Levelek a múltból | 2022. február

2022.02.24.

 

A kalligráfia végnapjai

A digitális ügyintézés terjedése korában nosztalgiával idézhetjük fel a papírra, pergamenre nyomtatott-írt okiratok képét. Régebben legalábbis törekedtek a hivatalos okmányok készítői a tetszetős küllemre. Nem elsősorban a címeres nemeslevelekre gondolunk, amik eleve képi ábrázolások, valóságos műalkotások, hanem azokra a díszítésekre, amelyek a szöveges típusú dokumentumokban láthatók. Néhány éve az osztrák tudományos akadémia egyik projektzáró rendezvényén és annak konferenciakötetében[1] mutatták be a képekkel illusztrált okleveleket, széles látókörű, Európát átfogó kitekintéssel.

Ezek azért (ismerjük el, az anyag minden lenyűgöző gazdagsága ellenére) speciális esetek, az okiratok díszítésének legfőbb eszköze a tollrajz. Egy szál lúdtollal is csodákat lehet művelni. Kalligráfia ennek a művészetnek a neve, melynek története hazai vonatkozással is szolgál, ugyanis Bocskay György, a magyar udvari kancellária titkára, a kalligráfia történetének legnagyobb alakjai közé tartozik.[2] A munkahelyén készült, kézjegyét őrző hivatalos dokumentumokból jó néhány eljutott a Vasvári Káptalan levéltárába is.

A tollal nem csupán dolgozó, hanem el-eljátszadozó írnokok kedves üzenetei a kései utókor számára (vagyis nekünk) a tollpróbák. Ezeken is átdereng az író jelleme; az, hogy milyen érzékkel, temperamentummal – nem is írta, hanem – rajzolta az iratokat. Noha nem művészi színvonalon, de a kreatív mesterember gondosságával végzi munkáját Böythe Miklós (1580–1640),

aki 1617-ig dolgozott a káptalan jegyzőjeként.[3] Jó ízlése, technikai tudása messze kiemeli őt a kor többi írnoka közül.

Gondosan díszítette az évente újra kezdett jegyzőkönyvek címlapjait, néha önálló motívumokon mutatta be a grafikai árnyalásban szerzett jártasságát:

Nem riadt vissza a körző és a vonalzó használatától sem, mintegy kései utódaként a gótikus katedrálisok mérműveit tervező építőmestereknek:

Néhanapján fennmaradtak a „bemelegítő gyakorlatok” nyomai:

Az oda vetett összefüggéstelen mondatfoszlányok jelentése: „fegyveres kézzel, erőszakosan”, „ingyen munkával”, „Mi, a Vasvári káptalan emlékezetül adjuk...” az okiratokban gyakorta felbukkanó sztereotip fordulatok. Még a piszkozatokon is megfigyelhető a díszítő szándék:

De általában, ami a nagy gonddal végzett felkészülés

után marad a tisztázatban:

az már csak halvány visszfénye a kalligráfia fénykorának.

Csákány Mihály (1674 és 1713 között dolgozott jegyzőként) számtalan írása között ritkaságszámba megy a díszített címlap:

A modern kalligráfia és tipográfia kiemelkedő mestere, Hermann Zapf kis füzetkéjében

lazító gyakorlatokat ajánl a kezdő kalligráfusoknak:

Mintha csak ezeket a gyakorlatokat végezték volna a 17. és 18. század irodistái, amikor díszíteni akarták a kiadmányt.

A szombathelyi városi önkormányzat által kibocsátott Polgár-levelek nyomtatott girlandjai az effajta díszítő kedv kései példái.

Napjainkra nem maradt más, mint az arculattervezők által kimódolt, összehangolt tipográfiai elemek szabályszerű alkalmazása. De mivel az elektronikus ügyirat csak addig hiteles, amíg az elektronikus rendszeren belül marad, nem is ajánlatos kinyomtatni.


[1]              Illuminierte Urkunden. Beiträge aus Diplomatik, Kunstgeschichte und Digital Humanities/Illuminated Charters. Essays from Diplomatic, Art History and Digital Humanities, hg. v. Gabriele Bartz und Markus Gneiß (Wien, Köln 2018, AfD-Beiheift 16). https://www.vandenhoeck-ruprecht-verlage.com/themen-entdecken/geschichte/geschichte-der-fruehen-neuzeit/41516/illuminierte-urkunden-beitraege-aus-diplomatik-kunstgeschichte-und-digital-humanities/illuminated-charters-essays-from-diplomatic-art-history-and-digital-humanities#

[2]              Életéről, alkotásairól lásd PekZo kiváló blogbejegyzését: Az illumináált kalligráfus. 2020-ban jelent meg Gulyás Borbála: Bocskay György kalligráfus művészete c. könyve az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont kiadásában..

[3]              Figyeljük meg, hogy a szignót díszítő indamotívum írnokra jellemző, egyedi és állandó! A középkori közjegyzők hitelesítették hasonló egyedi rajzzal irományaikat.

 

Az illusztrációk a Vasvár-Szombathelyi Káptalan Hiteleshelyi Levéltárából származnak.

Kóta Péter

 

 

Utolsó frissítés:

2022.03.03.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges