1.) A hitleri Németországnak és csatlósainak teljes katonai veresége után megkezdődött a felszabadított országokban a nácizmus és fasizmus maradványainak kérlelhetetlen felszámolása. A szélsőséges jelképek és szobrok ledöntése mellett megindult a radikális ideológiát hirdető művek, irományok betiltása és begyűjtése is. Magyarországon a tiltott náci, fasiszta vagy nyilaskeresztes könyvekről készített jegyzékeket könyvárusoknál, újságosoknál vagy trafikosoknál lehetett megvásárolni.

MNL BKML XV. 76.b, 1. sorozat, 5. tétel (II. világháború, felszabadulás)

2.) Az 1939-ben alakult Nemzeti Parasztpárt, amelynek vezetői között volt például Illyés Gyula író, a koalíciós kormányok tagjaként szerepet játszott Magyarország II. világháborút követő újjáépítésében. A párt 1949-es beszüntetéséig szavazótáborát főként a dolgozó szegényparasztok soraiból merítette, ahogy azt a plakát szövege és a szivarozva pöffeszkedő, Hitler-bajuszos öltönyös nyerészkedő alakja is sugallják.

MNL BKML XV. 76.b, 1. sorozat, 5. tétel (II. világháború, felszabadulás)

3.) A Szociáldemokrata Párt a kisgazdákkal, kommunistákkal és parasztpolitikusokkal alakított koalíciós kormányokban munkálkodott a náci és nyilaskeresztes rémuralom szétzúzása után felszabaduló Magyarország újjáépítésén 1945-1949 között. Vezetői közül kiemelkedett Szakasits Árpád, Marosán György és Peyer Károly.

MNL BKML XV. 76.a, 1. sorozat, 7. tétel (Pártok, szervezetek), 37.

4.) A szociáldemokraták a kommunistákhoz hasonlóan főként a munkásosztályt szólították meg választási plakátjaikon. Üzeneteikben a munkások lettek az ország újjáépítésének legfőbb letéteményesei.

MNL BKML XV. 76.a, 1. sorozat, 7. tétel (Pártok, szervezetek), 39.

5.) A II. világháború végén a szociáldemokraták még jobban igyekeztek bevonni szavazóbázisukba a parasztság minél szélesebb köreit. Ennek érdekében szorgalmazták vehemensen a kommunisták mellett a mielőbbi földosztást is.

MNL BKML XV. 76.a, 1. sorozat, 7. tétel (Pártok, szervezetek), 41.

6.) Az 1944. november 5-én Szegeden megalakult Magyar Kommunista Pártnak a legfőbb politikai célkitűzése egy átfogó földreformon túl a háborúban megsemmisült vasút teljes helyreállítása volt az ország felszabadulása után. A párt prominens alakjai közé tartozott ekkor Rákosi Mátyás, Gerő Ernő és Nagy Imre.

MNL BKML XV. 76.b, 1. sorozat, 5. tétel (II. világháború, felszabadulás)

7.) 1945-ben a szovjetek által támogatott Magyar Kommunista Párt az ország demokratikus újjáépítésére és felemelésére irányuló programot hirdetett ki, amelyben bőséget és jólétet ígért mindenkinek a háború ínséges évei után. Persze "a sültgalamb nem repül a szánkba", mivel a garantált jólétért a magyaroknak még el kellett végezniük egy fontos munkát: az országgyűlési választáson a kommunistákra szavazni.

MNL BKML XV. 76.b, 1. sorozat, 5. tétel (II. világháború, felszabadulás)

8.) Az 1945-ös földreformot még az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendelte el, amelynek fő célja a nagybirtok-rendszer felszámolásával a nincstelenek földhöz juttatása volt. A földreform megvalósításában a Magyar Kommunista Párt vezető szerepet kapott, mivel a szovjetek nyomására Nagy Imre lett a kormány földművelésügyi minisztere.

MNL BKML XV. 76.b, 1. sorozat, 5. tétel (II. világháború, felszabadulás)

9.) 1945 márciusának végén megkezdődött a földosztás "a hárommillió koldus országában." A magyar kommunisták a földosztás élharcosaiként földet, kenyeret és szabadságot ígértek a parasztságnak. A begyűjtésekről, padlássöprésekről egyelőre még hallgattak.

MNL BKML XV. 76.a, 1. sorozat, 7. tétel (Pártok, szervezetek), 18.

10.) A földosztás a nincstelenek földhöz juttatásán túl a Horthy-rendszer és a nyilas elit megbüntetését és igazságtalanul felhalmozott javainak szétosztását is szolgálta. Az 1945. évi VI. törvény teljes földelkobzásra ítélte a náci Németországgal együttműködő hazaárulókat és háborús bűnösöket.

MNL BKML XV. 76.a, 1. sorozat, 7. tétel (Pártok, szervezetek), 17.

11.) A magyar parasztok szívesen fogadták a magántulajdon ígéretével kecsegtető földreformot, de az önkényes, kommunistákkal elfogult felosztásokat sokan bírálták. Ennek következménye az 1945. november 4-én tartott demokratikus nemzetgyűlési választáson az lett, hogy a Magyar Kommunista Párt a szavazatoknak mindössze 17%-át szerezte meg, és jelentősen alulmaradt az elégedetlenkedők panaszait hangoztató, 57%-ot szerző Független Kisgazdapárttal szemben. Így Tildy Zoltán vezetésével kisgazda többségű koalíciós kormány alakult, amelybe csak szovjet nyomásra kerültek be a kommunisták.

MNL BKML XV. 76.a, 1. sorozat, 7. tétel (Pártok, szervezetek), 20.

12.) Az 1946-1949 között fennálló Magyar Köztársaság egyik meghatározó politikusa, miniszterelnöke, majd köztársasági elnöke Tildy Zoltán volt. Együttműködésre kényszerült a megszálló szovjetek támogatását bíró kommunistákkal, akik belső ellentétek szításával lassan szétzilálták pártját, a Független Kisgazdapártot. A kommunista "szalámitaktika" áldozata lett a korszak több más pártja is. Tildyt végül veje hazaárulási ügye miatt 1948. július 31-én lemondatták köztársasági elnöki tisztségéből, és 1956-ig házi őrizetben tartották.

MNL BKML XV. 76.b, 1. sorozat, 6. tétel (Magyar Köztársaság)