Napjainkban vezető hírek szólnak a nyugat-afrikai Ebola-járványról. Nem volt ez másként 1831-ben sem, amikor Magyarországon kolerajárvány pusztított, és amelyben augusztus 22-én maga Kazinczy Ferenc is elhunyt.
... Intézete (ELKH), Debreceni Egyetem „Magyarország a középkori Európában” Kutatócsoport, ELTE ... (ELKH), PPKE BTK Vestigia Kutatócsoport, PTE BTK TTI Középkori- es Koraújkori Történeti Tanszék ...
Különleges gasztro-kulturális eseménynek adott otthont március 3-án a Levéltár Bécsi kapu téri épülete. A dán gasztronómiai különlegességek mellett a hazánkban talán kevésbé ismert dán történelem egy-egy szeletével is megismerkedhettek a vendégek.
Sipos Antalné főosztályvezető, főlevéltáros több évtizedes, a gazdasági szervek iratanyaga mellett végzett kiemelkedő színvonalú munkássága elismeréseként 2010-ben kapta meg a Magyar Országos Levéltár Pro Archivo Regni díját.
2019. július 12-én az EMMI kulturális államtitkára jóváhagyta dr. Germuska Pál kinevezését, aki július 15-től az MNL új országos levéltári főigazgató-helyettese.
Sokak által ismert Klebelsberg Kuno kultuszminiszteri tevékenysége, és ez köszönhető annak is, hogy ez az időszaka viszonylag jól dokumentált. Kevesebb szó esik azonban gazdag pályájának kezdetéről. Születésnapja alkalmából íródott cikkünk hivatali tevékenysége első tizenkét évéből villant fel epizódokat.
Bár közismert volt, hogy a levéltárak fokozottan tűzveszélyes helyek, a megelőzés és a védekezés csak néhány intézkedésben öltött testet. A kortársak úgy vélték, hogy a legnagyobb biztonságot egy modern levéltárépület jelentheti, amelyet a nagy háború előestéjén el is kezdtek építeni. A levéltár palotája önmagában valóban alkalmas volt az iratok védelmére, de a háborús körülmények az épületben és az őrzött anyagban is felbecsülhetetlen károkat okoztak. Az új épület tűzesetei ráirányítják a figyelmet a levéltárvédelem tágabb összefüggéseire is.
„Doberdó!... Fogalommá vált név s mégis azt hiszem, legtöbben távolról sem sejtik, miért és milyen körülmények között vált azzá” – írta József főherceg, hadtestparancsnok visszaemlékezései előszavában. Doberdó, akárcsak Isonzó, a magyarság számára különös jelentéssel bír: a száz éve zajlott véres csaták emlékét idézi, s egyben a magyar katonák hősies helytállását.
A 24. Szabolcs-szatmár-beregi Nemzetközi Levéltári Napok nyitó rendezvénye 2017. szeptember 28-án 13 órakor a Megyeháza Bessenyei Nagytermében kezdődik, majd másnap Szlovákiában folytatódik.
A Magyar Nemzeti Levéltár és az Orosz Állami Hadilevéltár (RGVA) 2019. április 8-án a Magyar–Orosz Kormányközi Levéltári Együttműködési Bizottság 2019. évi munkatervének megfelelően egyezményt kötött az Orosz Állami Hadilevéltárban őrzött, a második világháború idején a Vörös Hadsereg által foglyul ejtett és ezt követően a Szovjetunióban hadifogolyként nyilvántartott magyar nemzetiségű személyek úgynevezett nyilvántartó kartonjainak vagy törzslapjainak (oroszul: учётная карточка) digitalizálásáról és a digitális másolatok átadásáról a Magyar Nemzeti Levéltár őrizetébe.
Az elmúlt évtized egyik legnagyobb szabású kiállításmegnyitójának adott otthont a Magyar Nemzeti Levéltár. A Kik vagyunk? című tárlat megnyitóján számos nemzetiségi szószóló, különböző nemzetiségi önkormányzatok és nagykövetségek munkatársai, valamint a sajtó is szép számban megjelent. A kiállítást Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ajánlotta a kultúra és a nemzeti múlt iránt érdeklődő nagyközönség figyelmébe. Az eseményt a Mátyás-templomban a Szentegyházi Gyermekfilharmónia gálakoncertje zárta.