Magyar Nemzeti Levéltár

Köszöntőjében Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója a tematikával kapcsolatban kiemelte: a föld, az egyik legfontosabb történeti, gazdasági és kultúrtörténeti birtok, amelyhez már az őskor óta kötődött az emberiség, és amely mint tulajdon, hozzájárult a kultúra kifejlődéséhez. Hozzátette: a közigazgatástörténet tisztelete miatt szervez a földügyről konferenciát a Magyar Nemzeti Levéltár a Magyar Kormánytisztviselői karral közösen.

Ezért eseményszámba megy, ha a sok hivatali ügyirat vagy más jellegű irat között (esetleg mellett) más alapanyagból készült tárgy is megőrződött. Hát még akkor, ha annak művészeti értéke is van!

A neves építészdinasztiából származó Gerster Kálmán (1850–1927) 1896-ban, alig néhány hónap alatt tervezte meg a Konstantinápoly nevet viselő mulatóközpont könnyűszerkezetes épületegyüttesét, amelyet a kivitelezők a Lágymányos területén emeltek fel. Bár a tervező elvben az Oszmán Birodalom fővárosát igyekezett megidézni, a létesítményeken valójában főleg az észak-afrikai és az ibériai építészet formavilágát és motívumait jelenítette meg.

Az Országos Levéltár budai Várhegyen emelt modern épületében háromszor pusztított a tűz. 1921-ben az új épületbe éppen csak átköltöztetett iratanyag lobbant lángra, 1945-ben Budapest ostromának végén az épület és az iratanyag súlyos veszteségeket szenvedett, 3000 iratfolyóméternyi anyag lett a tűz martaléka.

A Magyar Nemzeti Levéltár Bécsi kapu téri palotájában aláírt megállapodás szerint a levéltárak megosztják az iratanyag kezelésével, a levéltári munkatársak képzésével kapcsolatos tapasztalataikat, kölcsönösen segítik egymás tudományos kutatásait, továbbá közös publikációkban és kiállításokban működnek együtt.

Az eseményen részt vett Kim Dzsong Szuk, a Koreai Köztársaság elnökének felesége, aki elsőként a nemzeti levéltárak restaurátor szakembereinek bemutatóját tekintette meg.

A nemzeti könyvtár kiállítása négy utazó Magyarországról kialakult képét mutatja be az Apponyi Gyűjtemény Hungarica anyagából válogatva. A szemelvények mellett 17–18. századi metszetek is színesítik a kiállítást – közöttük a selmecbányai aranybányák aknáit bemutató, melyet még a 17-18. század fordulóján is terra incognita-nak tekintett Magyar Királyság felfedezője, Marsigli készített. Az ő személyéhez szeretnénk kapcsolódni forrásbemutatásunkkal.