A nagy érdeklődésre számot tartó kétnapos nemzetközi konferencián Magyarország és Törökország legkiválóbb – az oszmán-török világgal foglalkozó – turkológusai, történészei, nyelvészei, irodalmárai, zenetörténészei, építészei és régészei, valamint törökországi hungarológusai vettek részt olyan számban, amelyre eddig még nem volt példa Isztambulban.

A Nemzeti Örökség Intézete, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága, a HUN-REN BTK Történeti Intézete, a HUN-REN PPKE-PTE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport, a Janus Pannonius Múzeum, a Magyar Nemzeti Levéltár, a Magyar Történelmi Társulat, Mohács Város Önkormányzata, a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem, valamint Hargitai János miniszteri biztos szervezésében december 8-9-én a Várkert Bazár Rendezvénytermében konferenciát tartanak Antemurale Christianitatis – Közép-Európa és a Nyugat-Balkán, a Kereszténység Véd

A Magyar Nemzeti Levéltár a Vatikáni Magyar Levéltári Kirendeltséggel, Magyarország Szentszéki Nagykövetségével, a Holokauszt Emlékközponttal és a Római Magyar Akadémiával november 19-én Rómában konferenciát rendez a holokauszt 80. évfordulója alkalmából „A 80 anni dall’Olocausto. La diplomazia della Santa Sede in favore degli ebrei: il caso degli ungheresi” [80 évvel a holokauszt után. A szentszéki diplomácia a zsidók védelmében: a magyar példa.] címmel.

A kiállítás, amelynek mások mellett a Magyar Nemzeti Levéltár is a szakmai partnere, a 19. századi városépítészet kimagasló alkotásait, a növekvő metropoliszokat összefogó körutakat mutatja be. Teszi ezt oly módon, hogy a térképen oly hasonló bécsi és budapesti (pesti) körútrendszert közeli városképek segítségével eleveníti meg, rámutatva a városépítészet társadalomformáló hatására. Miért lett a bécsi Ring egy új társadalmi választóvonal, miközben a Nagykörút felnyitotta a városszerkezetet?

– A 301 éves levéltár történetében a nemzetközi kapcsolatok, programok, iratanyagok feldolgozása eddig is kiemelt szerepet és jelentőséget kapott, és ez így lesz a jövőben is – jelentette ki hétfőn a Magyarország katonai birtokbavétele, 1944–1945 című projekt bemutatóján a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) általános főigazgató-helyettese.

A reformkori pecséthasználat témában szervezett konferenciát november 12-én, kedden délelőtt 10 órától tartják a Bécsi kapu téri levéltári palota kiállító- és konferenciatermében (1014 Budapest, Bécsi kapu tér 2–4.). A rendezvényen köszöntőt mond Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgatója és Ugodi Andrea, a Magyar Kormánytisztviselői Kar elnöke.
 

Fókuszban az eredmények

A diákok a Levéltár-pedagógiai Munkacsoport által kidolgozott 90 perces foglalkozáson vehettek részt, mely nemcsak a Nemzeti alaptanterv és a történelem kerettantervek által meghatározott tananyaghoz kapcsolódott, hanem egy új, személyesebb perspektívát is megismertetett velük olyan levéltári források alkalmazásával, melyek által a korszakban élő emberek mindennapjainak történetében tudtak elmélyedni.

A Koreai Köztársaság Nemzeti Könyvtára által szervezett nemzetközi eseményen külföldi meghívottként a Magyar Nemzeti Levéltáron kívül a National Archives and Records Administration/Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Levéltára (NARA) és az Oxfordi Egyetem/Oxford University képviseltette magát. A NARA részéről Cate Brennan főlevéltáros, az Oxfordi Egyetem Koreával kapcsolatos gyűjteményéről Minh Chung könyvtáros adtak elő.

A sorozat negyedik rendezvényén Pálosfalvi Tamás történész, tudományos főmunkatárs (HU-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont. Történettudományi Intézet) tartott előadást „Hunyadi Mátyás 1464. évi törvénye ” címmel. A téma szakavatott szakértője, utalva az előtte elhangzott előadásokra kiemelte, hogy a 15. században már sokkal több dokumentum keletkezett, így Mátyás törvényének keletkezése, a kiadás körülményei jól dokumentálhatók. Előadása két részre tagolódott.

Az esemény a Magyar Levéltárosok Egyesületének támogatásával a Nyitott levéltárak 2023/2024. évi programsorozata keretében valósul meg.