Magyar Nemzeti Levéltár

A himlő, vagyis a fekete (öreg vagy hólyagos) himlő (latinul variola, variola vera) már több ezer éve megjelent az emberek között. Európába Ázsiából hurcolták be, és évszázadokon keresztül újra és újra pusztított. Akik megfertőződtek, azok magas lázban szenvedtek, majd a testükön hólyagos kiütések jelentek meg, amelyek helye a leszáradás után is megmaradt, így csúfítva el a beteg testét és az arcát.

Megélt történelem ‒ személyes források a két világháború idejéből

Tájékoztatjuk kedves látogatóinkat, hogy a Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárának és Mosonmagyaróvári Fióklevéltárának ügyfél- és kutatószolgálata 2021. április 19-től újranyit. Az ügyfélszolgálaton kérjük betartani a járványügyi előírásokat, a kutatószolgálaton a kutatók és a kollégák biztonsága érdekében az alábbi rendelkezések mellett vehetők igénybe szolgáltatásaink.

Bubik Gyöngyi - Garadnai Zoltán

Bertók Lajos 1951. január 26-án a Vas megyei Söptén született. A helyi általános iskola elvégzése után Szombathelyen járt középiskolába; a Kanizsai Dorottya Gimnáziumban érettségizett. Egy év előfelvételis sorkatonai szolgálat után 1969 szeptemberétől kezdte meg felsőfokú tanulmányait az ELTE Bölcsészettudományi Karának történelem–francia szakán, amit a következő évtől történelem–könyvtár szakon folytatott. Első munkahelye az MTA Irodalomtudományi Intézetében volt, ahol könyvtárosként dolgozott 1976. szeptember elsejétől.

A szakmacsoportok bemutatásához az egyes szakmák képviselőivel interjúkat készítünk a kollégákkal és azokat videó, ill. szöveges formátumban feldolgozzuk és webes felületen elérhetővé tesszük.

Az MNL Országos Levéltára díjának ünnepélyes átadására a jelenlegi járványhelyzet miatt későbbi időpontban kerül sor.

Kollégánknak ezúton is gratulálunk!

A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára már évtizedek óta dolgozza fel a magyar minisztertanácsi jegyzőkönyveket, amelyek a magyar történelem 1848–1944 közötti időszakának egyik legfontosabb forrásait képezik. A levéltár munkatársai nem csak digitalizálták a jelentős forráscsoportot, de hosszú évek alatt részletes leírásokat készítettek az egyes napirendi pontok tartalmáról, sikeresen növelve ezzel a jegyzőkönyvek kutathatóságát.