A A A
Betűméret
Ω

Bécsi Magyar Levéltári Kirendeltség
Ungarische Archivdelegation beim Haus-, Hof- und Staatsarchiv

Levéltári delegátus: Oross András

Postacím: A-1010 Wien Minoritenplatz 1.
Telefon: 0043-1-795-400/804
Fax: 00-43-1-531-15-2501

Elektronikus levél:
ung.archdel@gmail.com

A Bécsi Magyar Levéltári Kirendeltség

Feladata
Története
Szakirodalom

Levéltári kutatások Bécsben

Österreichisches Staatsarchiv

Haus-, Hof- und Staatsarchiv
     Geheime Staatsregistratur (Repertorium N)
     Staatenabteilungen
     Kabinettsarchiv
     Ungarische Akten
     Nachlässe, Herrschafts- und Familienarchive und Sonderbestände
Finanz- und Hofkammerarchiv
     Hoffinanz Ungarn
     Gedenkbücher, Österreichische Reihe
     Ungarisches Münz- und Bergwesen
Kriegsarchiv
Allgemeines Verwaltungsarchiv
Archiv der Republik

Segédletek


Fazekas István

A Bécsi Magyar Levéltári Kirendeltség

Feladata

Az Osztrák Állami Levéltár (Österreichisches Staatsarchiv, Wien) részeként működő Haus-, Hof- und Staatsarchiv, továbbá az egykori Finanz- und Hofkammerarchiv (ma Allgemeines Verwaltungsarchiv része) anyagában őrzött, az egykori közös kormányzati szervek működése során 1526 és 1918. október 31. között keletkezett irategyüttesek felett az 1926-ban kötött badeni levéltári egyezmény értelmében fennálló magyar jogok gyakorlása, ezen irategyütesek feltárása, másoltatása, segédletekkel történő ellátása, továbbá az Osztrák Állami Levéltárban kutatásokat végző magyar, illetve magyarországi kutatóútra készülő külföldi kutatók tájékoztatása és segítése. A badeni szerződés értelmében a magyar levéltári érdekek általános védelme szintén a polgári levéltári delegátus feladata. A Kirendeltség működését az 1926-ban kötött badeni levéltári szerződés, illetve a nemzeti kulturális örökség miniszterének 1/1999 (KK. 7.) NKÖM utasítása szabályozza.

Története

Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlását követően az utódállamok a közös vagyon sorsáról hosszú tárgyalásokat folytattak. A tárgyalások során terítékre került a kulturális örökség, köztük a bécsi központi gyűjtemények sorsa is. Az osztrák és a magyar fél az egykori közös minisztériumok által felügyelt levéltárak (Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Finanz- und Hofkammerarchiv, Kriegsarchiv) anyagáról nyolc évi tárgyalás után Badenben 1926. május 28-án kötött megállapodást (ez az ún. badeni szerződés). A szerződés értelmében a levéltári anyag nagyobb része Bécsben maradt, azonban kimondták, hogy a proveniencia alapon Magyarországot is érintő állagok közös szellemi tulajdont képeznek. A szerződés letrejöttében nagy szerepet játszott a Haus-, Hof- und Staatsarchiv egykori igazgatója, Károlyi Árpád (1853–1940), akit két egykori közös levéltáros, Eckhart Ferenc és Szekfű Gyula segített munkájában. A magyar jogok gyakorlására 1927. január 1-i hatállyal két levéltári delegáció (akkori nevükön nevezve szerint bécsi levéltárakhoz kiküldött m. kir. kormánymegbízottak) jött létre, amelyek közül az egyik Kriegsarchivban működött (ennek utóda ma a Hadtörténeti Intézet alárendeltségében működő Bécsi Magyar Hadikirendeltség), a másik a Haus-, Hof- und Staatsarchivért és Finanz- und Hofkammerarchivért felelt (ennek utóta a Bécsi Magyar Levéltári Kirendeltség). A két első delegátus Eckhart Ferenc és Miskolczi Gyula volt. A levéltári felszámoló bizottság, illetve a levéltári delegátusok tevékeny szerepet játszottak a Bécsi Magyar Történeti Intézet létrejöttében (1921) és működtetésében (1921–1948), részt vettek annak szakmai munkájában, többen az intézet igazgatói voltak, mások igazgatóhelyettesként tevékenykedtek. 1948-ban, más külszolgálatosokhoz hasonlóan, a delegátusokat is hazahívták, ezt követően egész 1959-ig a katonai delegátus Moravek Endre, illetve utóda, Borus József (1957–1959) látta el a magar érdekek képviseletét. 1959-ben Kállay István személyében újra küldtek „polgári” delegátust Bécsbe, aki átvette a Haus-, Hof- und Staatsarchivhoz és a Finanz- und Hofkammerarchivhoz kapcsolódó magyar ügyek intézését. A Kirendeltség 1959 óta folyamatosan működik, pénzügyi megfontolásoktól vezetve egy főnyi személyzettel. A badeni szerződés rendelkezései értelmében a delegátusi feladatkört a Magyar Országos Levéltár egyik levéltárosa látja el. A szakmai munka irányítását jelenleg az OKM Közgyűjteményi Főosztálya, míg az anyagi ügyek felügyeletét a Balassi Bálint Intézet végzi.

Szakirodalom

Das Institutionserbe der Monarchie. Das Fortleben der gemeinsamen Vergangenheit in den Archiven. Herausgegeben von der Generaldirektion. Wien 1998 (Mitteilungen des Österreichischen Staatsrahivs Sonderband 4)

Fazekas István: Magyar levéltárosok Bécsben, 1841–1918. In: Magyar levéltáros életpályák a XIX-XX.században. Szerk. Sipos András.  Bp. 2004. 59–85.

A Monarchia levéltári öröksége. A badeni egyezmény létrejötte (1918–1926). Szerk. Ress Imre. Bp., 2008.

Ress Imre: Nemzeti levéltári vagyon – Közös szellemi tulajdon. A bécsi magyar levéltári delegáció szerepe a határokon átnyúló levéltári problémák megoldásában. Levéltári Szemle, 38. (1988) 3–10.

Ress Imre: A bécsi közös levéltárak szétválasztásának kérdése 1918–1919-ben. Levéltári Közlemények, 48. (1987) 175–193.

Silagi, Michael: Die internationalen Regelungen zum Archivgut der Habsburgermonarchie nach 1918: Zum Schicksal von Archiven beim Staatszerfall. In: Südost-Forschungen, 55. (1996)  324–332.

Szávai Ferenc: Az Osztrák-Magyar Monarchia közös vagyona. Pécs, 1999.

Levéltári kutatások Bécsben

A magyar történelem forrásanyagainak jelentős része a bécsi központi levéltárakban található. Ha valaki politikatörténet, diplomáciatörténet, hadtörténet, illetve a gazdaságtörténet bizonyos aspektusai iránt érdeklődik, különösen nem tudja megkerülni a bécsi levéltári kutatásokat. Sokat könnyít a helyzeten, hogy a Magyar Országos Levéltár az elmúlt félévszázadban számos fontos anyagról készíttettett mikrofilmet, a módszeres filmezésnek köszönhetően a MOL mikrofilmtárában közel három és fél millió, bécsi anyagról készített mikrofilmfelvétel található. Bécsi kutatóút megtervezése előtt tehát érdemes előbb ellenőrizni, hogy mi az, ami már az óbudai kutatóteremben elérhető. Mivel a Habsburg-birodalom rendkívül összetett képződmény volt, amelynek mind országállománya, mind központi kormányszervei számos reformon mentek át, tanácsos a birodalom kormányzattörténetében is tájékozódni. A következőkben csupán a legfontosabb munkákat jelöljük meg, amelyek a kutatás megkezdésében segítenek, majd azok a speciálisan magyar segédletek következnek, amelyeket a levéltári delegátusok és más, Bécsben dolgozó magyar kutatók, levéltárosok készítettek az elmúlt évtizedekben, és amelyek már  elektronikus formában elérhetőek. A segédletek egységesítése terén nyújtott önzetlen segítségéért köszönettel tartozom Kenyeres Istvánnak (Budapesti Főváros Levéltára) és Sarusi Kis Bélának (Budapest Főváros Levéltára). A segédletek használatához néhány megjegyzést szeretnék előrebocsátani:

1.) A jegyzékek táblazatos formában találhatók, elsősorban azért, mert  ez a formátum viszonylag kis ráfordítással adatbázissá alakítható, amint az itt látható segédletek egyvrészével meg is történt, illetve a közeljövőben fog megtörténni. Egy-egy kivonat a levéltári jelzeten túl tartalmazza az irat keltét, illetve annak kibocsátóját, címzettjét, nyelvét, esetenként egy rövid tartalmi kivonatot, és ha volt rá lehetőség, feltüntettük  azt is, hogy publikálták-e már.

2.) A segédletek készítőjük legjobb szándéka ellenére is számos pontatlanságot, tévedést tartalmazhatnak, amely részben abból fakad, hogy a nagymennyiségű forrásanyag feldolgozására csupán egyetlen ember áll rendelkezésre, akinek ismeretnyaga nem elég sokrétű az iratanyag feldolgozására. Így menthetetlenül számos hiba és következetlenség, gépelési hiba (sit venia!) maradt az elkészített lajstromokban. Kérjük ezért, hogy a legrészletesebb kivonat ellenére is a jegyzékeket csupán mint segédeszközt használják, amely tájékoztat az irat tartalmáról. A hibák kiküszöbülését folyamatosan végzi a delegátus.

3.) Fontos tudnivaló! Ha valaki másolathoz szeretne jutni, forduljon közvetlenül vagy anyagot őrző levéltárhoz (Haus-, Hof- und Staatsarchiv esetében: hhstapost@oesta.gv.at, Finanz- und Hofkammer esetében:  fhkapost@oest.gv.at),  vagy ha már mikrofilmre vett anyagról van szó, a Magyar Országos Levéltár Mikrofilmtárához. Sajnos a Levéltári Kirendeltség technikai és személyi lehetőségei nem teszik lehetővé a másolatkészítésben való közreműködést.

Österreichisches Staatsarchiv

Az Osztrák Állami Levéltár honlapját folyamatosan töltik fel, tanácsos időnként ellenőrizni, hátha bennünket is érdeklő újdonság került fel rá: http://www.oesta.gv.at/

Auer, Leopod: Inventare und Inventarisierung österreichischer Archive. In: ABB, 47. (1976) 159–177.

Benard, Anne-Gaelle: Guide des Archives Nationales autrichinnes a l'usage du lecteur francophone. (Mitteilungen des Österreichischen Staatsrahivs Inventare 1) Wien, 1995.

Das Österreichische Staatsarchiv. Geschichte-Leistung- Aufgabe. Wien, 1988.

„Schatzhäuser Österreichs”. Das Österreichische Staatsarchiv. Wien, 1996.

Fazekas István. Az Osztrák Állami Levéltár nyomtatásban megjelent segédletei. In: Levéltári Közlemények, 69. (1998) 195–219.

Goldinger, Walter: Az osztrák levéltárak 1918-1945 között. In: Levéltári Közlemények, 27. (1956) 152–162.

Quellen zur Geschichte Afrikas, Asiens und Ozeanies im Österreichischen Staatsarchiv bis 1918. Hrsg. von der Generaldirektion des ÖStA. München-London-New York.Paris, 1986.

Haus-, Hof- und Staatsarchiv

Auer, Leopold -Wehdorn, Manfred (Hrsg): Das Haus-, Hof- und Staatsarchiv. Geschichte – Gebäude – Bestände. Wien, 2003.

Gesamtinventar des Wiener Haus-, Hof und Saatsarchivs. Aufgebaut auf der Geschichte des Archivs und seiner Bestände. Hrsg. von L. Bittner. Bd.1–5. Wien, 1936–1940.  (Inventare österreichischer staatlicher Archive V. Inventare des Wiener Haus- Hof und Staatsarchivs, 4–8.)

Gross Lothár: A Házi-, Udvari és Állami Levéltár Bécsben. In: Levéltári Közlemények, 1 (1923–24) 278–286.

Stropp, Robert: Neuordnung und Neuaufstellung der Archivbehelfs des Haus-, Hof- und Staatsarchivs. In: MÖSTA 17/18 (1964/65)  611–639.

Szekfű  Gyula–Miskolczy Gyula : A Házi-, Udvari és Állami Levéltár Bécsben. 1–3. közlemény. In: Levéltári Közlemények, 2. (1924) 18–54., 4. (1926) 44–79., 5. (1927) 104–128.

Geheime Staatsregistratur (Repertorium N)

Buzási János : Az Österreichische Geiheime Saatsregistratur magyar vonatkozású iratai. In:  Levéltári Közlemények,  44/45.  (1974)  123–142.

Staatenabteilungen

A Habsburg-birodalom 1848 előtt képződött külpolitikai iratainak gyűjteménye, amely a Reichshofkanzlei, Österreichische Hofkanzlei, Staatskanzlei működése során jött létre. Magyar szempontból különösen fontos a pápai államal (Romana) az Oszmán Birodalommal (Türkei  vagy régi nevén Turcica), illetve a Lengyelországgal (Polen vagy Polonica) folytatott diplomáciai érintkezés anyaga. Egyelőre a Turcica anyagának egyrészéhez készült lajstrom. A Turcica a MOL mikrofilmtárában is elérhető.

Kabinettsarchiv

Az uralkodó mellett működő iroda a 18. század második felében formálódik ki, de igazán nagy szerephez II. Ferenc uralkodása idején (1792–1835) jutott. 1848 után a katonai ügyek intézése a Militärkanzlei Seiner Maiestät közreműködésével történt (anyaga ma Kriegsarchivban). A Kabineti Levéltár fogadta magába megszüntetésük után az uralkodó mellett működő, nagy befolyással rendelkező tanácsadó testületek, így a Staatsrat, Staatskonferenz, Reichsrat, Verstärkter Reichsrat, Jüngerer Staatsrat irattárát. Elektronikusan elérhető segédlet készült eddig a Kabinettskanzleiakten 1802–1848, Minister Kolowrat Akten 1825–1848, illetve a Staatsrat háborús károsodás után megmaradt iratainak egy részéhez (1833–1839), illetve a Geheimaktenhez. Jelzett állagokból az elmúlt évtziedekben válogatott mikrofilmfelvételek készültek.

Ungarische Akten

A 16–17. századi magyar történelem számára az egyik legfontosabb irategyüttes az Ungarische Akten, amely már több mint másfél évszázada áll a magyar történettudomány érdeklődésének homlokterében. Az Ungarische Akten négy sorozatra oszlik: I. Allgemeine Akten, 1280–1861 (Fasc. 1–262.) II. Specialia, 1202–1825 (Fasc. 263–377.)  III. Comitialia, 1492–1844 (Fasc. 378–417.) IV. Miscellanea (Fasc. 418–435.). Az Allgemeine Akten kutatását Buzási János tematikai leltára könnyíti meg, a Comitialia és a Miscellanea állagokhoz lajstrom áll rendelkezésre, a Specialia feldolgozása folyamatban van. Az Ungarische Akten egésze mikrofilmen elérhető a MOL Mikrofilmtárában.

Buzási János: Ungarische Akten. Allgemeine Akten. Tematikus repertórium. Bp., 1977. (Levéltári leltárak, 70.) (Az 1391-1526, és 1526-1711 közötti rész repertóriuma cédulakatalógussal együtt elektronikus formában is elérhető)

Nachlässe, Herrschafts- und Familienarchive und Sonderbestände

A központi kormányszervek iratanyagán kívül számos politikus, levéltáros, történész hagyatéka került a levéltárba, illetve több család adományozta a levéltárnak családi levéltárát vagy helyezte itt letétbe. Magyar vonatkozású levéltárak közül a Csáky család levéltárához, illetve az Erdődy család bécsi levéltára egy részéhez a közelmúltban segédlet készült:

Benda Borbála–Koltai András: Kutatások az Erdődy család bécsi levéltárában. In: Lymbus, 2008. 429–460.

Fügedi Erik: A Csáky család szepesmindszenti levéltára. In: Levéltári Közlemények, 50. (1979) 93–131.

Finanz- und Hofkammerarchiv

Az egykori közös leéltárak közül a Finanz- und Hofkammerarchiv (1867–1918 között használatos magyar nevén közös pénzügyi levéltár) már nem létezik korábban megismert formájában, önállósága megszűnt, ma a központi épületbe átköltöztetve az Allgemeines Verwaltungsarchiv részeként működik.

Inventar des Wiener Hofkammerarchivs. (Inventare österreichischen Archive VII.) Bd.1–2. Wien, 1951–1958.

Eckhart Ferenc: A bécsi udvari kamarai levéltár. In: Levéltári Közlemények, 1. (1923) 25–68.

Hoffinanz Ungarn

Az 1526–1862 között keletkezett magyar vonatkozású iratok központi fondja a Hoffinanz Ungarn. A nagyterjedelmű, rendkívül gazdag fond lajstromozását Gecsényi Lajos kezdte meg 1990-ben, azóta mintegy 150 raktári egység feldolgozására került sor. Eletronikusan egyelőre az 1580–1634 közötti rész érhető. A Hoffinanz Ungarn egésze mikrofilmen elérhető a MOL Mikrofilmtárában.

Gedenkbücher, Österreichische Reihe

Az Udvari Kamara ügyvitele során a fontosabbnak ítélt darabokat másolati kötetekbe vezették. Az osztrák sorozat is számos magyar vonatkozású darabot tartalmaz.

Kenyeres István: A bécsi udvari Kamarai Levéltár Gedenkbücher Österreich magyar vonatkozású iratainak regesztái, 61–64. kötet (1547–1550). In: Lymbus, 2005. 254–294.

Ungarisches Münz- und Bergwesen

A bányaügyre és pénzverésre vonatkozú iratok jelentős részét külön helyezték el, a magyar vonatkozású iratokat egy sorozatba tömörítve.

H. Németh István: A magyarországi abszolutista várospolitika első lépései (XVI–XVII. század). Az alsó-magyarországi bányavárosok központi igazgatásának kialakulása (az Altes Münz- und Bergwesen, Ungarn fond alapján). In: Lymbus, 2007. 361–402. (az első fasciculus segédlete)

Kriegsarchiv

Inventar des Kriegsarchivs Wien (Inventare österr. Archive VIII.) Bd.1–2. Wien, 1953.

Broucek, Peter: A bécsi Hadilevéltár és a magyar történelemmel kapcsolatos forrásai. In: Hadtörténeti Közlemények,  (1990) 118–153.

Elmer Sándor: A bécsi hadilevéltár. In: Levéltári Közlemények, 17. (1939) 37–49.

Allgemeines Verwaltungsarchiv

A Lajtántúli birodalomféle központi kormányszerveit magában foglaló levéltárnak nincs egységes inventáriuma. Csupán egy rövidebb ismertetés jelent eddig meg róla, illetve közlekedési anyagát dolgozták fel.

Göbl, Michael: Das „neue” Allgemeine Verwaltungsarchiv. In: Scrinium, 43. (1990) 140–151.

Mechtler, Paul: Inventar des Verkehrsarchiv Wien (Inventare österr. Archive,  IX.) Wien, 1959.

Archiv der Republik

1984-ben hozták létre az Archiv der Republikot, amely az 1918 utáni időszak központi kormányszerveinek levéltári anyagát foglalja magában.

Fink, Manfred (Hg.): Das Archiv der Republik und seine Bestände. Teil 1. Das Archivgut. der 1. Republik und aus der Zeit von 1938 bis 1945. (In: Publikationes des Österreichischen Staatsarchivs. Hrsg. von der Generaldirektion. Informationen des Archivs der Republik Bd.4/1)  Wien 1993 (2. Ausgabe 1996)

Utolsó frissítés: 2014. 10. 02.
Általános postacím: 1014 Budapest, Bécsi kapu tér 2–4. / 1250 Budapest, Postafiók 3. Központi e-levélcím: info@mol.gov.hu
Főépület központi telefonszáma: (+36 1) 225-2800 | Hess András téri központi telefonszám: (+36 1) 225-2860 | Óbudai épület központi telefonszáma: (+36 1) 437-0660