Levelek a múltból

Beküldés dátuma:

2023.01.25.


[1]		[2]	[3]	[4]
[5]	[6]	[7]	[8]	[9]


		Kóta Péter: Padányi Bíró Márton püspöki kinevező okirata Padányi Bíró Márton, csallóközi származású egyházfő korábbi rendkívüli aktivitással ellátott állomáshelyeiről 1729-ben került Veszprémbe. Díszes kiállítású püspöki kinevező okiratát az MNL Vas Vármegyei Levéltárában őrizzük. (Részletek...) [10]

		Pál Ferenc: Csáfordi Tóth Róza édesapjának kerítése Csáfordi Tóth Róza (1822–1873) neve minden bizonnyal ismert az irodalomkedvelők előtt, sőt a széles közönség is gyakran hallhat róla, hiszen személye, mint Petőfi Sándor első ismert szerelméé, gyakran kerül szóba a különféle szellemi vetélkedőkön. (Részletek...) [11]

		Melega Miklós: Communitas Fidelissima – Szentpéterfa, a leghűségesebb falu Az 1920. évi trianoni békediktátum Nyugat-Magyarországból jelentős területeket juttatott Ausztriának. A települések lakosságának meghallgatása nyomán a Népszövetség Tanácsa végül 10 falu számára engedélyezte a visszatérést, utolsóként Szentpéterfa ünnepelhette meg ezt a történelmi jelentőségű eseményt, 100 évvel ezelőtt, 1923. március 9-én. (Részletek...) [12]

		Feiszt György: Hol álljon az akasztófa? 1877-ben a belügyminiszter és az igazságügyi miniszter a garázdálkodó rablóbandák miatt több vármegyében rögtönbíráskodási eljárást vezetett be. A statáriumot legelőször Somogyban hirdették ki, majd ennek hatályát Vas vármegyében a rablók, rablógyilkosok és ezek bűnrészesei ellen egy évi időtartamra rendelték el. (Részletek...) [13]

		Bajzik Zsolt: Kodály Zoltán díszhangversenye Szombathelyen 90 évvel ezelőtt Szombathely városának legnagyobb szabású vállalkozása az 1933. május 14-én megtartott Kodály-hangverseny volt, amelynek szervezése már az év elején elkezdődött. (Részletek...) [14]

		Bajzik Zsolt: Országos dalünnepély Szombathelyen 1923-ban A MÁV Haladás Dal- és Önképző Egyesület 30 éves jubileumára 1923. június 29. és július 1. között három napos programot szervezett a városban, amelyen a Szombathelyi Dalos Egyesület 60 éves évfordulójáról is megemlékeztek. Az esemény jelentőségét az adta, hogy Magyarország legjobb dalárdái jelezték a részvételüket a rendezvényen. (Részletek...) [15]

		Kovács Eszter Katalin: A Vasvármegyei Kertészeti Egyesület zászlószentelése 1920-ban Az Országos Magyar Kertészeti Egyesület 1912 márciusában felhívta Szombathely város közönségének figyelmét a kertészet fontosságára és egyúttal egy egyesület létrehozására is ösztönözte. Még ebben az évben megalakult a Vasvármegyei Kertészeti Egyesület előkészítő bizottsága. (Részletek...) [16]

		Kóta Péter: Tervek Vas vármegye levéltárának felépítésére a 19. század elejéről Vas vármegye „leveles tára” az országos – és a többi vármegyei – levéltárral nagyjából egyidőben lépett az intézményesülés útjára. Idén ünnepeljük annak a törvénynek a 300. évfordulóját, amely ezt a folyamatot elindította, bár a gyakorlati megvalósulás sokáig váratott magára. (Részletek...) [17]

		Bajzik Zsolt: Kapossy János főlevéltáros levele Géfin Gyulának 1945-ből A Szombathelyi Egyházmegyei Levéltárban, Géfin Gyula irathagyatékban található Kapossy János főlevéltáros 1945. május 9-én keltezett levele, amely levéltártörténeti szempontból kiemelkedő jelentőségű információkat tartalmaz. (Részletek...) [18]

		Benczik Gyula: A szentgyörgyi Horváth család eredetéről A szentgyörgyi Horváth család a történeti köztudatban sajnos napjainkig nem tudta elfoglalni az őt megillető helyet, holott esetükben egy neves és befolyásos nemesi famíliáról van szó. Annak érzékeltetésére, hogy a család tagjai milyen közismert, nagy társadalmi ranggal rendelkező személyek voltak a maguk korában, elegendő két szokványosnak tekinthető apró hírt idézni a Honderű című reformkori folyóiratból, öt évvel az 1848-as forradalom előttről. (Részletek...) [19]

		Kovács Eszter Katalin: Térképpel a csaritosban A Magyar Nemzeti Levéltár Vas Vármegyei Levéltárának térképgyűjteményében számos izgalmas térképet fedezhetünk fel. Azonban nemcsak itt találhatunk korabeli, kéziratos térképeket, hanem gyakran helyezték el ezeket egy-egy per mellékleteként is. Így akár peres vagy családi anyagból is előbukkanhatnak érdekes darabok. E hónap dokumentuma egy olyan térkép, amely a monyorókeréki és monoszlói Erdődy család iratanyagában lapult, a vépi uradalomhoz tartozó Pecöl és Megyehíd – vagy, ahogy a források említik Megyehida – között a reformkor hajnalán folyó per egyik mellékleteként. (Részletek...) [20]

		Benczik Gyula: Egy "megélhetési" boszorkány kérvénye a vármegyéhez 1711-ben A fenti levél írója Fabján Orsik, aki Úr Mihály özvegyeként a falu legelesettebb embere lehetett 1711-ben Jákon.[7] Férje meghalt, ő vagyontalan volt és, ha jól értelmezzük a szöveget, akkor fogyatékkal élő, minden bizonnyal mozgássérült személy lehetett. Neve alapján (Tóth, Fabján) a Muravidékről származott. Az asszony úgy döntött, hogy megélhetését a korabeli "természetgyógyászatból" biztosítja. (Részletek...) [21]