Magyar Nemzeti Levéltár

A kiállítás, amelynek mások mellett a Magyar Nemzeti Levéltár is a szakmai partnere, a 19. századi városépítészet kimagasló alkotásait, a növekvő metropoliszokat összefogó körutakat mutatja be. Teszi ezt oly módon, hogy a térképen oly hasonló bécsi és budapesti (pesti) körútrendszert közeli városképek segítségével eleveníti meg, rámutatva a városépítészet társadalomformáló hatására. Miért lett a bécsi Ring egy új társadalmi választóvonal, miközben a Nagykörút felnyitotta a városszerkezetet?

– A 301 éves levéltár történetében a nemzetközi kapcsolatok, programok, iratanyagok feldolgozása eddig is kiemelt szerepet és jelentőséget kapott, és ez így lesz a jövőben is – jelentette ki hétfőn a Magyarország katonai birtokbavétele, 1944–1945 című projekt bemutatóján a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) általános főigazgató-helyettese.

A reformkori pecséthasználat témában szervezett konferenciát november 12-én, kedden délelőtt 10 órától tartják a Bécsi kapu téri levéltári palota kiállító- és konferenciatermében (1014 Budapest, Bécsi kapu tér 2–4.). A rendezvényen köszöntőt mond Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgatója és Ugodi Andrea, a Magyar Kormánytisztviselői Kar elnöke.
 

Fókuszban az eredmények

A diákok a Levéltár-pedagógiai Munkacsoport által kidolgozott 90 perces foglalkozáson vehettek részt, mely nemcsak a Nemzeti alaptanterv és a történelem kerettantervek által meghatározott tananyaghoz kapcsolódott, hanem egy új, személyesebb perspektívát is megismertetett velük olyan levéltári források alkalmazásával, melyek által a korszakban élő emberek mindennapjainak történetében tudtak elmélyedni.

A Koreai Köztársaság Nemzeti Könyvtára által szervezett nemzetközi eseményen külföldi meghívottként a Magyar Nemzeti Levéltáron kívül a National Archives and Records Administration/Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Levéltára (NARA) és az Oxfordi Egyetem/Oxford University képviseltette magát. A NARA részéről Cate Brennan főlevéltáros, az Oxfordi Egyetem Koreával kapcsolatos gyűjteményéről Minh Chung könyvtáros adtak elő.

A sorozat negyedik rendezvényén Pálosfalvi Tamás történész, tudományos főmunkatárs (HU-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont. Történettudományi Intézet) tartott előadást „Hunyadi Mátyás 1464. évi törvénye ” címmel. A téma szakavatott szakértője, utalva az előtte elhangzott előadásokra kiemelte, hogy a 15. században már sokkal több dokumentum keletkezett, így Mátyás törvényének keletkezése, a kiadás körülményei jól dokumentálhatók. Előadása két részre tagolódott.

Az esemény a Magyar Levéltárosok Egyesületének támogatásával a Nyitott levéltárak 2023/2024. évi programsorozata keretében valósul meg.

Noha rendkívül frekventált, a városok központi helyeit érintő örökségről beszélhetünk, meglehetősen alulkutatott a téma. Pedig olyan emlékekről beszélhetünk, mint a Budapest világörökségi panorámáját meghatározó rakpartok, benne a Lánchíd hídfőjével, vagy a 20. század kimagasló vasbeton építészetének meghatározó emlékei, mint a Nagyvásártelep vagy a csepeli kikötő gabonaraktára.

- A közelmúltban a Családfamesék című sorozattal bővült az M5 kulturális csatorna műsorkínálata, amelyet november 5-től heti rendszerességgel láthatnak a nézők. Milyen szerepe van a közös munkában a Magyar Nemzeti Levéltárnak?