Jelenlegi hely

K

 

 

  

Kassa szabad királyi város II. Ulászló királytól 1502-ben nyert címere

Fotó: Szelényi Károly 

A korábbiak után II. Ulászló Kassa számára Budán 1502. december 8-án adott ki újabb címereslevelet. Ez Magyarországon először tartalmazott sisakot (kettőt is), sisakdíszt és sisaktakarót, azaz teljes címert egy városi címerben. Az eredeti angyal pajzstartó is megmaradt.

A pajzsmező is nagymértékben megváltozott. A korábbi, három aranyliliommal díszített pajzsfő alatt a hétszer ezüsttel és vörössel vágott mező hasított lett. A baloldali mezőbe hasított (lengyel) sast helyeztek a király családi címeréből. A pajzstalpban felesége, Anna királyné családi címerének egy része látható. A pajzsforma alul hegyes. A címert az oklevélben részletesen leírták, mely következetes módon ügyel a heraldikai udvariasságra és elvekre. Ez főleg a sas leírásában nyilvánul meg. Külön megadják a sas arany fegyverzetét, kornáját és lóherében végződő pántját. Mivel a bal mezőbe helyezett hasított sas az eredetivel ellentétben balra néz, és az egész sas kétfejű lenne, mindjárt a leírása elején külön megadják, hogy egyfejű sasról van szó. Az angyal teljes alakos lett, a feje körül dicsfénnyel.

leírást nem a pajzzsal kezdik, hanem a pajzstartóval és a többi címerrésszel. Az angyal öltözéke arannyal szövött ametisztszínű, a haja világos, göndör, drágakövekkel összefogva, a fején aranykereszttel díszített koszorú van. A szárnya égszínkék, arany rögöcskékkel átszőve. Kezeivel a pajzsot tartja, mely alul kihegyezett. A pajzson két ezüst, arannyal koronázott sisak van, arany csatokkal. A sisakdíszek, a felül sárga, alul arannyal pontozott kék szárnyak közepén egy-egy aranyliliom van. A sisaktakarókat "sokszínű, mintha a szél által szétszórt hulló virágok"-ként írják le.

A magyar heraldikában itt jelenik meg először az ezüst sávok magyarázata az ország négy fő folyójával, a Dunával, Tiszával, Drávával és Szávával.

Az oklevél részletesen kifejti a város érdemeit, melyek a kiadását eredményezték (mint pl. testvére János Albert trónkövetelő magyarországi hadjárata II. Ulászló koronázása után, és Kassa egyhónapos ostroma).

A város 1504-ben az 1502-es címeradomány alapján új pecsétnyomót vésetett, mely a magyarországi reneszánsz városi pecsétnyomók egyik legszebb példája. Az ezüst pecsétnyomót, SIGIL LUM CIVITA TIS. CASSA. körirattal Antonius, kassai mester készítette. A város későbbi pecsétjeinek is ez szolgált mintaként, mert az eredeti címereslevelet a város Titkos levéltárában őrizték, a nyilvánosságtól elzárva.

Forrás: hu.wikibooks.org/címerhatározó

 

 

   

 Kecskemét város 1613-tól használt címere

Fotó: Szelényi Károly 

A felül vállas, alul szív alakú, hatszögletű vörös címerpajzs alján három zöld halom. A középső, magasabb halom tetején oldalról ábrázolt, jobbra néző és a két hátsó lábán ágaskodó fehér kecskebak.

A pajzs fölött a magyar Szent Korona látható. Alsó abroncsának mérete megegyezik a pajzs két felső vállcsúcsa közötti távolsággal. Az abroncs, a rajta lévő zománcazsúrok (oromdíszek) foglalata, a keresztpánt és a kereszt arany. A korona bársonykupolája a címerpajzs vörösével azonos. A kövek színe kék és sötétlila, a zománcazsúroké kék és zöld. A figurális zománctáblák (pantokrátor, angyalok, apostolok) kék, zöld, sötétlila, halványlila és narancssárga színekben jelennek meg. A gyöngysor halványlila. A korona a pajzzsal nem érintkezik, fölötte lebeg. A teljes címert hangsúlyos fekete kontúrrajz foglalja össze.

Forrás: www.nemzetijelkepek.hu/onkormányzati címerek

 

 

   

Kismarton szabad királyi város 1648-ban III. Ferdinánd királytól kapott címere

Fotó: Szelényi Károly

Kismarton a XIV. században, a Kanizsaiak uralma idején már kiváltságokat nyert és kőfallal vették körül. III. Ferdinánd 1648-ban szabad királyi várossá emelte. Címerében a torony utal a városfalakra, és a sasra helyezett pajzs „F III" felirata pedig a legelőkelőbb városjogot adományozó Ferdinándra.

Forrás: hu.wikibooks.org/címerhatározó 

 

 

  

 Kőszeg szabad királyi város 1548-ban nyert, 1841-ben V. Ferdinánd király által megerősített címere

Fotó: Szelényi Károly

A címer szabályos pajzs alakú, mely a címertalpban, hegyben végződik. Egyetlen osztás látható rajta a címerláb magasságában. Az ily módon létrejött pajzsláb zöld színű, míg a címermező színe kék. A mezőt ruta alakú damaszkozás díszíti. A falak és a bástya színe szürke, felülete kváderozott. Középen a bástyatorony magassága eléri a pajzsfő szélét.

A háromféle színű bástyát a pajzsszél magasságában, az ormos falakkal egy szinten öleli át az aranyszínű, háromágú lombkorona. Ehhez hasonlóan a kapurácsok is aranyszínűek. A kiszélesedő, ormos bástyafőt csúcsban végződő piros színű bástyasisak zárja le, rajta aranyszínű gombbal és csúcsban végződő záróelemmel.

A szabályos címerpajzs díszített, álló téglalap alakú keretbe foglalt, amelyet két címertartó angyal egészít ki. A bal oldali angyal ruházata és a jobb oldali angyal szárnyai a bástyasisakkal megegyezően piros, a jobb oldali angyal ruházata és a bal oldali angyal szárnyai pedig a pajzslábbal megegyezően zöld színűek.

Forrás: www.nemzetijelkepek.hu/onkormányzati címerek