Szorosabbra fűzte kapcsolatát a Levéltár és a Batthyány család
Együttműködési megállapodást írt alá pénteken délelőtt a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) és a Magyar Batthyány Alapítvány, a dokumentumot Szabó Csaba, az intézmény főigazgatója és Batthyány-Schmidt Margit, a szervezet vezetője látta el kézjegyével. Ennek értelmében a felek megállapodtak abban, hogy egymást kölcsönösen támogatva széleskörűen mutatják be a hazai történettudományt, valamint a történeti forrásokat.
Az eseményen köszöntőt mondott Szabó Csaba, aki kiemelte, hogy egy külön ünnepre gyűlhettek össze az intézmény munkatársai. Hozzájuk szólva elmondta, hogy „valamennyien tesszük össze azokat a kis pici fogaskereket, hogy a szerkezet összeálljon, és a levéltár be tudja tölteni a méltó küldetést itthon, Európában és az egész világon. – A hírt és rangot elértük, ebben az évben számos elismerés ért bennünket. Arra gondoltam, hogy a ti munkátokat még jobban elismerve, csatlakozva főigazgató elődeimhez, alapítok egy díjat – fogalmazott Szabó Csaba. Hozzátette: a díj Batthyány Lajos nádor nevét viseli, mert az ő neve, tevékenysége nagyon méltó az elismeréshez. Szavai szerint ezzel a díjjal egy külső szakmai partner mellett azok munkáját szeretnék elismerni, akik innovációjukkal, tevékenységükkel hozzájárulnak ahhoz, hogy az intézmény jól működjön.
Valódi kincsesbánya
A sajtónyilvános rendezvényen Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár arról beszélt, hogy a mondás szerint a politikus is ember. Vagyis volt rendes foglalkozása, vagy szeretett volna valamivel foglalkozni, mielőtt beszippantotta a közélet, és ez vele sincs másképp. – Mielőtt a miniszterelnök úr szolgálatába léptem több mint 19 éve, történésznek készültem, és a levéltárakkal kapcsolatban rendkívül elfoglalt vagyok. A levéltár ugyanis egy történész számára nem csupán egy patinás intézmény, hanem valódi kincsesbánya, ahol a történelem tapinthatóvá válik, de legalábbis kutathatóvá – fejtette ki Nagy János. Hozzáfűzte, a tudományos munka természetesen akkor ér valamit, ha az ember olyan forrásokat is elő tud bányászni, amelyeket korábban még soha senki nem publikált. Szavai szerint erre jobb helyet nem is találhatnánk a Magyar Nemzeti Levéltárnál. Úgy véli, elismerés jár magának a levéltárnak és az intézményben dolgozóknak az elvégzett munkáért, a digitalizációért. Rámutatott: a levéltár kiváló hely arra, hogy a következő nemzedékben is sikerüljön elültetnünk az írott kultúra szeretetét. – S a legnagyobb lehetőség arra, hogy megtanítsuk nekik: ne a források értelmezéseinek értelmezéseit olvassák, hanem magukat a forrásokat – tette hozzá.
Múlhatatlan érdemek
Batthyány-Schmidt Margit köszöntőjében azt emelte ki, hogy a mostani esemény újabb tisztelgés a Batthyányak múltbeli tettei előtt, egyúttal egy új időszak kezdete is. – A Batthyány család története évszázadokon át összefonódott nemzetünk történelmével. Számos olyan meghatározó mozzanat volt, amikor a család tagjai sorsdöntő szerepet vállaltak, akár életük árán is. Nincs még egy olyan történelmi család, amelyik miniszterelnököt, bíborost, hercegprímást, nádort és boldogat is adott szeretett hazánknak, Magyarországnak. Épp ezért a Magyar Batthyány Alapítvány elnökeként azt tartom legfőbb kötelességemnek, hogy ápoljam, gondozzam e család múlhatatlan érdemeit, szellemi örökségét. S társadalmi innovációk révén olyan új értékeket hozzak létre, amelyek tovább örökíthetik mindezeket a felnövekvő generációk számára – hangsúlyozta Batthyány-Schmidt Margit.
Közösek a célok
A Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány együttműködésének hátteréről tudni érdemes, hogy az MNL őrizetében van a Batthyány család levéltára, amely nemcsak a család, hanem az egész magyar történelem kiemelkedő forrásértékkel rendelkező iratanyaga. A levéltár célja az iratok széles körű terjesztése, tudományos és ismeretterjesztő publikálása. Az alapítvány pedig arra törekszik, hogy a tudományos ismeretterjesztés eszközével a Batthyány család gazdag történelmi múltját, felbecsülhetetlen kulturális értékeit, valamint a családra vonatkozó történettudományi ismereteket részletesen bemutassa a nagyközönségnek, különös tekintettel a 2021-ben állami tulajdonba került 520 darab Batthyány iratra. E tekintetben a szervezet kifejezetten támaszkodik az MNL tudományos eredményeire, értékeire és szakértelmére.
Az ősi, nemesi család jelmondatának („Fidelitate et Fortitudine – Hűséggel és Bátorsággal”) gondolatiságát megőrző Magyar Batthyány Alapítványt Batthyány Ádám hozta létre 2015-ben. A szervezet célkitűzése a történeti család több százéves értékei mentén létrejött kulturális örökségek ápolása és tovább örökítése, emellett új ismeretek létrehozása és tudásmegosztása, valamint a generációk közötti párbeszédek tudatos generálása és moderálása. Az alapítvány elnöke Batthyány-Schmidt Margit, akinek legfőbb sarokkövei mind a mai napig a hit, a család, a nemzet, az anyaföld és a közösség. Ezen alapelvek köré szervezi mindennapjait, és küldetésének tekinti a hagyomány és a megújulás, vagyis a tradinnováció hirdetését.
Átadták az elismeréseket
Az eseményen átadták a Batthyány Lajos Nádor díjat három kategóriában. Az elismerést Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója alapította 2024-ben, a díjjal azokat tüntetik ki, akik az előző évben kimagasló szakmai, üzemeltetési és külső partneri tevékenységet végeztek. A díjat három kategóriában egy-egy természetes személynek osztják ki: I. kategória: „Az év szakmai (innovációs) teljesítménye”, II. kategória: „Az év munkatársa” és III. kategória: „Az év kiemelkedő partnere”. Ebben az évben az I. kategóriában Záros Zsolt Béla főtanácsos, levéltári informatikus, a II. kategóriában Béndek Eszter gazdasági ügyintéző, míg a III. kategóriában Dr. Hegyi Klára professor emeritus, az MTA Történettudományi Intézetének (ma HUN-REN BTK TTI) kutatója nyerte el a díjat.
Kincset érő Batthyány missilisek
A sajtónyilvános rendezvényen Künstlerné Virág Éva, az MNL Országos Levéltára Magánlevéltárak és Gyűjtemények Osztályának főlevéltárosa bemutatta a Batthyány missilis adatbázist. Elhangzott, hogy a Batthyány család levéltárának mind mennyiségét (370 raktári egység, körülbelül 47 iratfolyóméter), mind forrásértékét illetően egyik legtekintélyesebb részét a P 1314 törzsszám alatt lévő 1526-1944 évkörű missilis gyűjtemény képezi. A család körmendi kastélyában őrzött levélgyűjteményhez Iványi Béla országos levéltárnok, a Batthyány család utolsó körmendi levéltárosa készített levélírói jegyzéket. Ezt alapul véve az iratanyag 1953-as Országos Levéltárba kerülése után újabb, ugyancsak papíralapú segédlet készült. A hat kötetet kitevő mutató tartalmazza a levélíró nevét betűrendben, továbbá a címzett nevét, a levél keltét, terjedelmét és nyelvét. Használhatóságát korlátozta, hogy az egy személy által írt több levélnél csak az első és az utolsó levél címzettjét, dátumát és keltezési helyét tüntették fel. Ezért vált szükségessé egy korszerű, a jelenlegi történeti kutatás igényeit lehetőség szerint kielégítő adatbázis elkészítése, ebben egy kifinomult keresés funkció segíti a szükséges dokumentum felkutatását.
Elérhetősége: https://adatbazisokonline.mnl.gov.hu/adatbazis/batthyany-missilisek-p-1314
Új adatbázis készült
Ezután Rácz György, az MNL Tudományos Igazgatóságának helyettes vezetője bemutatta a középkori gyűjtemény legújabb adatbázisát. Az elmúlt években megkezdődött és folyamatosan zajlik a Diplomatikai Levéltár adatainak betöltése a levéltár elektronikus nyilvántartó rendszerébe (Elektronikus Levéltári Portál), és ezzel igazodnak a nemzetközi leírási szabványokhoz is. A munka során kijavítják a gyűjtemény közel 150 éves történetében elkövetett következetlenségeket és hibákat, és rögzítik a 2010 utáni gyarapodásokat. Az Elektronikus Levéltári Portálon már elérhetőek az 1-25000 közötti jelzetek pontosított adatai, továbbá a 2021-ben a Batthyány-családtól vásárolt félezer oklevél adatai. Ezzel párhuzamosan az Adatbázisok Online felülete is megújult, és a frissített adatok és képek ebben az adatbázisban naprakészen elérhetők lesznek. Első lépésben a 2021-ben gyarapított Batthyány-oklevelek középkori részét (461 rekord) töltötték be, hogy a kutatók mielőbb hozzájuthassanak a friss gyűjteményhez. A magyar állam ugyanis 2021-ben megvásárolt 520 olyan iratot a Batthyány-családtól, amelyeket még 1945-ben vittek Bécsbe. A gyűjtemény legkorábbi darabja Nagy Lajos király 1352. évi oklevele, a Fejér megyei besenyők megnemesítéséről. (Az adatbázis elérhetősége: https://adatbazisokonline.mnl.gov.hu/adatbazis/collectio-diplomatica-hungarica-batthyany)
Páratlan értékű iratok
Leginkább érdeklődésre tartó darabjairól külön virtuális kiállítás készült, amit ezt követően Schmidt Anikó, az MNL Országos Levéltára Magánlevéltárak és Gyűjtemények Osztályának vezetője mutatott be. A kiállítás jórészt a frissen megvásárolt iratokból nyújt ízelítőt, de bemutat néhány, már korábban is az Országos Levéltárban lévő Batthyány-iratot is. A virtuális kiállításban olyan páratlan értékű iratok tekinthetők meg, mint például a II. Ulászló által a Batthyány családnak 1500. december 12-én adományozott címereslevele, ahol a címerfestményt komoly művészi igényességgel készítették. Ugyancsak a kiállítás részét képezi egy rendkívül szépen kivitelezett családfa, amelyet Rajcsányi Ádám 1743-ban készített, és sajnos töredékes állapotban maradt fenn. Emellett a kiállítás része a Batthyányakat legrégebben említett, 1256-os oklevél, illetve több, I. Károly, I. Lajos és Luxemburgi Zsigmond által kiállított oklevél is. Külön kiemelendők a mohácsi csata közelgő 500. évfordulójához kapcsolódó uralkodói mozgósítási parancsok. A kiállításon közzétett iratok fotói tetszés szerint nagyíthatók, a hozzá szakmai alapossággal, ám befogadható terjedelemben készült szövegek kétnyelvűek.
Végül az MNL főigazgatója átadta egy Batthyány címereslevél másolatát Batthyány-Schmidt Margitnak.
Új hozzászólás