[1]
5. tabló
A KECSKEMÉTI VIGADÓ ÉS SZÁLLODA TERVE
A fellendülő barackkereskedelem és a növekvő idegenforgalom elvárásai miatt Kecskemét egyetlen jelentős szállodája, az 1858-ban épült Beretvás az 1920-as években már szűkösnek bizonyult. Az új, modern, városi szálloda létesítésének kérdése ebben az időszakban a közbeszéd egyik állandó témájává vált. A Széchenyi térre tervezett vigadó- és szállodaépület felépítésének hírét a Kecskeméti Közlöny közölte 1929-ben. Az újság később a terveket jegyző építészpáros (Jánszky Béla és Szivessy Tibor), valamint a kivitelezésre ajánlatot tevő debreceni cég (Tóth és Sebestyén Rt.) nevét is megszellőztette, a leendő épületről – elhelyezéséről, beosztásáról, külsejéről – pedig részletes leírást adott.
Az építkezés kb. 2 millió pengős költségét a vállalkozók teljes egészében biztosítani ígérték, cserébe a várostól ingyentelket és évenként fizetendő, meghatározott összegű amortizációs költséget kértek. 35 év letelte után a szálloda a város tulajdonába került volna. Mivel a várható magas kiadások miatt a döntéshozók az építtetéstől elálltak, Kecskeméten még az 1950-es években is csak a Beretvás működött, ekkor már Béke Szálló néven, 1958. évi lebontásáig. Egy másik korszak, politikai berendezkedés és ízlésvilág adta meg végül Kecskemétnek az oly régen hiányzó modern hotelt: az 1960-as években az Aranyhomokot.
A képre kattintva tovább nagyítható a tabló!
[2]
A TABLÓK MEGTEKINTÉSE:
Nyitólap: „TERVASZTALON MARADT ÁLMOK” [3]
1. tabló: A VÁROSI FÜRDŐHÁZ [4]
2. tabló: VÍZTORONYTERVEK [5]
3. tabló: ISKOLÁK ÉS INTERNÁTUSOK [6]
4. tabló: AZ ÁLLAMI HIVATALOK ÉPÜLETE, VÁSÁRCSARNOK [7]
5. tabló: A KECSKEMÉTI VIGADÓ ÉS SZÁLLODA TERVE
6. tabló: A HORTHY MIKLÓSRÓL ELNEVEZETT KÓRHÁZ [8]
7. tabló: A MÁRIAVÁROSI KÉTTORNYÚ TEMPLOM [9]
8. tabló: A KECSKEMÉTI KIKÖTŐ ÉS HAJÓZÓZSILIP [10]