Az időrendet követve kívánkozik előre Kovács Péter (levéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Vármegyei Levéltára) publikációja. A szerző elsősorban a helytörténet számára mutat be új forrásokat a komáromi városháza építésre vonatkozóan.
Tavaly ősszel indult, és idén, az év első félévében folytatódott a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL) és a Magyar Történelmi Társulat közös történelmi ismeretterjesztő előadássorozata, a Levéltári Délutánok, az egyes rendezvényeknek a Bécsi kapu téri palota adott otthont.
A levéltáros munkájában sokszor nagyon fontos: mi áll az irat hátlapján?
Az érdeklődők a nap folyamán, 9 óra és 17 óra között szabadon megtekinthették az 1945 – Kereszttűzben című kiállítást, emellett a vendégek Végső István segédlevéltáros szakmai- és háttérinformációkat is tartalmazó kurátori vezetése mellett is megismerhették a tárlatot. A szakember az idén júniusban megnyílt kiállítás kapcsán számos érdekességet megosztott a résztvevőknek.
A 19. század főutcái a körutak voltak. A rendszerint a középkori városfalak vagy a barokk erődítések bontásával nyert területen szinte valamennyi városépítészeti kérdést egyszerre igyekeztek megoldani. A fasorok és parkok friss, pormentes levegőt ígértek. Az elegáns sétányokon a polgárság egy új városhasználat mintáit teremtették meg. A hatalmi centrumok egymásnak is ellentmondó épületei szinte egyik napról a másikra nőttek ki a földből.
Még hivatalosan meg sem nyíltak szeptember 20-án, szombaton a Bécsi kapu téri palota kapui, de már a kezdés előtt sokan érdeklődtek személyesen azokról a programokról, amelyeket a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Országos Levéltára munkatársai szerveztek a Kulturális örökség napjai rendezvénysorozathoz kapcsolódva. Délelőtt tíz órakor rögtön több program is indult, így többek között vezetett épületéta is.
A családtörténeti tanácskozás szeptember 30-án, kedden 10 órától a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Országos Levéltára Bécsi kapu téri épületének kiállító- és konferenciatermében lesz. Az eseményen köszöntőt mond Szabó Csaba, az MNL főigazgatója. A tanácskozáson az előadók három szekcióban olyan témákat járnak majd körül, mint milyen új utak léteznek a családtörténet-kutatás technikai támogatásában, hogyan segíti a MACSE a családtörténet-kutatókat, és milyen tapasztalatokat szereztek eddig a levéltárosok a közös munkában.
A Nógrád Vármegye Önkormányzatának Közgyűlése azoknak adományoz Szontágh Pál-díjat, akik a vármegye közéletében, közszolgálatában és gazdasági életében kimagasló teljesítményt érnek el, a vármegye szellemi, anyagi értékeit gyarapítják. A vármegye döntése értelmében Gusztiné Toronyi Judit, a Magyar Nemzeti Levéltár Nógrád Vármegyei Levéltára igazgatója ebben az évben elnyerte a kitüntetést. – A díj kiérdemlése komoly elismerést és nagy megtiszteltetést jelent.
Ünnepélyes könyvbemutatót tartott a Magyar Nemzeti Levéltár szeptember 18-án, csütörtökön délután a Bécsi kapu téren, az eseményen A pribérdi Jankovich család története című kötetet ajánlották az érdeklődők figyelmébe. A könyv az Archaeolingua kiadó gondozásában jelent meg, a kötet szerzője Jankovich-Bésán Dénes régész.
A rendezvény gerincét adó konferenciát szeptember 8. és 10. között rendezték meg, amelyet egy nyári iskola és további workshopok követtek. A részletes program itt érhető el.
