A dorogi szénmedence rövid története évszámokban
(Forrás: Tóth Tibor: Szénbányászat a dorogi medencében 1781-1981. Hely és dátum nélkül. Felelős kiadó: Kroszner László)
1781. január 27. Csolnok. Az első szénkutatási engedély kiadása (Rückschuss Antal).
1795. Annavölgy. A gr. Sándor család uradalmának területén nyit bányát
1795 — 1812. Csolnokon a Vallásalap (a Helytartótanács ) művel saját szénjogán.
1795 — 1870. Csolnok. Különböző polgárokból alakult társaságok bérlik a csolnoki szőlősgazdák területének szénjogát.
1812—1838. Csolnok. Weissenberger és Társaivá szik bérbe a Vallásalap területét.
1812—1838. A mogyorósi bányászkodás első évei, a Vallásalap területén (Weissenberger és Társai).
1812. A tokodi bányászat kezdete.
1830—1843. Tokod. A Kerékhegy oldalán Brunner Antal és Staffenberg Ignác nyit bányákat.
1835. A szarkási bányászkodás kezdete.
1838—1853. Szarkáson Weissenberger Gáspár bérli az érsekség szénjogát.
1838—1857. Mogyorós. Miesbach Alajos veszi át a Vallásalap mogyorósi bérletét.
1838—1857. Csolnok. A Vallásalap bérletét Csolnok területén is Miesbach veszi át.
1842—1858. Nyergesújfalu bányászatát Singer Péter bérelte.
1842—1851. Dorog község határában az első szénkutatást (a Kőszikla északi peremén) Waschuber Ferenc és Jülke József János végzi (a Főkáptalan területén).
1845 — 1851. Dorog. A fennmaradt első írásos bérleti szerződés (az esztergomi káptalan és Jülke József János kötötte).
1845. Tokod. Miesbach Alajos szerzi meg a papnevelde területének többségét.
1850. Dorog. Kórosi János felfedezi a dorogi széntelepet, melynek Miesbach kezdi meg a feltárását.
1851 — 1862. Dorog. A káptalan felbontja Jülkével és Waschuberrel kötött szerződést és azt Miesbach Alajos tokodi bérlővel köti meg.
1851. Pilis. Gróf Karátsony bányát nyit Pilisszentivánon.
1853 — 1868. Szarkás. Weissenberger Gáspár bérletét Brzorád Rudolf veszi át. (Érsekségi terület.)
1854. Ebszőny. Az ebszőnyi feltárás kezdete (a tényleges bányászat 1892-ben kezdődött és többszöri megszakítással 1976-ig tartott).
1855 — 1876. Nagykovácsi. Miesbach és Éder Ferenc Mátyás nyit bányát Nagykovácsiban.
1857—1868. Miesbach utóda Dräsche Henrik lett, aki átveszi annak dorogi, csolnoki, tokodi és mogyorósi érdekeltségét.
1858 — 1859. Nyergesújfalu. Luczenbacher Pál veszi át a bérletet Singertől.
1859—1873. Nyergesújfalu. Éder Mátyás bérli a szénjogot.
1861 — 1889. Dorog. Esztergomi társaság (Burány Károly, Schwartz József stb.) a Kőszikla északi oldalán bányászkodik, a községi gazdák területén.
1867. Annavölgy. Dräsche átveszi az uradalom bérletét.
1868— 1898. A Drasche-bérlet területén megalakul a Kőszénbánya és Téglagyár Társulat, amely megszerzi az annavölgyi uradalom szénjogát is.
1869— 1895. Szarkás. A Kőszénbánya és Téglagyár RT. átveszi a szarkási bányákat is.
1870— 1915. Csolnok. A szőlősgazdák területén különböző társaságok bányászkodnak.
1873—1883. Nyergesújfalu. Holitscher Fülöp és Weisz Károly bányászkodik.
1881 — 1901. Nagykovácsi. A Zwierzina társulat folytatja a bányászatot.
1882— 1889. Tokod. Éhrenwald Márk Tokod község szénjogát szerzi meg, eocén bányát nyit a Hegyeskő déli oldalán.
1883— 1893. Nyergesújfalu területén az Általános Építési és Kőszénbányászati RT. befejezi a bányászatot.
1889—1898. Dorog. A Kőszénbánya és Téglagyár Társulat átveszi a dorogi gazdák szénjogát és Ódorogon bányát nyit. (1891. Samu-akna, 1893. Tömedék-akna.)
1889 — 1896. Tokod. Éhrenwald érdekeltségét átveszi az Észak-magyar Egyesített Kőszénbánya RT. és 1890-ben a várbereki dűlőben nyit bányát. (Tokod községi terület.)
1893—1898. Tokodaltáró környéke, Ebszőnybánya, Szarkás, a Trifaili Társulat bérletébe kerül (a Papnevelde, a Főkáptalan és az Érsekség területei).
1895 — 1931. Kósd. Két aknával kezdik a bányászatot (francia tőkével). A művelés többször megszakadt, míg 1931-ben végképp befejeződik.
1898. július 2. —1925. A Kőszénbánya és Téglagyár RT. bányáit és jogait átengedi az Esztergom—Szászvári Kőszénbánya RT.-nek, amely így birtokolja Dorogon a községi gazdák, Csolnokon a vallásalapítvány, Annavölgyön az uradalmi és községi, Mogyoróson a vallásalapítvány területének
1898—1941. Pilis. Megalakul a Budapestvidéki Kőszénbánya RT.
1898—1946. A Trifaili Társulat szénjogát átveszi a Magyar Általános Kőszénbánya RT. Birtokába kerül Dorogon a Papnevelde, Tokodon a Főkáptalan, Szarkáson az Érsekség területe.
1915 — 1925. Csolnok község szénjogát megszerzi az Esztergom—Szászvári Kőszénbánya RT.
1919. április 18. A bányákat a Szocialista Termelés Népbiztosságának Bányászati Szakosztálya irányítja Peyer Károly vezetésével. Az üzemeket szocializálják.
1921 — 1924. Nagykovácsi, a gróf Tisza család érdekeltsége.
1924 — 1925. Tokod—Szarkás. Az Esztergom— Szászvári Kőszénbánya RT átveszi a Tokod községi és a szarkási szénjogot.
1925 — 1946. Az Esztergom—Szászvári Kőszénbánya RT. beleolvad a Salgótarjáni Kőszén- bánya RT.-be. Szénjoga Dorogon és Tokodon, a községi gazdák területére, Csolnokon, Sárisápon és Mogyoróson a teljes területre terjed ki.
1928—1929. Nagykovácsi. Símig Ádám veszi át a nagykovácsi bányák bérletét.
1928—1935. Pilis. Megalakul a Hungária RT. Pilisszentivánon.
1941 — 1946. Pilis. Megalakul a Pilisszentiváni Kőszénbánya RT.
1941 — 1946. Nagykovácsiban Zorg és társa bányászkodik.
1946. január 1. A szénbányákat állami kezelésbe veszik.
1946. május 25. Létrejön a Magyar Állami Szénbányák. A pilisi bányák egyesülnek, Pilisi Körzetfőnökség alakul, amely a Dorog Kerületi Igazgatósághoz tartozik.
1948. november 1. Létrejön a Dorogi Szénbányák Állami Vállalat (Pilis külön Körzetfőnökség).
1950. augusztus 1. —1954. július 1. Megalakulnak a Nemzeti Vállalatok.
1952. január 1. —1967. július 1. Létrejönnek a szén- bányászati trösztök. (A Pilisi Nemzeti Vállalat a Dorogi Szénbányászati Tröszthöz tartozik.)
1954. Mogyorós. Tanbánya létesül.
1954. július 1. Az üzemek Nemzeti Vállalat jellege megszűnik, Pilis mint bányaüzem tartozik a Dorogi Szénbányászati Tröszthöz.
1957. április 1.(—1963. július): Megalakul a Pilisi Szénbánya Vállalat és önálló lesz.
1960. április 1. IX—XII—XIV-es aknák összevonásával megalakult a Borókási bányaüzem, Tokodaltáró és XV. akna összevonásával pedig a Tokodi bányaüzem.
1963. július 1. Üzemösszevonások következtében megalakul a Csolnoki bányaüzem ( az I-es és II-es aknákból), a Dorogi bányaüzem (a VI-os és VIII-as és XXI-es aknákból), a Bányagépgyártó és Javító Üzem (a Bányagépgyár és a Tokodi Szolgáltató összevonásából), a Szolgáltató üzem (az Építészeti és a Vegyesüzem összevonásából), az Alagúti-Külszíni Szállítási és Osztályozó üzem (az Osztályozó, a Kerületihányó és Homokvasút összevonásából), az Anyagellátó üzem (a Központi Fatelep és az Anyagellátó összevonásával). A Dorogi Szénbányászati Tröszthöz csatolják Pilist (Pilisi bányaüzem elnevezéssel).
1964. július 1. A Csolnoki bányaüzemet a Borókási bányaüzemhez csatolják.
1967. július 1. A VI-os és a IX-es haránti mezőt X-es aknához, a Zsigmondi-mezőt a Dorogi bányaüzemhez csatolják.
Július 1. Létrejön az Egyesült Magyar Szénbányák szervezete, megszűnik a vállalatok tröszti jellege. Tokod. Felhagyják a tokod-altárói terület művelését.
1969. december 21. Pilis. Megszűnik a pilisi bányászat.
1971. jún. 17. Tokod. Az Erzsébet-akna elfulladásával befejeződik a tokodi bányászat (Ebszőnybánya kivételével).
1972-ben a termelés évi 1 millió tonna alá csökkent
1974. júl. 14. Csolnok. A XIII-as lejtaknai terület kimerülésével megszűnik a borókási bányászat.
1974. Létrejön a Magyar Szénbányászati Tröszt. Annavölgy. Az V-ös lejtaknai műveletek befejezésével megszűnik az annavölgyi bányászat.
1975. A Zsigmondi-mező bezárásával és II. akna oligocén pillérének lefejtésével megszűnik a csolnoki bányászat.
1976. jan. 15. Sárisáp. A XIX-es akna elfulladásával megszűnik az annavölgy—sárisápi bányászat.
1976-ban érte el a mélypontot a dorogi szénmedence termelése, valamivel több mint félmillió tonnát.
1977-től szerény növekedés következett be, amely a később megnyitott új bányának, Lencsehegynek is volt köszönhető, de még ez sem tudta sokáig életben tartani a bányászatot.
1978. júl. 1. Sárisáp. Ebszőny és a XIX-es aknák összevonásával megalakul a Sárisápi bányaüzem.
1990-es évek: Lencsehegy maradt az egyetlen üzemelő bánya, a többit bezárták és betömedékelték.
2003. október 17-e: befejeződött Lencsehegyen a termelés, ezzel 222 év után megszűnt a szénbányászat a Dorogi-medencében, amely története során 105,941 millió tonna szénnel segítette a magyar gazdaság fejlődését.
2004-ben megkezdődtek a rekultivációs munkálatok.
