Magyar Nemzeti Levéltár

A Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Országos Levéltárában több mint 44 iratfolyóméter terjedelemben őriznek olyan anyagokat, amelyek személyes leveleken, illetve a különböző településekről érkezett beszámolókon keresztül adnak átfogó képet arról, hogy miként hurcolták el a második világháború alatt és után a hadifoglyokat, illetve civileket a Szovjetunióba.
 

Felemelkedés és leépítés

Az Ezredorvos a tűzvonalban – Dr. Kemény Gyula isonzói naplója című kötet ünnepélyes bemutatóján köszöntőt mond Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgatója és Kaputa László ezredes, Magyarország ljubljanai véderő attaséja. A könyv kiadásának történetét Pintér Tamás, a kötetet kiadó Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány (NHKA) kuratóriumi elnöke, az MNL Országos Levéltára 1945 utáni Politikai Kormányszervek és Pártiratok Osztályának vezetője ismerteti.

Az Országos Levéltár Mohács előtti gyűjteményének Diplomatikai Levéltára (DL) jelenleg csaknem 109000 oklevelet őriz és tart nyilván. Pontos szám csak ideig-óráig mondható, mivel a gyűjtemény a mai napig folyamatosan gyarapszik letétek, iratvásárlások és -ajándékozások révén. Ide kerülnek azok a mohácsi csata (1526. augusztus 29.) előtt keletkezett iratok, amelyeket a levéltár más fondjaiból emelnek ki.

Az időrendet tekintve Gorzás Benjámin (doktorandusz, Károli Gáspár Református Egyetem) írása mutatja be a legkorábbi eseménysort, igaz ennek az előzményei korábbra nyúlnak vissza. Három forrás segítségével világítja meg, hogy a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja miként igyekezett létrehozni, majd ápolni Zrínyi Miklósnak, a hadvezérnek és költőnek az emlékét.

Ezzel a programsorozattal méltó módon emlékezünk a nyolcvan évvel ezelőtt történt eseményekre – jelentette ki a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) gyűjteményi főigazgató-helyettese február 11-én, kedden köszöntőjében a 1945. január – 1945. február: Harc Budapestért II. rész – Kitörés című konferencián. Az eseményt a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, a Honvéd Hagyományőrző Egyesület és a Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség közösen szervezte.

Tóth Judit történész, a Kulákbánat, a magyarországi kulákok tragédiája című, múlt csütörtöki előadásában, részletesen ismertette a szovjetizálás kulákokra vonatkozó döntéseit, a gazdagparasztságot bűnbaknak és ellenségnek beállító propagandát. Az előadás különlegességét az jelentette, hogy a Ludas Matyi korabeli számaiban megjelent, a kulákokat negatívan bemutató karikatúrákon keresztül ismertette a magyar gazdaelit szovjet mintára történő ellehetetlenítését, a magyar paraszti társadalom erőszakos átalakítására irányuló törekvéseket.

Számos dologban számíthatunk a mesterséges intelligencia támogatására, különösen, ha az adatbázisokban való keresések hatékonyságának növeléséről és az adatok pontosságának javításáról van szó. Az online adatbázisok a hagyományos levéltári segédletek felhasználását felgyorsították: a kutatás, ami korábban évekig tartott, néhány hónap alatt elvégezhető lett.

Elkészült A magyar nemzet levéltára című dokumentumfilm, amely a Magyar Történelmi és Műfaji Film Alapítvány (MTMFA) és a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) közös munkája. Az alkotás a Nemzeti Együttműködési Alap Közösségi Környezet Kollégiuma támogatásával valósult meg. A filmet Szalma Sándor rendezte, amelyben narrátorként Harmath Imre színművész közreműködött.

Ha egy év befejeződik, érdemes kiértékelni az elmúlt esztendőt, sorra venni az elvégzett munkát, és összegzést készíteni a megvalósult programokról, fejlesztésekről. Milyennek ítéli meg ebből a szempontból 2024-et?