A kötet a Vác várában működött székeskáptalan testületét, valamint a váci szentszéki bíróságot alkotó személyek neveit és tisztségviselésük évkörét tartalmazza. A munka kezdő időpontját az első kanonokok nevének említése, a záró dátumát pedig Vác török elfoglalása, 1543 adja.
Fiziker Róbert főlevéltáros, a Levéltári Közlemények felelős szerkesztője a 2022. évi kötettel kapcsolatban kifejtette: ennél a számnál az alaptémának a háborús mindennapokat választották, ezért lett a fő tematikus rész címe, amelyben nyolc tanulmány található, a Hétköznapi háború. – Ebbe a részbe, az első és második világháború kapcsán, olyan anyagok kerültek, amelyekből kiderül, hogy a háborúk milyen hatással vannak a hátországra.
A Magyar Kommunista Párt (1948-tól Magyar Dolgozók Pártja) Hadifogoly Irodájának adatbázisát 2016-ban kezdték el építeni, ebben mára rengeteg fontos információ, érdekes történet található. Szatucsek Zoltán ennek hátterével kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a második világháború alatt nagyon sok katonát és civilt hurcoltak el a Szovjetunióba.
A felek kinyilvánították: kiemelt feladatnak tekintik a fondjegyzékek kétnyelvű, úgynevezett bilingvis kiadását, hogy a romániai és magyarországi közlevéltárakban őrzött, Erdélyre vonatkozó iratanyagok jegyzéke minél hamarabb eljusson a célközösséghez, a kutatókhoz.
A Magyar Nemzeti Levéltárat Hegedűs István (osztályvezető, Digitális Tartalomfejlesztési Osztály) képviselte, aki november 9-én a ’Processing the index cards of the Czechoslovak-Hungarian population exchange (1945-1948)’ címmel tartotta meg szakmai előadását. Beszámolójában ismertette az AToM (Archives and Traces of Migration) munkcímű nemzetközi projektben végzett digitalizálási és utófeldolgozási munkálatokat, valamint a feladat jelenlegi állását.
Az Európai Parlamentben csütörtökön megtartott előadásában Szatucsek Zoltán főlevéltáros két olyan programot is érintett, amelyhez a mesterséges intelligenciát és a gépi tanulást hívták segítségül. Ezek két éve kezdődtek, és mindkét programnak publikus eredménye van. – Az egyik kézírásfelismeréssel kapcsolatos, azt a szoftvereszközt, amelyet bemutattam, házon belül, a Magyar Nemzeti Levéltárban fejlesztettük ki. Ez iránt komoly nemzetközi érdeklődést tapasztalunk – fogalmazott Szatucsek Zoltán.
Van egy másik fontos jubileum is, amelyre szintén méltán emlékezünk, hiszen 250 évvel ezelőtt e napon született Csokonai Vitéz Mihály, a magyar felvilágosodáskori irodalom egyik legjelentősebb költője, aki korának meg nem értett művésze és tudósa volt. A rendkívül fiatalon elhunyt irodalmár komoly klasszikus műveltséggel és nyelvérzékkel rendelkezett, több nyelv kiváló ismerője volt, de mint sokan másokat, őt is elsősorban az utókor ismerte el.
A Bécsi kapu téri tudományos konferencián, amelyet az MNL OL Gazdasági Levéltári Osztálya szervezett meg, Szabó Csaba köszöntötte a rendezvény előadóit és vendégeit. Az MNL főigazgatója beszédében örömét fejezte ki, hogy a Levéltár megalapításának háromszázadik évfordulóját ünnepli az idén, hiszen 1723-ban született meg az az évi 45. törvénycikk, amely elrendelte, hogy az Archivum Regnit (az ország levéltárát) fel kell állítani.
A közhitelű írásbeliség feladatait ellátó hiteleshelyek közül háromnak volt patrónusa: az aradi és a szepesi társaskáptalannak, illetve a pannonhalmi konventnek. Az általuk használt pecsétek fennmaradt példányait mutatjuk be az alábbiakban a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának Mohács előtti gyűjteményéből.
Aradi káptalan
Az MNL SZKI Állományvédelmi Osztályáról ez alkalommal 8 kolléga vett részt a konferencián, Nemes L. Ágnes osztályvezető és Somogyi Márk restaurátor előadást is tartottak. Ágnes a digitalizálás és restaurálás kapcsolatát boncolgatta Digitalizáljunk vagy restauráljunk? című előadásában, Márk a Sankt Florian-kolostor középkori kötéseit mutatta be, a „Description of Medieval Book Covers” szakmai szemináriumon tapasztaltak alapján.
