Vitályos Eszter köszöntő beszédében kiemelte: a kötet modern és szerethető formában hozza közelebb a múltat a jelenhez. Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy a múltunk ismerete nélkül jövőnk sincs. A miniszterhelyettes elmondta, hogy hazánk ezeréves fennállása is erősen és szilárdan a múltba gyökeredzik, ezért sikeres, és ezért van valódi jövőképe.
Mennyiben tanúskodnak egy nagy múltú család középkori történetéről, birtokairól a levéltárukban fennmaradt oklevelek? Mitől függött, hogy míg egy-egy okiratot akár évszázadokon át őriztek, más, egykoron szintén a birtokukban lévő okleveleken hamar túladtak? Több mint fél évezred távlatából egyáltalán rekonstruálható-e, és ha igen, miként, egy nemesi família középkori levéltára? A kötet többek között e kérdésekre igyekezett választ találni. Ehhez kiindulópontként az Árpád-kor óta Vas megyében birtokos Zarka család oklevelei szolgáltak.
Kollégánk In Foreign Lands, in Foreign Hands: The Afterlife of Spoils of War in the Age of the Crusades című előadásának középpontjában azoknak a hadizsákmányoknak a későbbi sorsa és újbóli felhasználása állt, melyeket a keresztény, illetve a muszlim fél szerzett a katonai konfliktusok és fosztogatások során. A zsákmányok vizsgált köre az élelmiszerektől és a tábori felszerelésektől kezdve az ostromeszközökön át egészen az ereklyékig terjedt, melyeknek sorsa egyáltalán nem volt előre eldöntött.
Az Országos Levéltár munkatársai azóta is használják az épületet, és óvják benne a rájuk bízott iratokat. Az épület 100 év után, ma is magyar és külföldi látogatók ezreit vonzza, jóllehet falain az 1945. évi belövések mellett az 1956-os golyónyomok is megtalálhatók. Szeretjük, büszkék vagyunk a magyar levéltáros szakma központi épületére. A 100. évforduló kapcsán felkértük intézményi partnereinket, kutatókat, a levéltár használóit és barátait, hogy osszák meg velünk gondolataikat, emlékeiket, élményeiket.
Az Országos Levéltár intézményként részese a „velünk élő örökségnek”: egyrészt múltunk írásos örökségének egyik fő őrzőhelye, másrészt maga a Bécsi kapu téri épület is magán viseli a huszadik század számos eseményének a nyomát. A levéltár által őrzött írásos örökséggel ismerkedhettek meg azok a látogatók, akik vezetett raktársétákon, iratbemutatókon vettek részt, míg az épületbejárások alatt az érdeklődők az intézmény és a levéltári palota múltjáról hallhattak érdekességeket.
„Lajos Isten kegyelméből Magyarország és Csehország királya stb. Főtisztelendő, nagyságos, jeles, őszintén kedvelt híveink! A mai napon már egy ízben írtunk nektek, és egyik kamarásunkat küldöttük hozzátok azzal a kéréssel, hogy siessetek hozzánk. Most újból intünk és parancsoljuk, hogy a legnagyobb sebességgel siessetek hozzánk. Az ellenség szemünk láttára több helyen lángba borítja az országot. Csak reátok várakozunk, és mihelyt megérkeztetek, Isten segítségével mindjárt megütközünk. Tehát a leggyorsabban siessetek.
A konferencia első előadását Mária Diková, a Szeredi Városi Múzeum vezetője tartotta meg. Az előadásában a szeredi kastély francia tulajdonosait és Philip Charles d´Alsace de Hénin vadászatait mutatta be az 1860-1912 időkörben.
