Az „Óhazából az Újvilágba – Hungarian Roots & American Dreams” sorozat egy Facebook-közösség kezdeményezéseként indult, és mára több mint száz ember közös munkájának eredménye. A második kötet a közösségi emlékezet erejét bizonyítja: azt, hogy a múlt történetei csak akkor válnak örökséggé, ha közösen őrizzük és továbbadjuk azokat. A szerzőcsoportban a levéltárat Szabóné Rácz Éva, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Leváltára Gazdasági Levéltári Osztály munkatársa képviselte.
 

A második világháborúban elesett német katonákat katonai tiszteletadás mellett búcsúztatták el, őket korábban, ebben az évben Budapesten és tíz vármegyében exhumálták.

Immáron hagyományosnak tekinthető, hiszen évek óta adnak elő intézményünk munkatársai a győri Kölcsey Ferenc Általános Iskolában, az 1956-os forradalom és szabadságharc méltó megünnepléséhez kapcsolódóan. Áldozó István osztályvezető főlevéltáros a 69 évvel ezelőtti győri és Győr környéki eseményekről tájékoztatta a diákokat, Tatai Zsuzsanna munkatársunk pedig Török István mártír életútját, forradalmi szerepét ismertette az oktatási intézmény nyolcadik évfolyamos hallgatóival.

Az előadó először ismertette a magyar ENSZ-tagsághoz vezető út előzményeit, miszerint Magyarországot több sikertelen próbálkozást követően 1955-ben vették fel a világszervezetbe, ami alapvetően nem a magyar politikai változások elismerése, hanem nagyhatalmi alkudozás eredménye volt. Nagy András hangsúlyozta, a legfontosabb – később döntőnek bizonyuló – tény az volt, hogy mindez elsősorban a magyar és szovjet titkosszolgálat tevékenységének volt köszönhető.

Vass Előd 1968-ban történelem-török szakon végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Még azon a nyáron munkába állt az Országos Levéltárban, és innen vonult nyugdíjba 2004-ben. Közben levéltár szakos diplomát és doktori fokozatot is szerzett, ez utóbbit A török hódoltsági területről nyugatra irányuló külkereskedelem című dolgozatával.

Az eseményen köszöntőt mond Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgatója és Reinhard Johler, a tübingeni Dunai Sváb Történeti és Honismereti Intézet (Institut für donauschwäbische Geschichte und Landeskunde, IDGL) igazgatója. A kiállítást Tamáska Máté kurátor, az MNL főlevéltárosa mutatja be, társkurátorok még Daniela Simon (Németország) és Žolt Lazar (Szerbia).

Az ünnepélyes megnyitón köszöntőt mond Mladenovics Anna, a Liszt Intézet igazgatója és Czetz Balázs, a Magyar Nemzeti Levéltár gyűjteményi főigazgató-helyettese. A hat ország részvételével megalkotott vándorkiállítás a tudomány és a technológia fejlődéstörténetét járja körül, bemutatva az európai történelem és kultúra egyik legjellemzőbb és legmaradandóbb vonását, a felfedezés iránti vágyat.

Több mint egy éve, 2024-ben indult a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Történelmi Társulat történelmi ismeretterjesztő sorozata, a Levéltári Délutánok. A cél ezzel az, hogy történész és levéltáros előadók segítségével megismertessük a hallgatókkal a levéltár különleges és „titokzatos” világát, és egyben bemutassuk a magyar történelem fontos eseményeit. Október 7-én, kedden Tóth Judit történész tartott előadást Kulákbánat címmel.

A trianoni békeszerződés aláírásával az aláíró magyar fél nagy vonalakban tisztában volt azzal, hogy hol húzódnak majd az új országhatárok. A szövetséges és társult hatalmak, valamint az érdekelt országok által létrehozott határmegállapító bizottságok azonban csak évekkel később húzták meg a végleges, részletesen körülírt határvonalat. Arra alig volt lehetőség, hogy lényegesen eltérjenek a demarkációs vonalaktól, különösen úgy nem, hogy az a magyar fél számára legyen előnyös.

TÁJÉKOZTATÓ
 

A webinárium időpontja: 2025. november 24., hétfő 8:45-16:35 óra.

A webinárium témakörei és időbeosztása: