A MNL A kik vagyunk? Magyarországi nemzetiségek című kiállításának tematikája nyomán egy forrásgyűjtemény-sorozat kiadására vállalkozik, amely levéltári dokumentumok alapján kívánja bemutatni, feldolgozni a magyarság és a mindenkori magyar állam által elismert tizenhárom nemzetiség, valamint a hazai zsidóság együttélésének sok esetben ezer évre visszanyúló történetét, sorsát.

Az országos és megyei levéltárak 2012. október 1-jén történt integrációját követően fontos, hogy a díj a Magyar Nemzeti Levéltár szakmai egységességét, a levéltári szakmai tevékenység sokszínűségét, a munkakörök változatosságát egyszerre szimbolizálja.

2019 decemberében az Orosz Állami Levéltár átadta számunkra a Szovjetunióban raboskodott magyar hadifoglyok adatait tartalmazó kartonokat digitális formában. Az adatbázis közel másfél millió képet és információt tartalmaz, mintegy 681 000 személyről. A dokumentumok orosz nyelvűek, a kézzel írott kartonok legfontosabb adatairól egy orosz nyelvű adatbázist vettünk át. Ezt követően azonnal megkezdtük az adatállomány gépi feldolgozását és fordítását.

A művelődésügyi ágazat felső államigazgatási szerveinél – jelesül a minisztériumoknál – keletkezett vezetőtestületi ülések kidásának már szintén nagy hagyománya van. Keresztes Csaba főlevéltáros szerkesztette és állította össze az oktatást és a kulturális területeket irányító minisztériumok vezetőtestületeinek napirendi jegyzékei első részeként a kollégiumi ülések napirendjét. (A kollégium a 1949 és 1983 között a minisztériumok legfőbb kollektív döntéshozó testülete volt.) Elérhető a HUNGARICANA közgyűjteményi portálon:

1966-ban kezdett dolgozni az Országos Levéltárban. Szakmai ismereteit folyamatosan fejlesztette. 1975-ben elvégezte a restaurátor alaptanfolyamot, 1981-ben könyvműves- és papírrestaurátor, majd 1993-ban felsőfokú szakrestaurátor képesítést szerzett. 1994-től főmunkatársként, majd 2004-től főtanácsosként az Úri utcai műhely szakmai vezetője volt. Kiváló Munkáért elismerést kapott 1976-ban és 1981-ben.

A Telepesek Társadalmi Múzeum Alapítvány 2004 óta foglalkozik az 1950-53 között létesített tizenkét hortobágyi zárt munkatábor történetével. Az alapítvány működését bemutató és a kutatók módszertani irányultságát, valamint műhelytanulmányokat tartalmazó honlap a Saád József és Nagy Mária hagyatékát képező – rendezés alatt álló – Telepesek Társadalomtörténeti Adattár egyik eleme.

Charles de Gaulle (1890–1970) a második világháborút követően az ún. Ötödik Köztársaság választott elnöke volt 1959-től. Elnökségének tíz éve alatt meghatározó változások indultak meg a francia külpolitikában. Egyik jellemzője a keleti nyitási politika volt. Ennek következtében a magyar-francia politikai-diplomáciai kapcsolatok normalizálódtak a hatvanas évek végére.

A pandémia következtében mindannyiunk élete gyökeresen megváltozott: iskolákat zárnak be, nem látogathatók az éttermek, a mozik, a színházak, a közgyűjtemények. Amelyik munkahely teheti, biztosítja dolgozóinak a home office lehetőségét. A kijárási korlátozások bevezetésével a lakosság a négy fal közé kényszerült, életükben minden korábbinál nagyobb szerepet kap az online világ.

Rákosi- és Kádár-korszak: társadalom, életmód, diplomácia