[1]

6. tabló

A HORTHY MIKLÓSRÓL ELNEVEZETT KÓRHÁZ

Az első polgári jellegű kórházat Kecskeméten az ún. Epreskertben (Műkert), egy selyem- és eperfatermesztés céljából alakult társaság régi épületeiben rendezték be, 1853-ban.

Az intézmény a szükséges átalakítások után négyfős személyzettel kezdte meg működését a helyi lakosság, különösen a szegényebb néprétegek gyógyítása céljából, rövidesen azonban felmerült a bővítés, illetve a belvároshoz közelebbi elhelyezés igénye. A Millennium évétől kezdve számtalan új kórházterv született, meglévő épületek (pl. a Rudolf-laktanya vagy a III. kerületi népiskola) átalakítására és különböző helyszínekre (Máriaváros, Műkert, piaristák telke) vonatkozó ötletek merültek fel a növekvő számú lakosságot ellátó „kóroda” megfelelő kialakítása céljából.

1914-ben a hadi sérültek fogadására a régi törvényszéki épületet, a Cserepest jelölték ki, amely utóbb a kórház főépületévé, ún. belső kórházzá vált. Az 1920-as években az Izsáki úton álló katonai csapatkórházat szerezte meg a város, amelyet fiókgyógyintézetként 1925-ban nyitottak meg. A kórház betegbefogadó-kapacitása ezekkel a fejlesztésekkel 260 főre nőtt, a széttagoltság (Műkert-Belváros-Izsáki út) azonban akadályozta a gyógyító tevékenység hatékonyságát. A városi kórház helyzete az Izsáki úti épület bővítésének köszönhetően az 1940–50-es években konszolidálódott, majd a 680 ágyas Nyíri úti kórház átadásával rendeződött, 1980-ban.

1935-ben a város századelőn megszerzett, 10 000 négyszögöles máriahegyi (széchenyivárosi) kórháztelkére készült új, ezúttal „eszményi” terv. A két világháború közötti időszak egyik legtehetségesebb, Le Corbusier műhelyében tanult építésze, az elsősorban bérház- és villaépületeiről ismert Wanner János elgondolása szerint 90 méter hosszú, kétemeletes, modern egészségügyi komplexum épült volna a Horthy Miklós (ma: Ady Endre) utca végén, fő- és mellékszárnyakkal, összesen 200 ággyal. A terv a városvezetés és a kórházigazgatás tetszését is elnyerte, megvalósítására azonban mégsem került sor, mert az illetékes minisztérium nem adott engedélyt az építkezéshez szükséges OTI^*-kölcsön felvételére. Az egykori kórháztelken később a Repülőkórház épült fel.

* OTI: Országos Társadalombiztosító Intézet.

A képre kattintva tovább nagyítható a tabló!

[2]

Az itt látható tartalmak engedély nélküli felhasználása szigorúan tilos!

A TABLÓK MEGTEKINTÉSE:

Nyitólap: „TERVASZTALON MARADT ÁLMOK” [3]

1. tabló: A VÁROSI FÜRDŐHÁZ [4]

2. tabló: VÍZTORONYTERVEK [5]

3. tabló: ISKOLÁK ÉS INTERNÁTUSOK [6]

4. tabló: AZ ÁLLAMI HIVATALOK ÉPÜLETE, VÁSÁRCSARNOK [7]

5. tabló: A KECSKEMÉTI VIGADÓ ÉS SZÁLLODA TERVE [8]

6. tabló: A HORTHY MIKLÓSRÓL ELNEVEZETT KÓRHÁZ

7. tabló: A MÁRIAVÁROSI KÉTTORNYÚ TEMPLOM [9]

8. tabló: A KECSKEMÉTI KIKÖTŐ ÉS HAJÓZÓZSILIP [10]