Levelek a múltból (2019. június)

2019.06.13.

 

„Titeket ölelvén maradok háládatos fiad” – Országgyűlési beszámoló 1844-ből

Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltárának családi fondjai között találhatjuk a magyarcsesztvei Miske család levéltárát. A család Erdélyből származik, nemességüket Alsófehér vármegyében hirdették ki. A bárói rangot Mária Teréziától nyerték 1767. december 16-án, amelyet később, 1843. szeptember 28-án megerősítettek.[1] Az intézményünkben őrzött iratok a família Alsófehér és Küküllő vármegyére vonatkozó leveleit, szerződéseit, birtokjogi anyagait tartalmazza. Az egyik levelet Miske Imre írta atyjának, Miske Józsefnek 1844. június 23-án Pozsonyban, s az éppen folyó országgyűlés eseményeiről ad leírást.

A reformkori országgyűlések közül az egyik utolsó az 1843. május 14-ére összehívott. A diétán talán a legtöbb fontos reformkérdés tárgyalására sor került – mint pl. a nemesi adófizetés, a vámrendszer átalakítása, új büntetőtörvénykönyv megalkotása –, azonban ezekből csak nagyon kevésből alkottak jogszabályt.
   A legszélesebb körben vitát kiváltó tárgy a magyar nyelv hivatalossá tétele, amelyet végül az 1844. évi II. törvénycikkben az uralkodó, V. Ferdinánd (1835–1848) szentesített.
   A másik nagy horderejű téma a szabad királyi városok rendezése. A 47 szabad királyi város, amelynek képviselői részt vehettek az országgyűlésen, mindössze egy szavazati joggal bírt, viszont az egyenkénti szavazás megadásával a vármegyék fölé kerekedtek volna. Végül a városok 16 szavazatot kaptak.
   A harmadik jelentős tényezőnek, a már korábbi országgyűléseken felmerült, vegyes házasságok kérdésének megoldása bizonyult. Az 1844. évi III. törvénycikk kimondta, hogy nemcsak a katolikus papok, hanem a protestáns lelkészek előtt is lehet vegyes házasságot kötni.
A levél írója, Miske Imre 1820. május 18-án született. Apja Miske József erdélyi kancellár, államtanácsos, birodalmi miniszter,[2] anyja Bethlen Jozefa.[3] A fiatalember fényes pályát futott be. Előbb a bodajki uradalom birtokosaként Fejér vármegye tiszteletbeli főjegyzője, majd 1871 őszétől első alispánja,[4] 1875–1879-ig országgyűlési képviselő, 1879–1884 között Moson vármegye főispánja.[5]
   Az éppen nagykorúvá lett ifjú báró megfontoltan vetette bele magát a diéta működésébe. Híven beszámolt édesapjának a június végén, a felsőtáblán tárgyalt pontokról és eredményekről. 1844. június 20-i, csütörtöki nappal indította a leírás, amikor a királyi városok elrendezése tárgyában folyt a tanácskozást. A pénteki pontokat részletesen felemlítette: a vegyes házasságokról és a válásról folyt a disputa.
   A levélből felrajzolódnak a politikai és a magánjellegű, baráti kötődések is. A bárót közeli viszony fűzte Szécsen Antal grófhoz, akivel állítása szerint mindig azonos politikai véleményen van, illetve Cziráky János grófhoz. Mindhárman az aulikus, konzervatív politikai vonalat képviselték a főrendi táblán. Magánéletében is, például a felemlített szombati vizitációinál, olyanokkal épített kapcsolatot, akik ezt a nézetet képviselték: Nádasdy Ferenc váci püspök, illetve az erdélyi gubernátor, Teleki József.
   Miske Imre első szárnypróbálgatásai között lehetett az országgyűlésen való részvétel, amellyel megalapozta a későbbi vármegyei működésében is a centralista elképzelésekhez hű irányvonalat.[6]

 Jegyzetek

[1] Kempelen Béla: Magyar nemes családok 11. köt. Bp., 1932. 470. p.

[2] Magyar nemzetségi zsebkönyv. 1. rész. Főrangú családok. 1. köt. Bp., 1888. (továbbiakban: MNZS, 1888.) 378. p.

[3] Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 9. köt. Bp., 1903. 8. hasáb.

[4] Fejér vármegye alispánjainak éves jelentései, 1872–1890. Szerk., jegyz. ell. Erdős Ferenc. Székesfehérvár, 1998. (továbbiakban: Erdős, 1998.) 6. p. (Fejér megyei történeti évkönyv; 24.)

[5] MNZS, 1888. 378. p.

[6] Erdős , 1998. 6. p.

Kovács Eszter Katalin





MNL VaML Miske család levéltára. Miske család tagjaihoz írt missilisek.
Miske Imre levele atyjához, 1844. június 23.

Utolsó frissítés:

2021.08.17.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges