[1]

1. tabló

A VÁROSI FÜRDŐHÁZ

Hornyik János feljegyzései szerint Kecskemét első fürdőházát 1759-ben nyitották meg egy Széktó melletti telken. Ez a közegészségügyi szempontból igen fontos intézmény vélhetően a következő évtizedekben is fennállt, újabb adatot azonban csak 1820-ból találunk fürdőház működésére vonatkozóan. 1830-ban a hét fürdőszobás, tíz káddal felszerelt fürdő városi tulajdonba került, és különböző bérlők által üzemeltetve, időnkénti felújítások mellett, egyéb szolgáltatásokat (élőzene, vendéglátás, kugli stb.) is kínálva, elsősorban köztisztasági kádfürdőként üzemelt a század végéig. Vizét gyógyhatásúnak tartották, az 1840-es években igen népszerű kikapcsolódási helyszín volt Kecskeméten, ám a gőzmalmok által fenntartott modernebb, esetleg „uszodával” is rendelkező gőz-, kád- és zuhanyfürdőkkel nem tudta felvenni a versenyt. A század végén épületét lebontották, emlékét a Máriavárosban a Fürdő utca őrzi.

Egy díszes, kényelmes és a közegészségügyi viszonyoknak megfelelő fürdőház létesítésének gondolatával a városi közgyűlés az 1880-as évektől kezdve foglalkozott. Ideális helyszínként a népkertté, üdülőhellyé alakítandó városi Műkert és a parkosított Széktó is felmerült, az 1890-es években pedig a máriavárosi fürdő kibővítésének vagy újjáépítésének kérdése került napirendre. színként a népkertté, üdülőhellyé alakítandó városi Műkert és a parkosított Széktó is felmerült, az 1890-es években pedig a máriavárosi fürdő kibővítésének vagy újjáépítésének kérdése került napirendre.

Az 1880-as évektől az 1900-as évek elejéig készült fürdőtervek közös vonása, hogy tervezőik a fürdésre elsősorban szeparált térben elvégzendő egészségügyi, higiéniai szükségletként tekintettek. Ám a fürdőszobás városi életterek számának megszaporodásával a tisztasági funkció egyre inkább háttérbe szorult, a nagyközönség igényei a szórakozás, a nyári felfrissülés, a sportolási lehetőség és a közösségi élmény irányába fordultak. A Széktón 1886 nyarán nyílt nyári uszoda megfelelő kiépítésére évtizedeket kellett várni, a strandfürdő épülete csak a két világháború között, 1925-ben készült el, megváltozott szemlélethez és elvárásokhoz alkalmazkodva. Kád- és gőzfürdőtervek ugyan még a huszadik század közepén is készültek Kecskeméten, ám a város célszerűbbnek látta egy, az úszósportok szempontjainak is megfelelő, korszerű, fedett uszoda létesítését az 1960-as években.

A képre kattintva tovább nagyítható a tabló!

[2]

Az itt látható tartalmak engedély nélküli felhasználása szigorúan tilos!

A TABLÓK MEGTEKINTÉSE:

Nyitólap: „TERVASZTALON MARADT ÁLMOK” [3]

1. tabló: A VÁROSI FÜRDŐHÁZ

2. tabló: VÍZTORONYTERVEK [4]

3. tabló: ISKOLÁK ÉS INTERNÁTUSOK [5]

4. tabló: AZ ÁLLAMI HIVATALOK ÉPÜLETE, VÁSÁRCSARNOK [6]

5. tabló: A KECSKEMÉTI VIGADÓ ÉS SZÁLLODA TERVE [7]

6. tabló: A HORTHY MIKLÓSRÓL ELNEVEZETT KÓRHÁZ [8]

7. tabló: A MÁRIAVÁROSI KÉTTORNYÚ TEMPLOM [9]

8. tabló: A KECSKEMÉTI KIKÖTŐ ÉS HAJÓZÓZSILIP [10]