A Duce első magyarországi mellszobra

2016.12.12.
A két világháború közötti időszakban a magyar–olasz gazdasági és kulturális kapcsolatok elmélyüléséhez hozzájárult a Magyar–Olasz Bank 1920-ban történt megalapítása is. A pénzintézetet egy szindikátus hozta létre, amelyet Camillio Castiglioni (Trieszt, 1879. október 22. – Róma, 1957. december 18.) trieszti bankár vezetett, aki egyúttal a bank első elnöke is lett.

A bank alapszabályában foglaltak szerint létrehozásának célja az volt, hogy „a magyar királyság pénzügyi és gazdasági érdekeit előmozdítsa olasz tőke bevonásával és ezzel megkönnyítse és fejlessze a magyar–olasz pénzügyi és kereskedelmi kapcsolatokat.” A Bank alapjait 11 részvényes vetette meg, köztük volt a milánói Banca Commerciale Italiana, a Societa Italiana di Credito Commerciale, valamint az Allgemeine Depositenbank. Mindhárom intézményben jelentős részesedése volt Castiglioninak.

Szindikátus

A szindikátus egyfajta monopólium, több iparvállalat ideiglenes szövetsége a piac kézben tartására. A részt vevő vállalatok a termelésben megtartják önállóságukat, de a kereskedelemben már korlátozva vannak, ugyanis közös irodán keresztül történik a beszerzés és az értékesítés, csökkentve ezzel a konkurencia lehetőségét.

 

A Népszava kritikus hangú cikke (és a német nyelvű fordítás részlete) az olasz gazdaságról és a Duce szobrának felavatásáról, 1929. november 28.

Jelzet: MNL OL, Gazdasági Levéltár, Magyar–Olasz Bank Rt. és intézményei, Magyar–Olasz Bank Rt, Titkárság (Z 77), E. 58. tétel – 14.

 

A második világháború után a bank működése elé számos akadályt gördítettek. Az olasz származású tisztviselők elmenekültek az országból. Az igazgatóság létszáma, amely az alapszabályban foglaltak szerint 10–30 főből állt és a határozatképességhez legalább öt főnek jelen kellett lennie, 1945-re három főre csökkent. Az alkalmazottait fizetni már nem tudó bank jelentős köztartozásokat is felhalmozott, ezért az ideiglenes igazgatóság kérésére, 1948 januárjában a Pénzügyminisztérium elrendelte felszámolását. A bank felszámolási „utóélete” ennek ellenére továbbnyúlt az 1960-as évekbe is. Azt nem lehet tudni, mi történt a Duce mellszobrával – valószínű, hogy a világháború után megsemmisült vagy beolvasztották.

 

Digitális felvételek: Czikkelyné Nagy Erika
 

Felhasznált irodalom:

Jenei Károly: Kisebb takarékpénztári és bankfondok. Repertórium. Levéltári leltárak 56. (1972) Budapest

Utolsó frissítés:

2016.12.22.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges