Ajánlás dr. Hadnagy Albert Szekszárd város posztumusz díszpolgári címe elnyeréséhez

2017.07.18.
Dr. Hadnagy Albert (1901-1967) a Tolna Megyei Levéltár igazgatója volt 1926 és 1966 között. Kiemelkedő tudományos és szakmai felkészültséggel rendelkezett. Nagy szerepe volt abban, hogy az MNL Tolna Megyei Levéltára értékes oklevélanyaggal gyarapodott. Munkájának elismeréséül az MNL Tolna Megyei Levéltára az intézmény volt igazgatóját halálának 50. évfordulója alkalmából javasolja, hogy megkapja Szekszárd város díszpolgári címét.

         A felvétel Dr. Hadnagy Albert Tolna vármegye főlevéltárnokává való kinevezése után készült.

 

Dr. Hadnagy Albert a Háromszék megyei Dálnokon született 1901. január 21-én. Édesapja postamester, édesanyja Szervatiusz Lenke tanítónő volt. Kitűnő rendű érettségije után nem mehetett azonnal egyetemre. A trianoni békeszerződés alapján Magyarországtól elszakított területhez tartozott szülőföldje. A román hatalom intézkedései következtében családja elszegényedett. Egy sikertelen próbálkozás után, csak 1920 nyarán tudott Budapestre eljutni egy szál ruhában. Kiváló tanulmányi előmenetelének köszönhetően bekerült az Eötvös Kollégiumba, állami ingyenes helyre. 1924-ben történelem-földrajz szakos tanári diplomát szerzett, majd a bölcsészdoktori szigorlatot is letette. Ezután állami ösztöndíjjal a bécsi Magyar Történeti Intézetbe került. Egyrészt folytatta egyetemi tanulmányait, másrészt a bécsi Staatsarchivban levéltári kutatásokat végzett. Többek között gyűjtötte és másolta a Batthyány-kormány okiratait, illetve az 1790/91. évi erdélyi országgyűlés levéltári adatait.

Szekszárdra pályázat útján, 1926. július elsejével került. Ekkor dr. Dőry Ferencnek, az Országos Levéltár akkori igazgatójának támogatásával kinevezték Tolna vármegye főlevéltárnokává. Tudományos munkát szinte egyáltalán nem tudott folytatni, mert minden idejét lefoglalta a hivatalával járó közigazgatási tevékenység. 1944 előtt a földbirtokreformmal földhöz juttatott több száz kisbirtokos ügyeit intézte, és nyújtott nekik segítséget abban, hogy birtokaikat a nehéz pénzügyi viszonyok között is megtarthassák. Állandó elfoglaltságot jelentett számára az útlevél- és kivándorlási ügyek adminisztratív feladatainak elvégzése is. 1936-ban megnősült. Felesége Dömötör Ilona lett. Házasságukból két gyermek születet: Zsolt és Ilona.

1942-ben, megérezve a II. világháború végkifejletét, megkezdte a levéltár anyagának elrejtését a megyeháza börtönében. Munkáját azonban katonai szolgálata miatt nem tudta befejezni. Távollétében a szovjet megszálló csapatok az elrejtett iratokat szétbontották és szétszórták, a levéltár berendezéseit megsemmisítették. Miután Hadnagy Albert a hadifogságból hazatért, hozzákezdett a szétszórt iratok rendezéséhez. Emellett ösztönzésére és tevékeny közreműködésével megkezdődött az elűzött vagy elmenekült Tolna megyei illusztris családok történeti anyagának mentése is. Eme áldozatos munkájának köszönhető, hogy a Tolna Megyei Levéltár ma felbecsülhetetlen értékű diploma anyaggal rendelkezik. Részt vett 1956-os forradalom szekszárdi eseményeiben. Tagja volt a helyi nemzeti bizottság elnökségének. A forradalom leverése után hosszú éveken keresztül támogatta a börtönbe zártak családtagjait.

Haláláig fontos szerepet játszott Szekszárd kulturális életében. Baráti szálak fűzték Illyés Gyulához, Féja Gézához, Mészöly Miklóshoz, Andrásfalvy Bertalanhoz. Utolsó éveinek kutatási területe is Tolna megyéhez, Szekszárdhoz kapcsolódott. Feldolgozta a szépirodalomból ismert Háry János valós eredetét és a híres mesélő korának történetét. Feltárta Liszt Ferenc szekszárdi vonatkozásait, illetve Augusz Antalhoz fűződő baráti kapcsolatát. Ezen utóbbi munkássága egybeforrt azzal a harcával, mely segített abban, hogy a Szekszárd központjában lebontásra ítélt Augusz-ház fennmaradhasson. Sok írást közölt még a török világról, a boszorkányságról, Damjanich Jánosról, az aradi vértanúk egyikéről. 31 tanulmánya és szakcikke jelent meg, de kéziratban maradt Tolna megye művelődéstörténete című anyaga.

1966-ban megbetegedett és hosszú kórházi ápolás után 1967. május 26-án halt meg Szekszárdon. Útóda, dr. Puskás Attila többek között így méltatta dr. Hadnagy Albertet: „…Negyvenévi levéltári tevékenységével, melyet először, mint vármegyei főlevéltáros, majd, mint a Szekszárdi Állami Levéltár igazgatója fejtett ki, soha el nem múló emléket állított a hazaszeretet, a hivatástudat és a tudomány szolgálata terén kiváló egyéniségének. ...”

A fentiek alapján a város múltjának feldolgozásáért és értékeinek a megőrzése érdekében kifejtett több évtizedes áldozatos munkájának elismeréséért javasoljuk, hogy dr. Hadnagy Albert megkapja Szekszárd város posztumusz díszpolgári címét.

 

(Az ajánlás dr. Gutai Miklós elemző tanulmánya ‒  Ki volt dr. Hadnagy Albert? ‒ felhasználásával készült, mely a Tolna Megyei levéltári Füzetek első kötetében jelent meg 1991-ben.)

Utolsó frissítés:

2017.07.21.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges