A nagy számban megjelent érdeklődőket először Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója üdvözölte házigazdaként, majd bemutatta a Line Design kiadó által gondozott kötet két szerkesztőjét, továbbá a kiadvány méltatására felkért Gazdag Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzor emeritusát, a magyar–francia kapcsolatok kutatásának magyar doyenjét.

A közel kétszáz versből álló lírai életművet hátra hagyó Kölcsey Ferenc huszonhat évesen, 1816. szeptember 30-án barátja, Gulácsy Gábor emlékkönyvébe feljegyzett egy költeményt (ugyanezen címen: Gulácsy Gábor emlékkönyvébe). A vers csak a 20. század elején vált közismertté.

Karácsony örömére az Erdélyi Antifonáléról tudhatókat osztjuk meg. Ez a liturgikus emlékünk ismét jó példa arra, mennyire töredékes és szétszóródott a magyar középkori műveltség írott anyaga. Egyes töredékeit, így a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában őrzött kötet boítólapját a magyar gregoriánum zenetörténész- és a fragmentumok kodikológus kutatói próbálják rekonstruálni.

A beszélgetés felvezetéseként Pintér Tamás és Hegedűs István osztályvezetők mutatták be magukat a felvételeket. Pintér Tamás kifejtette, hogy a levéltárhoz a tavalyi évben került iratanyag több audiovizuális emléket is tartalmazott: ezek főként a szakszervezetekhez köthető filmfelvételek voltak, azonban ötről kiderült, hogy ezek az Aranycsapatról szóló filmhíradók.

Tisztelt Olvasók!

A tavalyi konferencia előadásait tovább gondolva a decemberi tudományos konferencia célja annak körbejárása volt, hogy a „forrás”, mint fogalom milyen különböző interpretációs keretek közt és formákban jelenhet meg az egyes gazdaság- és társadalomtörténeti dokumentumokban.

Petitioners of Jewish Property in Košice: A Case Study on the Holocaust and Local Society in a Slovak-Hungarian Border Region.
In: The City and History, vol. 10, no. 1., 2021. 75-101.