1.) Magyarországon a Turul Szövetség jóvoltából már 1935-től működött önkéntes munkaszolgálat, amelynek legfőbb ideológiai célja a magyar nemzetnek mint "fajnak" védelme és megőrzése volt. Az önkéntesek főként jobboldali radikális diákszervezetek tagjai, egyetemisták és főiskolások voltak, zsidók nem lehettek. 1940 decemberétől honvédelmi munkaszolgálat keretében a 16 éven felüli önkéntes nőket elsősorban hadiüzemi munkára osztották be.

MNL BKML XV. 76.b, 1. sorozat, 4. tétel (Horthy-korszak)

2.) Az 1881-ben megalakult Magyar Vöröskereszt a II. világháború idején igyekezett biztosítani a megsebesült vagy megbetegedett katonák ellátását szolgáló kórházak működtetését, az egészségügyi személyzet kiképzését, a háborús menekültek segélyezését, valamint nemzetközi kapcsolatain keresztül próbált információt nyújtani a hadifoglyok és internáltak hollétéről. 1944-ben a nyilasok hatalomátvételével működése átmenetileg megszűnt, és csak 1948-ban alakult újra.

MNL BKML XV. 76.b, 1. sorozat, 4. tétel (Horthy-korszak)

3.) A nemzetközi segélyszervezet egyik legismertebb jelképe a nevét is adó vörös kereszt. Magyarországon több változata is előfordult, a '30-as években viszont elterjedt a Szent Koronával ékesített vörös kereszt. A szervezet háborúban és békében (utóbbit a plakáton a fehér galamb szimbolizálja) egyaránt az emberiesség és könyörületesség elvei szerint működik mind a mai napig.

MNL BKML XV. 76.b, 1. sorozat, 4. tétel (Horthy-korszak)

4.) 1942. június 5-én Kecskeméten Kállay Miklós miniszterelnök személyesen búcsúztatta a Rákóczi úton és Szabadság téren az ünneplésre összegyűlt tömeg előtt elvonuló, keleti frontra tartó magyar honvédeket, akiknek a leventék díszcsapata átadta a város zászlóit. Az egyik lobogóra dr. Liszka Béla polgármester díszmagyarba öltözött felesége rákötötte a kecskeméti asszonyok és lányok bordó selyemszalagját.

MNL BKML XV. 76.b, 4. sorozat, 3. tétel (Horthy-korszak, II. világháború)

5.) A háborús propagandában fontos volt a magyar katonák megbecsülésének éreztetése a harci szellem fenntartása szempontjából. Ezt a célt szolgálhatta ez a II. világháború idejére tehető, feltételezhetően anyák napi plakát is, amelyen egyszerre köszöntik és méltatják a fronton harcoló katonákat és a háború viszontagságaitól sújtott hátországban szenvedő, napról napra küzdő magyar anyákat.

MNL BKML XV. 76.b, 4. sorozat, 3. tétel (Horthy-korszak, II. világháború)

6.) Kecskemét II. világháborús történetének szégyenfoltja a zsidó gettó kijelölése 1944 májusa végén. Dr. Liszka Béla polgármester az 1610/1944. számú miniszterelnöki rendelet értelmében elrendelte Kecskemét zsidó lakosainak kötelező kiköltöztetését otthonaikból, és kijelölte új, sárga csillaggal ellátott lakóhelyeiket a város területén. A zsidókat rendkívül megalázó és embertelen körülmények közé kényszerítették (pl. egy zsidóra csak 2 négyzetméter férőhely jutott). A kecskeméti gettó felállítása után már júniusban megkezdték az előkészületeket a zsidók koncentrációs táborokba való deportálásához.

MNL BKML IV. 1928, 1. tétel (A zsidó törvény végrehajtásával kapcsolatos közigazgatási iratok)

7.) 1944 szeptemberében a keleti front elérte Magyarországot. A közeledő szovjet Vörös Hadsereg árnyékában a Duna-Tiszaközi Hadműveleti Kormánybiztosság és a kormány utasítására a polgármester elrendelte 1944. október 24-én Kecskemét teljes kiürítését. A lakosoknak előre kijelölt útvonalakon kellett elhagyniuk a várost, és csakis a létfontosságú holmijukat vihették magukkal. A menekülők többsége Somogy és Zala megyék felé vették az irányt, egyesek viszont a tanyavilágban próbáltak elrejtőzni.

MNL BKML XV. 76.a, 1. sorozat, 5. tétel (II. világháborús és háború utáni nyomtatványok), 24.

8.) A szovjet Vörös Hadsereg már Magyarország nyugati felében harcolt, amikor Debrecenben 1944. december 22-én Miklós Béla vezérezredes az Ideiglenes Nemzetgyűlés megbízásából kormányt alakított. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány a plakátjain a magyar gazdaság, azon belül is a mezőgazdasági termelés mielőbbi beindítását szorgalmazta a háborútól sújtott ország gyors talpra állítása érdekében.

MNL BKML XV. 76.a, 1. sorozat, 5. tétel (II. világháborús és háború utáni nyomtatványok), 54.

9.) Az 1945. február 4-11. között tartott jaltai konferencián az Egyesült Királyság, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió közös határozatban fogadták el a náci Németország feltétel nélküli kapitulációhoz kötött teljes legyőzését, a német militarizmus és nácizmus totális megsemmisítését, Németország zónák szerinti megszállását és a háború után létrehozandó Egyesült Nemzetek Szövetségének (ENSZ) alapelveit. A plakáton a szétzúzott náci horogkeresztbe szúrt zászlók nyugat és kelet szövetségét, együttműködését szimbolizálják a hitleri Harmadik Birodalom közös legyőzésében és megszállásában.

MNL BKML XV. 76.a, 1. sorozat, 5. tétel (II. világháborús és háború utáni nyomtatványok), 16.