Hét dokumentuma

A zajló és olykor feltorlódó jég évszázadokon át veszélyt jelentett a parti építményekre és vízi járművekre. A hajómalmokat például partra kellett húzni, a pesti hajóhidat el kellett bontani. A védekezés csak a 19. században indult meg, de eleinte csak sarkantyúk építésével, pedig Észak-Amerikában – Alaszkában és Kanadában – már 1872–1873-tól használtak tengeri és folyami jégtörőket. A 19.

Festetics Taszilóné, született Mary Hamilton (1850–1922) első házasságának megsemmisítését követően 1880-ban ment feleségül Festetics Tasziló grófhoz. Széles rokonsága révén kapcsolatban állt a korabeli Európa neves uralkodóházainak tagjaival, akik közül néhányan Keszthelyen is vendégeskedtek. Kastélyukban vendégül látták VII. Edward brit királyt ( ő előszeretettel vett részt az ottani vadászatokon is), I.

A képek túlnyomó részén portrék láthatók. Többségük a Szilassy és rokon családok tagjait ábrázolja, nagy részükön ugyanazzal a kézírással olvasható a fényképen szereplő személy neve, valamint a kép készítésének helye és ideje. A többi portré különböző közéleti szereplőkről készült. Részben ezeket is ugyanaz a kéz látta el képaláírással, mint a családi képeket, és egy részüket idősebb Szilassy Aladár (1847–1924) számára dedikálták.

Köszönjük a tavalyi évi segítségét minden támogatónknak, önkéntesünknek, kutatónknak, olvasónknak, Facebook-követőnknek, látogatónknak és érdeklődőnknek, határon innen és túl.

Negyven vaskos kötetben megmaradt naplóját fél évszázadon át, nap mint nap vezette, és ezzel a 19–20. századi társadalomtörténet egyik legbecsesebb forrását hagyta maga után (a naplókat a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár őrzi). Születésének évfordulója alkalmából a Magyar Nemzeti Levéltár őrizetében lévő MÁV-dokumentumok közül kettőt mutatunk be: az egyik magához a naplóíróhoz kötődik, a másik pedig egy távírász kollégájához.

Mária Teréziának (akinek 2017-ben ünnepeljük születése 300. évfordulóját) – már a kortársak véleménye szerint is – legkedvesebb gyermeke, Maria Christina (Johanna Josepha Antonia) volt. A 24 éves főhercegnő apja halála után, még a gyászév letelte előtt szerelmi házasságot kötött Albert Kázmér szász herceggel.

A bank alapszabályában foglaltak szerint létrehozásának célja az volt, hogy „a magyar királyság pénzügyi és gazdasági érdekeit előmozdítsa olasz tőke bevonásával és ezzel megkönnyítse és fejlessze a magyar–olasz pénzügyi és kereskedelmi kapcsolatokat.” A Bank alapjait 11 részvényes vetette meg, köztük volt a milánói Banca Commerciale Italiana, a Societa Italiana di Credito Commerciale, valamint az Allgemeine Depositenbank. Mindhárom intézményben jelentős részesedése volt Castiglioninak.