Köszöntőt mond:
Dr. habil. Szabó Csaba főigazgató, Magyar Nemzeti Levéltár
Naplórészleteket olvas fel:
Fényes Erika sajtóreferens, Magyar Nemzeti Levéltár
A kötetet bemutatja:
Dr. Fiziker Róbert főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár
A könyvbemutató előtt Germuska Pál, a Magyar Nemzeti Levéltár általános főigazgató-helyettese köszöntötte a hallgatóságot, kiemelve, hogy Ungváry Krisztián könyvében az (egykori) Országos Levéltár áldozatként jelenik meg, mivel az ostrom során a német csapatok hadikórházat rendeztek be az épületben, majd később, tűz miatt számos irat elpusztult.
Az esemény regisztrációhoz kötött: REGISZTRÁCIÓ
A rendezvény helyszíne:
Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Lovagterem (Budapest I. kerület, Bécsi kapu tér 2–4.)
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
A rendezvényen felvételek készülnek.
A konferencia csütörtöki napjának első előadója, a Leideni Egyetem professzora, Wim Blockmans rámutatott: átfogóan senki sem foglalkozott a mai napig az Ancien Régime reprezentációs intézményeinek működésével. A kérdéses intézmények kialakulásáról és megszűnéséről jóformán csakis nemzeti és politikatörténeti szempontból írtak a kutatók – tette hozzá. Előadásában saját szempontrendszerét mutatta be, amellyel az intézmények szerepét, működését jobban lehet elemezni.
A szerzővel Závada Pál beszélget.
Az esemény végén dedikálásra is sor kerül.
A könyvről:
A magyar emlékezetkultúrában Budapest második világháborús ostroma egyre fontosabb eseménnyé válik. Ungváry Krisztián kötete több mint 120 életrajz segítségével igyekszik megrajzolni a budapesti csata német katonai elitjét. Az életrajzok fókuszában hús-vér emberek állnak, akiknek esendőségeik és erényeik csak együtt kezelhetők. Történeteikből személyes sorsukon túl maga a háborús valóság is kirajzolódik.
Tájékoztatjuk Önöket, hogy
2019. október 17-én (csütörtökön)
8:00 és 13:00 óra között
levéltárunk kutatószolgálata zárva tart
levéltár-pedagógiai foglalkozás miatt.
Türelmüket köszönjük.
Intézményünk szakmai napját 2019. október 15-én tartja a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum dísztermében.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk.
Ez alkalommal a „KÖZÉPKORI ESTÉK” keretében
RÁCZ GYÖRGY
MÁTYÁS KIRÁLY 1464. ÉVI CÍMERREFORMJA
Az Aradon kivégzett honvédtisztek emlékezete mindig kiemelt szerepet játszott 1848–1849 kultuszán belül. A hozzájuk köthető tárgyi emlékeket már a kivégzésüket követő évtizedekben elkezdték összegyűjteni, a börtönben kelt irataik publikálása is megindult a 19. század végén. Fontos mérföldkövet jelentett Katona Tamás munkássága, aki 1979 és 2002 között négy kiadást megélt, Az aradi vértanúk című művében tudományos igényességgel gyűjtötte össze és publikálta a velük kapcsolatos iratokat.
