Mudrák Attila és mások: Dorog. Dorog Város Önkormányzata. É. n.

Tóth Tibor: Szénbányászat a dorogi medencében, 1781-1981. Szerkesztette Őrsi András. Rajzok Simonyi Miklós és Vázsonyi Kálmán. Fényképek Farkas János és mások. Festmények Gáspár Sándor. Dorogi Szénbányák. Felelős kiadó: Kroszner László  [1981]

Schmidt Sándor: Az esztergomi szénmedence bányászatának ismertetése. Salgótarjáni Kőszénbánya Rt., 1932.

Solymár Judit - Kovács Lajos [írta és szerkesztette]: DOROGI LEXIKON A-ZS. Második, javított kiadás. Szerkesztőbizottság: Brassói László, Cserődi Attiláné, dr. Csiffáry Nándor, Szegi János. Kiadó: Dorog Város Önkormányzata, Dorog Város Barátainak Egyesülete, Dorog, 2008.
https://docplayer.hu/916060-Dorogi-lexikon-a-zs-masodik-javitott-kiadas-irta-es-szerkesztette-solymar-judit-kovacs-lajos.html Utolsó letöltés: 2021. november.  22.

Összeállította: Kládek László levéltáros.