Ki kutathat a levéltárban?

Mi szükséges a levéltári kutatáshoz?

Milyen iratok kutathatók a levéltárban?

Hogyan történik az iratok kikérése?

Van-e lehetőség az iratok másolására, fotózására?

Családtörténet [1]

A miskolci zsidóságról [2]

Kataszteri térképek [3]

Kéziratos térképek [4]

Ki kutathat a levéltárban?

A Magyar Nemzeti Levéltár őrizetében lévő iratanyagban térítésmentesen kutathat minden magyar és külföldi állampolgár. 18 éven aluliak számára látogatói jegy szülői felelősség vállalás  mellett adható. A kutatás megkezdése előtt személyesen, vagy online módon kell beiratkozni. Az online beiratkozást az Elektronikus Levéltári Portálon [5] keresztül végezheti el.

Mi szükséges a levéltári kutatáshoz?

A kutatáshoz kutatási kérelem benyújtása szükséges. A kutatási kérelemnek tartalmaznia kell a kutatni kívánt téma megjelölését; a kutatni kívánt iratanyag évkörét és a kutatás célját. A levéltári anyagban folyó kutatáshoz a kutatóknak kutatási témánként új kutatási kérelmet kell benyújtaniuk.

Milyen iratok kutathatók a levéltárban?

A levéltárban minden olyan iratanyag kutatható, amely 1990. május 2-a előtt keletkezett és a keletkezés naptári évétől már 15 év eltelt, illetve az 1990. május 1-je után keletkezett levéltári anyagban, ha a keletkezés naptári évétől már 30 év eltelt.

Általánosságban elmondható, hogy ha a törvény másként nem rendelkezik, a személyes adatot tartalmazó levéltári anyag az érintett halálozási évét követő harminc év után válik bárki számára kutathatóvá. A védelmi idő, ha a halálozás éve nem ismert, az érintett születésétől számított kilencven év, ha pedig a születés és a halálozás időpontja sem ismert, a levéltári anyag keletkezésétől számított hatvan év. Ezen védelmi időn belül a személyes és a különleges adatot tartalmazó levéltári anyag nem megismerhető, nem kutatható és arról másolat sem készíthető.

A védelmi időn belül három esetben lehetséges a kutatás:

• akkor kutatható valamely, személyes adatot tartalmazó levéltári anyag, ha a kutatás anonimizált másolattal is megvalósítható,
• ha az érintett vagy annak halálát követően bármely örököse, a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója vagy bejegyzett élettársa hozzájárul,
• ha a kutatás tudományos céllal történik és a kutató csatolja a tudományos kutatást rendeltetésszerűen végző, közfeladatot ellátó szervnek – a kutató részletes kutatási terve alapján megadott – támogató állásfoglalását. Támogatói nyilatkozatot az alábbi közfeladatot ellátó szervektől áll módunkban elfogadni:

1.        a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézetei
2.        jogszabállyal vagy kormányhatározattal létrehozott kutatóintézetek
3.        akkreditált felsőoktatási intézmények és azok oktatási szervezeti egységei
4.        jogszabállyal vagy kormányhatározattal létrehozott, tudományos kutatást is végző közalapítványok
5.        múzeumok
6.        nemzeti könyvtárak
7.        közlevéltárak
8.       Az állami anyakönyvi másodpéldányok kutatása külön szabályozás alá esik. 

Az állami anyakönyvi másodpéldányok kutatása külön szabályozás alá esik. Eszerint

• a halálozási anyakönyvek az érintettek halálozása óta eltelt 30 év után,
• a születési anyakönyvek a keletkezésüktől számított 130 év elteltével,
• a házassági anyakönyvek a keletkezésüktől számított 86 év eltelte után válnak bárki számára szabadon kutathatóvá.

A védelmi idő lejárta előtt három esetben van lehetőség az állami anyakönyvek másodpéldányainak kutatására:

• ha az érintett vagy örököse saját bejegyzésére vonatkozóan kívánja kutatni az anyakönyvet,
• ha a kutató az érintett vagy örököse beleegyezésével kutatja az anyakönyvet,
• ha a kutató a kutatást tudományos céllal végzi és ennek tényét valamely tudományos kutatást végző, közfeladatot ellátó szervtől származó támogatói nyilatkozattal igazolja.

Amennyiben a kutatás során egyik fentebbi esetben sem biztosítható, mivel a teljes anyakönyvek kiadásakor a kutató csak az érintett saját bejegyzését kapja meg, és mert az állami anyakönyvek különleges adatnak minősülő adatot is tartalmaznak, ezért az első két esetben csak ügyfeles tájékoztatás keretében ismerhetők meg a kutatni kívánt bejegyzések. A harmadik esetben pedig, azaz a tudományos kutatás során bár a kutatónak lehetősége van valamennyi adat megismerésére, azokról azonban másolatot, felvételt nem készíthet.

Hogyan történik az iratok kikérése?

A kutatni kívánt levéltári anyagot a kérőlap és az őrjegy egyidejű kitöltését követően lehet a kutató rendelkezésére bocsátani. A kérőlapon a lehető legpontosabb jelzet megadására kell törekedni. Minden fond/állag esetében külön kérőlap, minden jelzethez külön őrjegy kitöltése szükséges. A jelzetek pontos megadásában a fondjegyzék és a raktárjegyzékek segítenek. [6]

A raktárjegyzékek feltöltése folyamatos; azoknak a fondoknak az esetében, ahol egyelőre nincs elérhető raktárjegyzék, kérjük, keressék meg kutatószolgálatos kollégáinkat [7].

A kutatók a kutatni kívánt iratanyag pontos jelzetének ismeretében a kutatótermi kéréseiket elektronikus formában (e-mailben vagy online kitöltött kérőlapon) is leadhatják a kutatószolgálatnak. Kérjük, hogy elektronikus kikérés esetén legyenek szívesek mind a kérőlapokat, mind pedig a hozzájuk tartozó őrjegyeket pontosan kitölteni és úgy eljuttatni hozzánk. 

A kérőlapok esetében a kitöltendő részek a következők: a látogatói jegy száma (amennyiben már beiratkozott kutató), a kutató neve, a kért iratok jelzetei és a dátum. A többi rovatot a kollégák töltik ki.

Az őrjegy esetében a kitöltendő részek a következők: a kutató neve, a kért irat jelzetei és a dátum. A többi rovatot a kollégák töltik ki.

A kutató számára egy kérőlapon kikérhető iratmennyiség:

•    raktári egységenként kikért iratanyag esetében egy doboz vagy csomó, VAGY
•    tételekbe osztott anyagból legfeljebb öt tétel (az egy kérőlapon tételben kikért levéltári anyag összmennyisége nem haladhatja meg az egy dobozt vagy csomót), VAGY
•    oklevelekből, térképből vagy tervrajzból öt fizikai egység (lap, szelvény, atlaszok esetén kötet és füzet, stb.) a hozzájuk tartozó iratmellékletekkel együtt, VAGY
•    kötetek esetében legfeljebb 10 kötet, VAGY
•    mikrofilm esetében öt filmdoboz, VAGY
•    jelzetenként kikért iratanyag esetében legfeljebb 10 jelzetre kiterjedő mennyiség adható ki, VAGY
•   digitális állományok kutatásakor a fentieknél esetenként nagyobb iratmennyiséget is megkaphat a kutató, ami archiválási mód és tárhely függvénye, és amiről a levéltár ad konkrét ügyben felvilágosítást.

Mikrofilmek kutatása esetén egyidejűleg legfeljebb 2, minden más esetben maximum 4 kérőlap adható le.

Csak abban az esetben tudjuk vállalni a kérőlapon szereplő iratok másnapra történő előkészítését, ha a kérés mind személyesen, mind pedig elektronikus úton az előző napon 14 óráig megtörténik.

A kutatónak papíralapú és digitális iratanyag esetében tíz munkanap, mikrofilmek esetében öt munkanap áll rendelkezésére a kikért iratanyag átvételére. Ha ez alatt az idő alatt nem veszi át az anyagot, és nem jelzi várható érkezésének idejét, a kutatótermi felügyelőnek joga van az anyagot visszavenni, és más kutató rendelkezésére bocsátani. A levéltári anyag kutatási ideje az átvételtől számított harminc nap.

Van-e lehetőség az iratok másolására, fotózására?

Igen, van. A kutatásra kiadott levéltári anyagról a kutató saját költségén, erre rendszeresített kérőlapon igényelhet másolatot a levéltári kollégáktól.

Hagyományos fénymásolat készíthető arról az iratról, amelynél állományvédelmi aggályok nem merülnek fel. Nem fénymásolható: kötet, fűzött irat, pergamen alapú irat, pecséttel ellátott irat, A/3 méretnél nagyobb irat, térkép, tervrajz. Ezekről csak digitális felvétel készíthető.

Ha a kutató a személyes adatot tartalmazó levéltári anyagról anonimizált másolat kiadását kéri, illetve ha részére csak ilyen adható ki, akkor a felmerülő költségeket a kutatónak előzetes nyilatkozatával vállalnia kell.

A kutató a kutatóteremben fotójegy ellenében saját fényképezőgéppel, mobiltelefonnal vagy tablettel is készíthet felvételt az iratokról. Felvétel minden kiadott levéltári anyagról készíthető, kivéve a másolatban (mikrofilm, digitális felvétel) már meglévő anyag eredetiben engedélyezett kutatása során kiadott anyagot. A felvételek elkészítéséhez nem szabad állványt, külön megvilágítást és egyéb különleges fotótechnikai eszközt vagy módszert alkalmazni.

Állami anyakönyvek másodpéldányairól a kutatók nem készíthetnek, és nem is készíttethetnek másolatot, erre kizárólag ügyfeles tájékoztatás esetében kerülhet sor.

Reprográfiai díjaink itt  [8]érhetők el.

A Magyar Nemzeti Levéltár hatályos Kutatási Szabályzata itt [9] érhető el.